A gazdasg kifehrtst clz kormnyzati intzkedsek s a

A gazdaság kifehérítését célzó kormányzati intézkedések és a rejtett gazdaság: az EVA és az AM-könyv hatásai Semjén András (MTA KTI), Tóth István János (MTA KTI) és Fazekas Mihály (Hertie School of Governance, Berlin) közös kutatása A rejtett gazdaságban való részvétel és csökkentésének kormányzati eszközei c. kutatási projekt MTA-MEH együttműködési megállapodás MTA Közgazdaságtudományi Intézet projektvezető: Fazekas Károly kutatásvezető: Semjén András Vezető kutatók: Lackó Mária és Tóth István János

Nemzetközi irodalom a rejtett gazdaság méréséről: néhány fontos újabb üzenet A rejtett gazdaság mérése Közvetett módszer nemzetközi keresztmetszeti vizsgálatok: készpénzforgalom, háztartási energia-felhasználás alapján Közvetlen módszer empirikus megkérdezések (lakossági, vállalati survey-k) Fontos, viszonylag új felismerés: a direkt mikroszintű survey módszerek sokkal megbízhatóbbak, • mint azt korábban gondolták • mint a komplikált indirekt makro-módszerek Mac. Donald, 1994, Cleveland Leonard, 1994, Belfast informális munka a kérdezett „munkanélküliek” számára nem provokatív téma Williams és Windebank, 2001, Nagy-Britannia informális javak fogyasztási adatai és az informális munkát végzők survey-ből vett jövedelemadatai között meghökkentő összhang van

Eva: szabályozói szándék Az Egyszerűsített Vállalkozási Adó (továbbiakban eva) 2003. január 1 -i bevezetésének deklarált céljai: • a mikro- és kisvállalkozások adminisztrációs és törvény szerinti adófizetési terheinek csökkentése • a költségelszámolások és az eredmény célzatos meghamisításnak visszaszorítása a megcélzott vállalkozási körben • az egyszerű szabályok és a méltányos mértékű teher révén az adózási morál javítása és a gazdasági aktivitás növelése a célzott vállalkozási körben • a mikro- és kisvállalkozások nagyobb vállalkozásokkal szembeni versenyhátrányának enyhítése a kedvezményes adózási és elszámolási szabályok révén • a törvénytisztelő magatartás elterjedtségének várt javulása hatására költségvetési bevételek növelése, a költségvetési politika átláthatóbbá tétele

Eva-kutatás: Mintavétel módszere, minta jellemzői Hólabda módszer Kérdezők ismeretségi köre a kiindulópont, további interjúk az első kérdezettek ismeretségi körében (bizalom szerepe központi az interjúszituációban!) evás interjúk megyék szerinti megoszlása Baranya: Bács-Kiskun: Jász-Nagykun-Szolnok: Veszprém: Tolna: Komárom-Esztergom: Budapest: összesen: 1 1 2 3 6 8 12 33 3, 1% 6, 3% 9, 4% 18, 8% 25, 0% 37, 5% 100, 0%

Eva-kutatás: Minta jellemzői • Csak városi vállalkozások (méret Paks és Budapest a két pólus). • Ugyanabban a városban maximum 4 interjú készült, Budapestet leszámítva • Budapest nagy súlya (37, 5%) a mintában OK • 2003 -ban közel 40%-os volt a Közép-Magyarországi Régió súlya az összes eváson belül (Benedek, 2005). • Szektorálisan meglehetősen heterogén minta, amely valamelyest a gazdasági szolgáltatások irányában torzított. (mintában 72%, sokaságban 58% - 2003) • A legjellemzőbb profilok: műszaki tervezés, mérnök (27%), jogász (18%), könyvelő, könyvvizsgáló (18%). Az interjúalanyok szakmái között szerepel még: tananyagfejlesztő, nyomdász, esztergályos, háztartási-gép szerelő, természetgyógyász, újságíró. • Vállalatméret 8 fő és 1 fő között oszlik meg, 1, 67 fős átlaggal. (Alsó becslésnek tekinthetők, mivel nem kérdeztünk rá explicite a vállalat foglalkoztatott létszámára, így legtöbb esetben csak a tulajdonosok számát tudtuk meg. ) • Árbevétel átlaga 6, 25 millió Ft. Csak egy esetben volt probléma a 25 M limit. Inkább kisebbek. • Mióta evásak: » » » 2003 óta 2004 óta 2005 óta 2006 óta 2007 óta 45, 5% 24, 2% 12, 1% 6, 1% 2, 1% Megfelelően hosszú tapasztalatok az eváról!

Erősbödő kritika az evával szemben Krekó - P. Kiss (MNB, 2007), Palócz (Kopint-Tárki, 2007), gazdasági szaksajtó, versenyképességi kerekasztal, stb. • a költségelszámolás hiánya a rejtett gazdaságban való részvételre (vevői szerepre) ösztönöz; • limittől távoli vállalkozások esetén „számlagyártás” és értékesítés más vállalkozások adóterhelésének csökkentésére, • foglalkoztatási viszony evás alvállalkozói viszonnyá történő elharapózó átalakításának hatására jelentős járulékkiesés • az evából származó 140 milliárd forintnyi bevételből végső soron csak 50 milliárd forint marad a költségvetésben, mert a többi pénz áfa címen visszaigényelhető

Fő kvalitatív megállapítások: eva • • A Pénzügyminisztérium és több kutatóintézet számításainak, várakozásainak megfelelően elsősorban azok a vállalkozások választották az evát, amelyek viszonylag alacsony (jellemzően 60% alatti) költséghányaddal tudnak működni. Néhány esetben magasabb (80%-os) költségek mellett tevékenykedő vállalkozások is választották az evát annak egyszerűsége, alacsony adminisztrációs terhe és alacsonyabb adminisztrációs költségei miatt. Az eva egyértelmű hatása, hogy az ezt választók körében csökkent az adóelkerülés, gyakorlatilag az evára áttért vállalkozók között megszűnt az un. ’költségelés’ vagy ’számlagyártás’/’-vásárlás’. A mintába került vállalkozások 65% teljes mértékben törvényesen működik, ami kimagaslóan magas aránynak mondható, tekintve a mikrovállalkozási szektor egyébként feltehetően igen magas érintettségét a rejtett gazdaságban. A továbbra sem teljesen törvényesen működő evás vállalkozásokban is visszaszorulóban van a korábbiakhoz képest az adócsalás, annak mértéke többnyire az árbevétel negyede alatt marad. A megmaradt „adótervezés” a hátterében szinte minden esetben a vevők kifejezett igénye áll: valamilyen okból számla nélkül szeretnének vásárolni. Csak kis mértékben voltak igazolhatók azok a félelmek, amelyek az evás vállalkozások szürke gazdaságot növelő hatását várták a kontrollálatlan számlakiadás révén.

Eva a vizsgálat által alátámasztott pozitív mérlegének fő magyarázó okai A törvénytisztelet növekedése irányába történt egyértelmű pozitív elmozdulás meghatározó okai: – A relatíve alacsony adóterhelést a legtöbb adófizető elfogadható mértékűnek, indokoltnak tartja, ami automatikusan javítja az adófizetési morált. – A nyilvántartási és adózási szabályok ebben a körben jellemző egyszerűsége és átláthatósága a kisvállalkozások körében költségmegtakarítással jár – Az egyszerű és átlátható szabályozás miatt jelentősen megnőtt a lebukás esélye, ami növeli az adócsalás várható költségét. Ahol mégis az evás interjúk továbbra is a rejtett gazdaság jelenlétére utalnak, ott megállapítható, hogy ennek táptalaja a szereplők közt kialakult stabil kapcsolatrendszer, a szereplők közötti bizalom magas szintje

AM-könyv: szabályozói szándék • az alkalmi munkák minél nagyobb hányada váljon legálissá (www. magyarorszag. hu), különösen a mezőgazdaságban, az építőiparban és a háztartási alkalmazottak körében • az atipikus módon, alkalomszerűen foglalkoztatottak is részt vegyenek a közteherviselésben, és jogot szerezzenek egészségügyi és nyugellátásra

AM-könyves foglalkoztatás feltételrendszere • A munkáltató ugyanazzal a munkavállalóval a) legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, és b) egy naptári hónapon belül legfeljebb 15 naptári napig, és c) egy naptári éven belül legfeljebb 90 naptári napig létesíthet munkaviszonyt. • • A munkavállaló egy naptári évben több munkáltatónál összesen 120 napot tölthet alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Az egy naptári éven belüli napok száma 120 -ról 200 -ra emelkedik, ha több, de legalább három természetes személynél vagy kiemelten közhasznúnak minősülő szervezetnél vállal munkát a munkavállaló. A mezőgazdasági idénymunkák esetében a havi 15 napos korlátozás nem érvényes, hanem összefüggően akár 90 napig is eltarthat az alkalmi foglalkoztatás. A kifizetett munkadíj 1800 Ft/nap és 4600 Ft/nap közé kell, hogy essen

AM-könyvhöz kapcsolódó kedvezmények Közterhek mértéke viszonylag alacsony

Az AM könyves foglalkoztatás népszerűsége nő • • Az AM könyv kiváltásának lehetősége 1997 óta létezik, de jelentősebb elterjedése csak a szabályozás többszöri módosítása (pl. : 2002: közterhek csökkentése, 2005: kék [magyar és EU-s] és zöld [nem EU-s] könyv bevezetése után 2006 -ban közel 420 ezer AM könyvet váltottak ki, aminek felét mutatták be az év leteltével (www. afsz. hu).

Az AM könyves interjúk mintájának belső szerkezete munkaerő-piaci szerep és ágazat szerint terv és tény

AM-könyv: fő kvalitatív megállapítások • Az AM könyvet elsősorban olyan vállalkozások használják, amelyek kibocsátása jelentős heti, havi, félévenkénti ingadozásnak van kitéve. • Az AM könyv használata nem korlátozódik a munkaerőpiac legalsó szegmensére, szakmunkások, magasabb végzettséggel rendelkező alkalmazottak esetében is gyakori. • Az AM könyvet használók döntő többsége (79%) valamilyen mértékben csal a könyv használatakor. Ennek legjellemzőbb módjai a munkanapok egy részének nem regisztrálása és a kisebb címletű (jellemzően a legkisebb 400 ft-os) illetékbélyeg ragasztása. • Az ilyen csalásokon keresztül megvalósuló rejtett foglalkoztatás leginkább az építőipart jellemezte, ennél valamivel kedvezőbb volt a helyzet a vendéglátásban és a kereskedelemben. • Az AM könyv ennek ellenére mindenütt a gazdaság fehérítésének irányába hatott, de csak mértékkel: a teljesen illegális foglalkoztatás féllegálissá vált. • Az eltitkolt foglalkoztatás okai két domináns tényezőre vezethetők vissza, ez két csoportot definiál – – • Az egyik csoport munkavállalói megélhetési gondokkal küzdenek, munkaadóik vállalkozásai pedig tipikusan alacsony jövedelmezőségűek, így számukra a szürkegazdaságban való részvétel kritikus jelentőségű, ugyanis súlyos anyagi helyzetbe kerülnének a féllegális gazdaság nélkül. A másik csoport jóval tehetősebb: itt a munkavállalóknak általában nincsenek megélhetési gondjaik, a munkaadók vállalkozásai pedig teljesen legális működés mellett is nyereségesek tudnának maradni. Azonban az ebbe a csoportba tartozó vállalkozók és munkavállalók általánosságban nem tartják indokoltnak a magas adóterhelést, nem bíznak a kormányzatban, ezért inkább eltitkolják jövedelmeik egy részét. A szürkegazdaság tevékenységei során a fenti két csoport ezer szállal kapcsolódik egymáshoz, és a hosszú évek együttműködése stabilan működő gazdasági kapcsolatokat hozott létre. A rejtett gazdaság résztvevőire jellemző az egymás iránti kölcsönös bizalom magas szintje.

Vendéglátóipar - 1 • 22 interjú » 10 AM könyves munkaadó » 12 AM könyves munkavállaló – Földrajzi megoszlás viszonylag kiegyensúlyozott, de határozottan torzít az idegenforgalmi szempontból szezonális régiók (pl. Balatonfelvidék) irányába » » » Veszprém megye 12 interjú (55%), Baranya megye 4 interjú (18%) Budapest 3 interjú (14%), Szolnok megye 2 interjú (9%) Vas megye 1 interjú (4%) – Méret q Csak kisebb vállalkozások (10 fő alatti létszám minden esetben) q A nyári szezon alapján ezekben az átlagos foglalkoztatotti létszám 4, 25 fő – Jellegzetességek q Erős szezonalitás (a megkérdezett vállalkozások 40 %-a teljesen szünetelteti tevékenységét szezonon kívül, de átlagban a többiben is felére csökken a létszám ilyenkor – ez nyilván nem jellemző az ágazat egészére) q 70% „családi” vállalkozás (de ezekben is van minimum 1 -2 nem családhoz tartozó munkavállaló) q Árbevétel: A kérdésre válaszoló 30% válaszai alapján 6, 3 millió forint az átlagos nettó havi árbevétel a szezonban q AM könyvesek túlsúlya a kérdezett vállalkozások dolgozói között: AM könyves 59%, teljesen feketén van foglalkoztatva 9%

Vendéglátóipar - 2 • AM könyv kínálta (részleges) legalitás előnyét elsősorban a munkaadók értékelik. AM könyves dolgozók 75%-a munkaadója kérésére váltotta ki a könyvet • Foglalkoztatási forma megválasztása (AM könyves vagy állandó bejelentett): § § • AM könyves állások döntően a szakképzettséget kevéssé igénylő alsó-középső szegmensben o o o • erős szezonalitású helyeken döntően a foglalkoztatás szezonalitása szerint dől el, ki milyen formában dolgozhat, ahol a szezonalitás nem jellemző, ott elsősorban „adótervezési” célzattal használják az AM-könyvet konyhai kisegítő, mosogató általában AM könyvvel; gyakran a pultos és a felszolgáló is AM könyvvel Főpincér általában minimálbéres állandó bejelentett Szakácsok egy része is AM könyves Főszakács általában bejelenett vagy alvállalkozó AM könyves munkavállalók jellemző csoportjai a szektorban Ø Jó családi hátterű diákok, hallgatók (kb. 40%) – nem kiszolgáltatottak, de a foglalkoztatási viszony jellege, bevallás, járulékfizetés egyáltalán nem fontos számukra (úgysem ebből lesz a nyugdíjuk) Ø Lecsúszás (alkoholizmus, tartós munkanélküliség) veszélyével küzdő kiszolgáltatott helyzetű kis csoport (5 -10%) – kiszolgáltatott helyzetük miatt a bejelentés nem fontos számukra, csak az alkalmi jövedelem Ø Heterogén, közepesen képzett (érettségi, szakmunkás-bizonyítvány) csoport (kb. 50%) • • AM könyves foglalkoztatás a csoport egyik része számára csupán mellékkereset (jellemzően van bejelentett munkaviszonya), ezért nem igazán érdekli az AM könyv kínálta legalitás előnyeit Kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetű másik alcsoport – kevéssé van abban a helyzetben, hogy érdekelje az alulbevallás

Vendéglátóipar - 3 • • Munkaadók jelentős erőfölénye a foglalkoztatási viszony meghatározásában Mindegyik foglalkoztatási formánál jelentős a járulékeltitkolás (tényleges jövedelmek alulbevallása), a zsebbe fizetés Egyes állásokban a jatt a teljes jövedelem (nincs fix bér!), az AM könyves bejelentés csak a munkaügyi ellenőrzés kivédését szolgálja Illegális kifizetésekhez a pénz döntően a borravalóból, ritkábban nem számlázott értékesítésből származik Alulbevallás hiánya, alacsony volta leginkább azokban az esetekben jellemző, ahol a zsebbe fizetéshez szükséges nem regisztrált bevétel nem teremthető elő AM könyv hatására a regisztrált munkaerő-kereslet nőtt, a tényleges nem változott AM könyv hatása döntően fekete foglalkoztatás részleges vagy teljes átvitele a szürkébe Kisebb részben határozott idejű szerződéseket is kiválthat (fehérből szürke)

Építőipar - 1 • 23 interjú » 15 AM könyves munkaadó (1 -nek nem ebben a szektorban van a fő profilja) » 8 AM könyves munkavállaló – Földrajzi megoszlás erősen torzított » Veszprém megye 21 interjú (92%), » Budapest 1 interjú (4%), » Komárom-Esztergom megye 1 interjú (4%) – Méret q közepes nagyságúak és kisebbek (31 és 2 fő közti létszám) q a nyári szezon alapján az átlagos foglalkoztatotti létszám 8, 57 fő – Jellegzetességek q Gyenge szezonalitás (a megkérdezett vállalkozások 27%-ban van csak jelentős szezonális hatás) q 28% „családi” vállalkozás (de ezekben is minimum van 1 -2 nem a családhoz tartozó munkavállaló), a többi nagyobb q Árbevétel: A kérdésre válaszoló 23% válaszai alapján az éves árbevétel 2006 ban 2 millió és 160 millió közé esik, éves átlag 55, 7 millió forint

Építőipar - 2 • • • Mindenkit időbérben (óra vagy napi) foglalkoztatnak AM könyv kínálta (részleges) legalitás előnyét (elsősorban a munkaadók) értékelik AM könyves állások munka jellege és képzettség szerint az alsó-középső szegmensben (Képzettség számít, de nem meghatározó!) – Betanított és segédmunka 59% – Szakmunka 37% » 4 esetben (a 15 -ből) szakmunkások bejelentve (minimálbér), lejjebb AM könyv » 2 esetben a tulajdonoson kívül mindenki AM könyves » 1 esetben a tulajdonos is AM könyves! • Szezonalitás szerepe nem meghatározó » 4 esetben (27 %) van jelentősebb létszám- és teljesítménycsökkenés télen a 15 -ből • Munkafolyamatok hossza (rövidsége) is számít » 2 eset a 15 -ből • Óriási a szakadék a valóság és a bejegyzések között – Munkaadók • 15 -ből 3 (20%) állítja, hogy valóságosak a bejegyzések, max. 2 eset hihető • 10 esetben (67%) kevesebb nap, ebből 3 esetben (10%) alig kerül be bejegyzés • Bérek részleges eltitkolása teljesen általános; bélyegek nagysága gyakorlatilag minden esetben hamis; 8 esetben (>50%) a minimális 400 Ft – Munkavállalók • Egyetlen esetben sem valósak a bejegyzett adatok (napok száma és bér), különbség csak az eltitkolás mértékében van.

Építőipar - 3 • • A különböző foglalkoztatási és bevallási lehetőségek vegyes mixe a majdnem feketétől a (lebukás lehetőségét gyakorlatilag már kizáró) világosszürkéig Az AM könyv életidegen szabályozása eleve kizárja a teljes törvénytiszteletet a könyv alkalmazása során a szektorban – – – • Szezonban a havi és napi munkaidő NAGYON hosszú (heti 6 -7 nap, napi 10 -12 óra) Az ágazatban szokásos minimális napi bér is messze az AM könyvben még legális napi határ felett van Trükközési lehetőségek a problémák megkerülésére könnyen elérhetőek, alacsony kockázatúak • Dátum utólagos bejegyzése ellenőrzéskor (viszonylag kockázatos) • Bér alulbevallása, alacsonyabb értékű közteherjegy ragasztása kockázatmentes • Nem a dolgozó nevére kiállított könyv használata (munkanélküli segély ne vesszen el) • Nem bejelentett dolgozók bújtatása (padlás, cső, stb) - mobilkommunikáció megkönnyíti a feketén dolgozók értesítését Az esetek túlnyomó többségében (80%) a munkaadó és a munkavállaló közös rövid távú haszonmaximallizáló szemlélete gyakorlatilag konfliktusmentessé teszi a járulékcsalást • • Egyéb tényezők is csalásra (fekete foglalkoztatásra) motiválnak – – • • A fennmaradó 20%-ban az erőfölényben lévő munkaadó a dolgozói igénnyel szembehelyezkedve nem vállalja a nem ragasztással járó kockázatot Könyv kiváltása a bejelentett (a ténylegestől gyakran különböző, távoli) lakóhelyhez kötött Egyes esetekben a könyv kiváltása az iroda működési módja miatt feleslegesen időigényes Ledolgozott és bejegyzett nap esetén a segélyt utólag visszavonják (szegénységi csapda) Lebukási valószínűség egyes helyzetekben nagyon lecsökken (kis építkezés, pl. családi ház; hét vége) Óriási a munkaadói erőfölény a szektorban, az esetek 95%-ában a munkáltató egyedül dönthet a foglalkoztatási formáról és a bevallás valóságtartalmáról (közteherjegy nagysága) Munkavállalók gyenge egzisztenciális helyzete és alulinformáltsága nagy kiszolgáltatottsághoz és erős rövid távú szemlélethez vezet – Szinte csak a kézhez kapott nettó bér számít számukra – Nyugdíjjogosultság, legalitás csak a nyugdíjkor közelében értékelődik fel – Sok esetben a juttatási rendszer egyidejű igénybe vétele is csalásra motiválja a munkavállalót (munkavállaló maga kéri a munkaadót, hogy ne ragasszon be jegyet!)