A FORGTKEGAZDLKODS Forgtkegazdlkods keretei I Mindennapi operatv mkds

A FORGÓTŐKE-GAZDÁLKODÁS

Forgótőke-gazdálkodás keretei (I. ) Mindennapi operatív működés zavartalansága, likviditás Forgótőke-gazdálkodás: rövid lejáratú eszközökkel és forrásokkal kapcsolatos döntések � Emlékezzünk: Nettó forgótőke = Forgóeszközök (pénzeszközök nélkül) – rövid lejáratú kötelezettségek (csak a tőkeköltséggel nem rendelkezők) �A cél továbbra is a tulajdonosi érték maximalizálása Kérdés: mennyi forgóeszköz, milyen forrásokból? � Pl. készletek, vevők, és mennyi hosszú lejáratú forrás

Forgótőke-gazdálkodás keretei (II. ) Körforgás: pénz → anyagbeszerzés (szállító számla) → feldolgozás (félkész termékek; költségek) → feldolgozás befejezése (késztermék; költségek) → termékek értékesítése (vevőszámlák) → vevő fizet → pénz Üzleti ciklus: a termékek és szolgáltatások előkészítésétől az értékesítés befejezéséig tartó időszak Készletezési periódus: a nyersanyagok, alkatrészek beszerzésétől a késztermék értékesítéséig tartó időszak � 1) anyagok, alkatrészek, termékek készletezése a felhasználásig � 2) késztermékek raktározása értékesítésig Pénzáramok periódusai: a szállítói számlák kiegyenlítésétől az értékesítés ellenértékének átutalásáig tartó időszak � 1) pénz anyagkészletté transzformálása, szállítói számlák kiegyenlítése � 2) késztermékek értékesítése, vevőkövetelések pénzzé konvertálása

A likviditás tervezése (I. ) Várható pénzbevételek és pénzkiadások átgondolása, általában 1 -3 évre készül, havi vagy negyedéves bontásban � Mekkora a rövidtávú forrásbevonási szükséglet � Mekkora az átmenetileg „felesleges” pénzeszköz, amelyet érdemes rövidtávra befektetni Példa a következő dián.

A likviditás tervezése (II. ) Példa: A Pack Kft. a következő negyedévi pénzforgalmi tervet készíti havi bontásban. A pénzigény a hónap végén esedékes. Árbevétel adatok, febr. – jún. , rendre (terv): 48. 500, 45. 200, 45. 000, 48. 000, 52. 000. A készpénzes értékesítés átlagban a havi értékesítés 15%-a. A vevők a havi értékesítés 45%-át 30 nap múlva, 40%-át 60 nap múlva utalják át. Az anyagbeszerzés és más szállítókhoz kötődő beszerzés a következő havi árbevétel 52%-a. A szállítók kifizetése 30 napos határidővel történik, a gyakorlatban megegyezik az értékesítés hónapjával. Az általános működés kifizetései havonta átlagosan 120 -at igényelnek. A havi bér- és járulékfizetés 17. 500. A vállalat májusban tervez egy eszközbeszerzést készpénzért, ami 252. Kamatfizetési kötelezettsége havi 746. Társasági adóelőleg havonta 3. 060. Április hónapban a bankszámla és a házipénztár nyitóállománya 1. 420. A vállalati folyamatos működés 1. 500 átlagos pénzállomány mellett biztonságos. Mekkora a készpénzfelesleg és -igény az egyes hónapokban?

A likviditás tervezése (III. ) Készpénzes értékesítés (15%) Vevők átutalása (-1 hó, 45%) Vevők átutalása (-2 hó, 40%) április 6. 750 20. 340 19. 400 május 7. 200 20. 250 18. 080 június 7. 800 21. 600 18. 000 Pénzbevétel Munkabér és járulék Szállítóknak átutalás Eszközbeszerzés Kamatfizetés Általános működési kifizetés Társasági adó előlege Pénzkiadás 46. 490 17. 500 23. 400 0 746 120 3. 060 44. 826 45. 530 17. 500 24. 960 252 746 120 3. 060 46. 638 47. 400 17. 500 27. 040 0 746 120 3. 060 48. 466

A likviditás tervezése (IV. ) Pénzbevétel Pénzkiadás Nettó pénzforgalom Nyitó pénzállomány 46. 490 44. 826 1. 664 1. 420 45. 530 46. 638 -1. 108 3. 084 47. 400 48. 466 -1. 066 1. 976 Záró pénzállomány Felesleg/hiány 3. 084 +1. 584 1. 976 +476 910 -590 Megjegyzés: a pénzeszköz-állomány egy része lehet működéshez kapcsolódó; a működést, a szabad pénzáramok termelését szolgálhatja → ~befektetésként, a nettó forgótőke részének tekintendő Árnyaljuk a nettó forgótőke fogalmunkat: működéshez nem szükséges pénzeszközök nélküli forgóeszközök – tőkeköltséggel nem rendelkező rövid lejáratú kötelezettségek � Általában a pénzeszközök teljes állományát működéshez nem kapcsolódónak tekintjük

Forgótőke és a vállalat értéke A beruházási döntés alapvetően tárgyieszköz-állomány növelése, a forgóeszköz-befektetés „mellékes” dolog Néhány kérdés: � Mekkora készletet tartsunk? � Milyen gyakran rendeljünk anyagot? � Milyen ütemezésben fizessük ki a szállítókat? � Milyen fizetési feltételeket ajánljunk a vevőknek? Hogyan befolyásolja a forgótőke a vállalat értékét? � Egyrészt: emlékezzünk: FCF(E)-ben nettó forgótőke ÁV hatása � Másrészt: az elvárt hozamon keresztül – működés kockázatossága

Forgóeszközök (I. ) Nézzük a forgóeszközöket: � Készletek Készletgazdálkodás, eltérő érdekek összehangolása: pl. beszerzés – nagy tételben olcsóbb, raktározás – minél kisebb készletszint, termelés folyamatossága – inkább magasabb készletszint, értékesítés – magasabb készletszint a gyors vevőkiszolgálásért � Vevőkövetelések Későbbi fizetés ~ kamatmentes hitel, vevőmegtartást segíti � Pénzeszközök (és rövid lejáratú értékpapírok) A készpénzállomány közvetlenül nem termel jövedelmet → minimalizálni kell (tökéletes világban nem kell pénzt tartani) � Likviditásbeli különbségek

Forgóeszközök (II. ) Ft Átmeneti forgóeszköz-állomány Tartós forgóeszköz-állomány Befektetetteszköz-állomány Tartós eszközök idő Átmeneti forgóeszközök: időszakosan, szezonálisan változó rész Tartósan lekötött forgóeszközök: folyamatosan fenntartott, a működéshez minimálisan szükséges szint

Forgóeszközök hozam-kockázat elemzése (I. ) Forgóeszköz-befektetés után is hozamelvárás Három forgóeszköz-gazdálkodási kategória: � Konzervatív: iparági átlaghoz képest magasabb FE állomány � Szolid, átlagos: iparági átlagos szintű FE állomány � Agresszív: iparági átlaghoz képest kisebb FE állomány � Minősítési mutató: CA/TA (FE állomány/összes eszköz) CA: current assets; TA: total assets Önmagában nem sokat jelent, viszonyítjuk (iparági átlag) Alacsonyabb CA/TA: nagyobb jövedelmezőség (~költségmegtakarítás), de nagyobb kockázat is (~likviditási problémák) A két hatás nem áll szoros összefüggésben: lehet pl. , hogy a jövedelmezőség növekedése hasznánál többet ront a kockázat növekedése

Forgóeszközök hozam-kockázat elemzése (II. ) Példa: Egy vállalat eszközeinek állománya 3. 000. A befektetett eszközök hozama 15%, a forgóeszközök hozama 10%. Három tervváltozat: 1. terv 2. terv 3. terv Befektetett eszközök 2. 000 1. 500 1. 000 Forgóeszközök 1. 000 1. 500 2. 000 Eszközök összesen 3. 000 2/3*15% + 1/3*10% = 13, 33% 1/2*15% + 1/2*10% = 12, 5% 1/3*15% + 2/3*10% = 11, 67% 0, 33 0, 5 0, 67 ROA (return on assets) CA/TA

Forgóeszközök finanszírozása Alapvetően: rövid lejáratú kötelezettségek � Szállítók ~vevői oldal, ~kamatmentes hitel, szállítói bizalom fontos � Váltó Szállítónak váltót adunk ~pénzkövetelést tartalmazó, forgatható értékpapír, lejárat előtt leszámítoltatható bankban (időarányos kamatot megkapja) � Rövid lejáratú hitelek Pl. üzemviteli (~folyamatos, akár hitelkeret), ügyleti (~átmeneti forrásszükségletre), szezonális (~ átmeneti, szezonban) Kamatlábuk rendszerint alacsonyabb, mint a hosszú lejáratúaké � Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Pl. munkavállalókkal, állammal szemben fennálló kötelezettségek – kamatmentes források

Rövid lejáratú források hozam-kockázat elemzése (I. ) Alapvetően: rövid lejáratú források növelik a jövedelmezőséget, mert kamatuk alacsonyabb, mint a hosszú lejáratúaké Akkor miért nem csak rövid lejáratú forrásból? – mert növelik a működés kockázatát is: nemfizetési kockázat, gyakoribb tőketörlesztések, egyre kisebb likviditási ráta (=FE/RLK, forgóeszközök egyre kisebb fedezetet nyújtanak) Három forgótőke-finanszírozási kategória: � Konzervatív: iparági átlaghoz képest kevesebb RLK � Szolid, átlagos: iparági átlagos szintű RLK � Agresszív: iparági átlaghoz képest magasabb RLK � Mutató: CL/TF (RLK/összes forrás) CL: current liabilities; TF: total financing Nagyobb CL/TF → nagyobb jövedelmezőség, de nagyobb kockázat

Rövid lejáratú források hozam-kockázat 1. terv 2. terv elemzése (II. ) Példa: Egy vállalat a következő évre vonatkozóan az alábbi finanszírozási terveket mérlegeli: ROE = AE/Saját tőke Forgóeszközök Befektetett eszközök Eszközök összesen Szállítóknak tartozás Rövid lej. hitel (@6%) Hosszú lej. hitel (@10%) Saját tőke Források összesen EBIT Kamat AE (@TC=20%) ROE (return on equity) CL/TF Likviditási ráta 600 1. 200 100 400 600 1. 200 300 46 203 34% 0, 17 3, 0 600 1. 200 100 300 200 600 1. 200 38 210 35% 0, 33 1, 5 3. terv 600 1. 200 100 500 0 600 1. 200 30 216 36% 0, 5 1, 0

Eszköz-forrás illesztés rövid távon Az eszközök és a források lejáratát lehetőség szerint illeszteni kell Emlékezzünk: befektetett eszközöket és tartósan lekötött forgóeszközöket tartós forrásból, átmeneti forgóeszközöket rövid lejáratú forrásból – illesztési szabály Eszköz-forrás illesztés típusai: � Konzervatív: az átmeneti eszközök egy részét is tartós forrásból ~ magas CA/TA + alacsony CL/TF � Szolid, átlagos: tartós eszközöket tartós forrásból, átmeneti eszközöket átmeneti forrásból ~ magas (alacsony) CA/TA + magas (alacsony) CL/TF – a hatások nagyjából közömbösítik egymást � Agresszív: tartós eszközök egy részét is átmeneti forrásból ~ alacsony CA/TA + magas CL/TF

Forgótőke-gazdálkodás – példa Egy cég finanszírozásáról a következő adatokat ismerjük: befektetett eszközök 800, saját tőke 500, forgóeszközök 600, hosszú lejáratú hitelek 500, vevőállomány 400, szállítói tartozás 200, rövid lejáratú hitelek 200. A vállalat forgóeszközeinek átlagosan 40%-a tartósan lekötött és 60%-a átmeneti forgóeszköz. Az üzleti eredmény (EBIT) 210. A rövid lejáratú hitelek kamata 7%, a hosszú lejáratú hiteleké 9%, a társasági adó 20%. Hogyan minősíthető a bázisév forgóeszköz-, ill. rövid lejáratú forrásmenedzselése, ha az iparág hasonló vállalatainak mutatói: CA/TA = 0, 3 és CL/TF = 0, 2? A vállalat CA/TA mutatója: 600/(800 + 600) ≈ 0, 43 > 0, 3, tehát inkább konzervatív � A vállalat CL/TF mutatója: (200 + 200)/(500 + 200) ≈ 0, 29 > 0, 2, tehát inkább agresszív � Illeszkedés: átmeneti eszközök = 60%*600 = 360 < átmeneti források = 200 + 200 = 400, tehát inkább agresszív �