A fogyatkos embereket segt innovcik ELTE Brczi Gusztv

A fogyatékos embereket segítő innovációk ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Budapest Prof. em. dr. Mesterházi Zsuzsa 2009. 04. 16. Előadás az MTV Alma Mater sorozatában

INNOVÁCIÓ Az innováció a nevelésügyben is olyan belső megújulást, a rendszeren belüli alkotóerők olyan sikeres mozgósítását jelenti, amelynek végeredményeként valamilyen széles körben hasznosítható új termék, új eljárás alakul ki. A gyógypedagógiai innovációk korszerűsítő, újító, alkotó folyamatok, amelyek pozitív irányú változásokat hoznak. (Pedagógiai Lexikon) 2

Témakörök n n n n 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. Korai fejlesztés Integráció EGYMI Szülősegítés Munkavállalás Akadálymentesítés Életminőség Együtt – egymásért! 3

1/1. Korai fejlesztés 1. Kora-gyermekkori intervenció n n n Hazai születési adatok: 9599 ezer gyermek/év Többlet egészségügyi ellátásra szorul közülük: 8 -10 ezer gyermek/év A fejlődési elmaradások kialakulásának csökkentése lehetséges Esélyteremtő, esélykiegyenlítő beavatkozások: - szűrés, jelzés - diagnosztizálás - ellátások, juttatások, szolgáltatások 4

1/2. Korai fejlesztés A korai intervenció tartalma n Szűrés/jelzés, szűrővizsgálatok: újszülött osztályok, intenzív centrumok (PIC, NIC), házi gyermekorvosok, védőnők, bölcsődék, óvónők n Személyes szolgáltatások: családsegítés, tanácsadás, otthoni szakápolás n Természetbeni és pénzbeli juttatások: ápolási díj, útiköltségtérítés, gyermekétkeztetés n Korai fejlesztést végző intézmények: korai fejlesztő központok, ápoló-gondozó otthonok, bölcsődék, más intézmények 5

1/3. Korai fejlesztés n n n Jogosultság: diagnózis alapján Szakemberek: orvos, terapeuta, gyógypedagógus, pszichológus Fejlesztések és terápiák: egyéni, csoportos 6

7

8

1/4. Korai fejlesztés Szülők részvétele n Ambuláns ellátás n Tanácsadás n Otthoni fejlesztés n Sorstársi kapcsolat 9

2/1. Integráció 2. Integrált nevelés – inkluzív iskola n n n Az EU oktatáspolitikai célkitűzései a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek számára: optimális képzési kínálat illeszkedés az egyéni igényekhez és képességekhez munkaerőpiaci esélyek elősegítése integrált oktatás elsődlegessége az inkluzív (befogadó) iskola jellemzői 10

2/2. Integráció Jellemző tendenciák Integráció a közoktatás és a felsőoktatás minden szintjén n n n A speciális iskolák szolgáltató központokká válnak Integráció és szegregáció közötti helyes arány kialakítása Tanári kompetenciák fejlesztése Oktatási egyenlőtlenségek mérséklése Iskolák szervezeti átalakítása Egyéni támogatási rendszer bevezetése A speciális tudás felhasználása az integráció szolgálatában 11

2/3. Integráció Az integrált nevelés módszertana n n Kutató-fejlesztő programok: Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) A befogadó intézmények szerepe: - a gyermek fejlődését segítő speciális feltételek megteremtése (pl. akadálymentesítés) - a tanulási elmaradások egyéni csökkentése - együttműködés más szakemberekkel - az iskolai teljesítmények és a viselkedés változásának nyomon követése 12

13

2/4. Integráció A gyógypedagógus szerepe n n n Fejlesztő programok összeállítása Egyéni fejlesztő foglalkozások vezetése Pedagógiai diagnosztikai mérések elvégzése Tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak Konzultáció más szakemberekkel A kortárs-kapcsolatok elősegítése 14

2/5. Integráció Az óvodák, iskolák pedagógusainak továbbképzése n n Az integrált nevelés nem jelenti a gyógypedagógiai intézmények megszüntetését. A gyógypedagógusok a speciális tudás birtokában segítik az integráló óvodákat és iskolákat: - a gyermekek fejlesztési igényeinek feltárása - a szakértői diagnózisok értelmezése - javaslattétel a tanulási környezet kialakítására - az egyéni segítés módjának, eszközeinek bemutatása - a gyermek teljesítményeinek értékelése 15

2/6. Integráció Speciális igényű hallgatók a felsőoktatásban n n SHST: Speciális Szükségletű Hallgatók Segítő Testülete Szolgáltatások: - tanácsadás - személyi segítő (pl. kísérés, jegyzetelés, felolvasás) - eszközkölcsönzés (pl. adóvevő készülék, számítógép) - környezeti és információszerzési akadálymentesítés - egyéni számítástechnikai képzés Fogyatékos hallgatók a felsőoktatásban - Útmutató (Szerk. : Csányi Y. , ELTE BGGYFK, Budapest, 2001, p. 69) 16

3/1. EGYMI 3. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények (EGYMI) n n n n A speciális iskolák funkcióinak bővülése az integrált neveléssel összefüggésben Szervezetfejlesztés: új intézményegységek Komplex szolgáltató rendszer Módszertani innovációk Modellszerű megoldási módok Nyitott szakmai műhelyek Segítő hálózatok 17

3/2. EGYMI Pedagógiai szakszolgálatok — — — — — gyógypedagógiai tanácsadás korai fejlesztés és gondozás fejlesztő felkészítés fejlesztő iskolai oktatás logopédiai ellátás konduktív pedagógiai ellátás gyógytestnevelés továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás utazó szakember-hálózat működtetése a Tanulási Képességet Vizsgáló, ill. az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok működése 18

3/3. EGYMI Pedagógiai szakmai szolgáltatás n n n Szaktanácsadás Pedagógusok továbbképzésének, önképzésének segítése Tanulóközösségek segítése (jogérvényesítés) Életvezetési tanácsadás, szemléletformálás Fejlesztő projektekben együttműködés EGYMI önálló egységei lehetnek: - nevelési tanácsadás - családsegítő szolgálat - iskola-egészségügyi ellátás 19

3/4. EGYMI Az EGYMI intézményegységei n n n Korai fejlesztő csoport Speciális óvoda Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolája Speciális szakiskola Készségfejlesztő speciális szakiskola Felzárkóztató nevelés Logopédiai szakszolgálat Utazó tanári hálózat Konduktív pedagógiai ellátás Szakorvosi és gyógypedagógiai pszichológiai vizsgálatok Képzések, továbbképzések, terepgyakorlatok 20

4/1. Szülősegítés 4. Szülősegítő szolgáltatás n n Célja: Olyan szolgáltató és szolgáltatást koordináló központok kiépítése, amelyek naprakész információkkal segítik a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók szüleit Tevékenységek: összefogja a régió szülősegítő szervezeteit — képzéseket és találkozókat szervez, összegyűjti az igényeket, elképzeléseket — segíti a szülők önszerveződését — információs anyagokat készít — 21

4/2. Szülősegítés Szülő-tréning a Balatonnál Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány (FSZK) 22

4/3. Szülősegítés Szülőtalálkozók programjai n n n n n Speciális baby-sitter szolgálat Autogén tréning szülőknek Down-dada szolgálat Pszichológiai tanácsadás Önsegítő csoportok Szülőklub anyákkal, apákkal Jogi tanácsadás, érdekvédelem Könyvtár, könyvajánló szülőknek Filmek, játék- és eszközbemutatók 23

5/1. Munkavállalás 5. Munkavállalás n n Munkahelyi Gyakorlat Program (MHGY) (Salva Vita Alapítvány): A speciális szakiskolák és készségfejlesztő szakiskolák értelmileg akadályozott, jól szocializált, megfelelő munkaképességgel rendelkező tanulóit készíti fel a munkavállalásra, a felnőtt életre. A tanulók kiválasztása: - egészségi állapot - értelmi szint - motiváció - munkakészség - szociális érettség 24

5/2. Munkavállalás Az MHGY eredményei n n n Tanulók: önállóság, látókör bővülése, tájékozódó képesség, munkahelyi elvárások ismerete, saját képességeik megismerése Iskolák: az integráció elősegítése, tárgyilagos visszajelzések a tanulókról, személyre szabott egyéni foglalkozás idegen környezetben Munkaadók: tapasztalatok az együttműködésben, megismerik a fiatalok emberi adottságait, képességeit Szülők: reális képet kapnak gyermekükről, elhelyezkedési lehetőségek megismerése Munkaügyi Központok: megismerik leendő ügyfeleiket, élő párbeszéd alakul ki, felkészített ügyfelet kapnak 25

5/3. Munkavállalás Sikeres elhelyezések kerti munka, takarítás szerszám karbantartás állatgondozás iratrendezés árufeltöltés kézbesítés számítógépes adatrögzítés stb. 26

27

5/4. Munkavállalás Dobbantó program n n n EU: „Tanítás és tanulás: útban a tanuló társadalom felé” A „második esély iskolája” (1995) Magyarországon: 2008 -tól indult a program Célja: A szakiskolák komplex fejlesztésével az alapkészségekkel nem rendelkező fiataloknak elérhetővé tegyék az oktatást, majd a sikeres elhelyezkedést a munkaerőpiacon. n A diákok fejlesztendő képességei: önállóság, felelősség, tudásszerzés, vállalkozó képesség, együttműködés n Oktatásfejlesztés: intézményvezetők és pedagógusok felkészítése, új oktatási tartalmak és tanulási módszerek n A programban résztvevő speciális szakiskolák: a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének rendellenességeivel küzdő diákok számára (Dobbantó projektiroda: www. fszk. hu) 28

5/5. Munkavállalás Támogató szolgálatok A támogató szolgálatok célja: A fogyatékossággal élő személyek önrendelkezésen alapuló önálló életvitelének elősegítése: — a lakáson kívüli közszolgáltatások elérésének segítése (pl. munkahelyre eljutás) — a lakáson belüli speciális segítségnyújtás Formái: — speciális személyi szállítás, — fejlesztő tevékenységekhez való hozzájutás, — jelnyelvi tolmács-szolgálat, tanácsadás, — információnyújtás, — eszközök biztosítása, stb. 29

5/6. Munkavállalás Rehabilitációs majorságok (Szimbiózis Alapítvány) n n Farm jellegű biogazdaság: állattenyésztés, fóliasátras növénytermesztés, gyümölcstermesztés, lótartás (terápiás célból), zöldség- és gombatermesztés Egyéb kiegészítő tevékenységek: termékcsomagolás, termékek házhoz szállítása, kosárfonás, madáretető-készítés, erdei iskola működtetése 30

5/7. Munkavállalás Speciális foglalkoztatás a majorságban 31

5/8. Munkavállalás Tapasztalatszerzés külföldön Tanulmányutak: - műhelymunkák képzések lakóotthonok szabadidő, sport erdei iskola szolgáltatások termékek projektek, pályázatok önkéntesek fogadása rendezvények 32

33

6/1. Akadálymentesítés Komplex akadálymentesítés n n Egyenlő esélyű hozzáférés eszméje: a középületekhez és a közszolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés Épített környezet: akkor akadálymentes, ha annak kényelmes és önálló használata minden ember számára biztosított Közszolgáltatások: döntően információkból állnak (info-kommunikációs akadályok) A fogyatékossággal élő emberek nem azonos szükségletű csoportokat képeznek. 34

6/2. Akadálymentesítés Épületek információs rendszerei n n n n Információs táblák: bejáratoknál, előterekben, közlekedő zónákban Irány- és funkciójelző táblák (büfé) Szintjelző táblák (lift, lépcsőház) Vezetősávok, tapintható vagy hangos térképek Kerekesszék használata Információs pultok, könnyen érthető információk Balestek megelőzése 35

36

6/3. Akadálymentesítés Kommunikációs akadálymentesítés n n n Hallássérültek: jelnyelv használata Jelnyelvi tolmácsközpontok: országos hálózat A jelnyelv oktatása: különböző szintű képzésekben Jelnyelvi képzések fejlesztése: felsőoktatási intézményekben, az alap- és mesterdiplomás képzésekben Fordító- és tolmácsképzés: különböző szakemberek számára Bilingvális oktatásra felkészülő tanárok képzése 37

6/4. Akadálymentesítés Jelnyelvi tolmácsok A jelnyelv alkalmazása: - hivatalos ügyek intézése (bíróság, önkormányzat, rendőrség, adóhivatal) - tanulmányok folytatása (felvételi jelentkezés, vizsga, könyvtár) - kórház, orvos, mentő - rendezvényeken (konferencia, továbbképzés) részvétel - családi események - tömegkommunikáció 38

39

6/5. Akadálymentesítés Gesztusnyelv n n n tol, tornázik, tölt Nem azonos a hallássérültek által használt jelnyelvvel. Egyszerű, jól látható „egész szó”-jelek, melyek konkrétan utalnak arra a dologra, , amit a kezünkkel megjelenítünk. A nem beszélő fogyatékos emberek számára segíti a kommunikációt. Megértésének alapfeltétele: a gyakori alkalmazás. A magyar adaptáció 2004 -ben készült el (Erdélyi Andrea: Nézd a kezem!) 40

6/6. Akadálymentesítés 41

6/7. Akadálymentesítés Informatikai fejlesztések a látássérülteknek n n n 1. „tacmon-projekt” : interaktív, szöveges és képi információk megjelenítésére alkalmas grafikai, tapintható kijelző kifejlesztése 13 ország informatikai szervezetei fejlesztik, magyar részről 4 szervezet vesz részt, köztük az „Informatika a látássérültekért” Alapítvány www. tacmon. eu 42

43

6/8. Akadálymentesítés (folytatás) n n 2. GPS alapú navigációs eszköz: látássérült emberek önálló (segítő nélküli) utcai közlekedését kielégítően támogatja: - beszédszolgáltatást nyújt, - billentyűzetről vezérelhető, - a mai navigációs térképeknél részletesebb adatokat tartalmaz 3. Internetes honlapok akadálymentesítése: - 2008. december 11 -én jelent meg az az útmutató, amely ajánlásokat tartalmaz az internetes tartalmak minél könnyebb eléréséhez. - A követelményeket három prioritási szintre sorolja, amelyek alapján felmérhető az akadálymentesség szintje. 44

6/9. Akadálymentesítés (folytatás) n n n 4. Magyar Bionikus Látás Központ Célja: a páciens látásának lehető legteljesebb visszaállítása, orvosi, valamint műszaki eszközök alkalmazásával Tevékenységi köre: - bionikus szemüveg klinikai vizsgálata - retina implantátumok nemzetközi klinikai vizsgálatában való részvétel - felkészülés a genetikai megközelítésen alapuló technikák befogadására Együttműködés: Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem 45

6/10. Akadálymentesítés A bionikus látás kutatása 46

7/1. Életminőség 7. Életminőség n n n LEWO: Életminőség a felnőtt korú értelmi fogyatékosok lakóformáiban – segédeszköz a minőségfejlesztéshez Németországban dolgozták ki (N. Schwarte – R. Oberste. Ufer, 1997, Fordította: Zászkaliczky P. 1999. ) Életminőség: függőségi vagy autonóm viszonyok Az individuális szükségletek biztosításának meglétét térképezi fel 7 különböző munkaterületen, ezen belül 33 tárgykörben. LEWO irányelvei: szükséglet- és fejlődés irányultság, önrendelkezés, imázs javítása, az életkornak és a kultúrának megfelelés, integráció támogatása, partneri viszony és tisztelet, individualizáció, szerepkörök kitágítása, kompetenciák fejlesztése, jogok és védelem, különleges sérülékenység figyelembevétele. 47

7/2. Életminőség Élet a lakóotthonban 48

7/3. Életminőség Múzeumok a fogyatékos emberekért n n n n n Múzeumok Mindenkinek Épületbe való bejutás Hozzáférhető információk Könnyen érthető kiadványok A kiállított tárgyak érzékelése Tárgyakról készült tapintható modellek Jelnyelvi tárlatvezetés Beszélő berendezések Honlapon kiegészítő információk 49

Felhasznált források szerzői és intézmények, szervezetek honlapjai Bognár Mária, Büki Péter, Csányi Yvonne, Czeizel Barbara, Erdélyi Andrea, Farkasné Gönczi Rita, Horváth Péter, Jakubinyi László, Jankó-Brezovay Pálné, Kovács Krisztina, Locsmándi Alajos, Mesterházi Zsuzsa, Palkovics Rozália Natália, Pandula András, Pásztor Éva, Rosta Katalin, Szauer Csilla, Szentkatolnay Miklós, Szuhaj Mihály, Ungár Nóra, Várdai Márta, Vargáné Mező Lilla, Verdes Tamás, Zászkaliczky Péter ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány „Informatika a látássérültekért” Alapítvány Salva Vita Alapítvány, Szimbiózis Alapítvány 50