A fogyaszti dntsek elmlete Eredetileg rtkelmlet Az rtket

A fogyasztói döntések elmélete

Eredetileg értékelmélet • • • Az értéket a hasznosság határozza meg Az értékparadoxon feloldása A hasznosság a mennyiség függvénye Csökkenő határhaszon elve Az 1870 -es években egymástól függetlenül dolgozták ki S. Jevons, L. Walras, K. Menger

Összhaszon és határhaszon Elfogyasztott jószágegység (Q) Összhaszon (TU) Határhaszon (MU= TU/ Q) 1 80 80 2 130 - 80=50 3 160 -130=30 4 180 -160=20 5 190 -180=10 6 195 -190= 5 7 197 -195= 2 3

Csökkenő határhaszon TU öszhaszon Telítettségi pont TU MU TU=f(q) Q q 1 Ahol TU max. ott MU =0 határhaszon MU (q) = d TU(q) / dq q 1 MU Q 4

Kardinális elmélet 1. A hasznosság mérhető, 2. A mérés tőszámokkal történik, ezek kifejezik a hasznosság fokát 3. A termék hasznossága nem függ más termékektől

Hermann Heinrich Gossen (1810 -1858) Gossen I. tv: (csökkenő határhaszon elve): az egymást követő pótlólagos jószágegységek elfogyasztásakor a teljes haszon egyre kisebb mértékben nő. Feláldozott haszon = Nyert haszon: fogyasztói optimum Előnykiegyenlítődés elve: a fogyasztását optimalizálni kívánó fogyasztó összhasznát mindaddig növelheti, ameddig fogyasztási szerkezetének átrendezésével nyert haszna nagyobb a feláldozott haszonnál. 6

Alfred Marshall (1842 -1924) • Marshall fogalmazta meg a mai egyensúlyelmélet alapelemeit, megalapozta a napjaink mikroökonómiájában is uralkodó elemzési elveket. • A XX. századi közgazdaságtan több kiváló képviselőjét is tanította. • 1890. Principles of Economics 7

Marshall-kereszt Price Supply A piac modellje: a keresleti és kínálati függvény egy koordináta rendszerben ábrázolva Az olló példa Pe Demand Qe Quantity 8

Az egyéni keresleti görbe levezetése • Növekvő mennyiség esetén az ár csökken • Visszavezeti Gossen I. törvényére • Ha a mennyiség nő, MU csökken, ha a pénz határhaszna konstans az ár csökken • De! Giffen paradoxon

A piaci keresleti görbe px 100 „A” fogyasztó egyéni keresleti görbéje „B” fogyasztó egyéni keresleti görbéje 50 összpiaci keresleti görbe: az egyéni keresletek összessége 30 10 20 25 45 x

Optimális fogyasztói döntés több termék esetén Gossen II. tv. : A fogyasztó akkor költi el optimálisan a jövedelmét, ha az egy pénzegység által nyerhető határhaszon bármelyik termékre nézve ugyanakkora. 11

Ordinális elmélet 1. A hasznosság mérése nem lehetséges, nem is szükséges, 2. A fogyasztó legyen képes összehasonlításra és rangsorolásra (preferenciák) 3. Jószágkosarakat hasonlít össze

A fogyasztói magatartás • A fogyasztó célja: A fogyasztásból származó hasznosságérzet, -vagyis a szükségletkielégítés fokának maximalizálása! • A racionális fogyasztó tehát cselekedeteivel haszonmaximalizálásra törekszik!

Preferencia relációk • Szigorúan preferált: • Gyengén preferált : • Közömbös: 14

A preferenciarendezés axiómái • Teljesség: minden kosarat képes értékelni • Reflexivitás: két teljesen egyforma kosár közömbös • Tranzitivitás: A B és B C, akkor A C. Ez a követelmény feltételezi a fogyasztó racionalitását • Gyenge axióma: Dominancia elve: a több az jobb (a fogyasztó telhetetlen) 15

• • A közömbösségi görbék A közömbös kosarak (pl: A, B és C) adják a közömbösségi görbét. A közömbösségi görbe (azonos hasznosságú jószágkombinációk): a fogyasztó számára egymással közömbösségi viszonyban álló jószágkosarak (termékkombinációk) mértani helye a fogyasztói térben. – Azonos hasznosságú pontok – Nem metszhetik egymást (tranzitivitás követelménye) – Minél távolabb = annál preferáltabb Y X 16

Közömbösségi görbe • Azon pontok mértani helye, amelyek egymással közömbösségi viszonyban álló jószágokat/fogyasztói kosarakat jelöl (két dimenzióban) y U növekedésének iránya 0 x 17

Jól viselkedő közömbösségi görbék jellemzői • Negatív meredekségű (a dominancia elve) • Origóra konvex ( az átlagot preferálja a szélsőségekkel szemben) • Végtelen sűrűségű (folytonos hasznossági függvény) 18

Különleges alakú közömbösségi görbék 19

A hasznossági függvény U=f(X, Y) U B UB hasznossági pontok A Y UA X YB YA XA XB

Egy kétváltozós hasznossági függvény és közömbösségi görbék Koppány Krisztián, SZE 2005

Helyettesítési ráta • Azonos közömbösségi görbén a y fogyasztó elmozdul egyik kosárból (A) a másikba (B) • Mekkora mennyiségű y termékről kell lemondani, hogy valamennyi x termékből többet fogyasszon 0 • Differenciahányados – szelő meredeksége A B x 22

Helyettesítési határráta – • Azonos közömbösségi görbén a y fogyasztó végtelenül kicsiny elmozdulás • Differenciálhányados – pontban vett meredekség E 0 x 23

A helyettesítési ráta nagysága

A fogyasztói modell feltevései és adottságai • kéttermékes modell: x és y termék • korlátozó feltétel – adott a két termékre költhető pénzmennyiség (I, income) – adott mindkét termék ára (px, py) – a költségvetési halmaz és a költségvetési egyenes (elviekben mindkét termék végtelenül osztható) • célfüggvény – a fogyasztó célja a két termék fogyasztásából származó hasznosságérzet maximalizálása – a hasznossági függvény, U (x, y)

Költségvetési egyenes • Azon pontok mértani helye, amelyek a jövedelemből vásárolható maximális jószágokat/fogyasztói kosarakat • jövedelem • x termék ára • x x termék mennyisége • y termék ára általánosan • y y termék mennyisége 26

Költségvetési egyenes jellemzői • Általános alakja • Rendezve • Meredeksége árarány 27

Az optimális választás meghatározása geometriai úton y D E yopt A B U 2 C xopt U 1 U 0 x

Optimális fogyasztói döntés • Határhaszon arányok= árarányok

Költségvetési egyenes elmozdulása 1 y Jövedelem változik (növekszik) 0 x 30

Költségvetési egyenes elmozdulása 2 y x termék ára változik (növekszik) 0 x 31

Optimalizálás jövedelem növekedésnél y Jövedelem változik (növekszik) 0 x 32

Optimalizálás, ha az egyik termék ára növekszik y x termék ára változik 0 x 33

Engel görbe y 0 0 x x 34

Inferior jószág Engel-görbéje Pl. szalonna Luxus cikk Engel-görbéje Pl. kaviár I I Q Q a a Normál jószág Engel-görbéje Pl. ruházat I Q a 35

Egyéni keresleti görbe levezetése y 0 0 x x 36

Árváltozás hatásának felbontása • Teljes árhatás: az árváltozás miatt bekövetkező keresletváltozás (a keresleti görbe mutatja) • Helyettesítési hatás: az árarány változás miatt bekövetkező keresletváltozás • Jövedelmi hatás: a reáljövedelem változása miatt bekövetkező keresletváltozás • Teljes árhatás= helyettesítési hatás + jövedelmi hatás

Reáljövedelem értelmezése • Hicks-féle: az árváltozás után az eredeti hasznossági szint elérésekor nem fog változni a reáljövedelem • Slusky-féle: nem változik a reáljövedelem, ha az árváltozás után az eredeti jószágkosár megvásárolható