A fldfelszn domborzata A domborzat elemei a sk

A földfelszín domborzata

A domborzat elemei a) sík b) lejtő síkságok völgyek medencék hegyek hegységek lejtő sík

Lejtőtípusok Domború: pusztuló Normális: felül pusztul, alul épül Homorú: épülő Egyenes: kőzetminőség alakítja ki

Völgyek • • a) b) Két oldalról lejtőkkel határolt, hosszanti mélyedések Alakjuk: V alakú (folyóvíz alakította) U alakú (gleccserjég alakította) Speciális völgyek: (meredek, csaknem függőleges falakkal) Kanyon: száraz területeken Szurdok: csapadékos vidékeken

U alakú völgy V alakú völgy szurdok kanyon

Medencék • Minden oldalról lejtőkkel határolt mélyedések • Méretei eltérőek: néhány km 2 (hegységek belső medencéi) – 2 millió km 2 (Amazonas-medence)

Síkságok • Vízszintes vagy közel vízszintes felszínű területek, melyek lejtése kisebb mint 6‰ (60 cm/100 m), és 1 km 2 -en a magasságkülönbség nem haladja meg az 50 métert. • Keletkezésük: a) Feltöltődéssel (pl. Alföld) b) Lepusztulással (pl. Finn-tóvidék)

Síkságok • Tengerszint feletti magasságuk síkságok mélyföld <0 m Pl. Kaszpi-mélyföld Holland-mélyföld alföld 0 -200 m Pl. Alföld Kisalföld fennsík 200 m< Pl. Bükk-fennsík Tibet

Síkságok jelentősége • • Mezőgazdasági termelés Emberi letelepedés Nagy kiterjedésű szénhidrogén-készletek Felszín alatti vizek (termálvizek, artézi víz)

Tökéletes síkság (pl. Hortobágy) Tökéletlen síkság (pl. Kiskunság)

Hegyek • Minden oldalról lejtőkkel határolt kiemelkedések

Hegységek • Nagy kiterjedésű kiemelkedések sora, amelyeket völgyek és medencék tagolnak hegységek középhegység 500 m-1500 m Pl. Északi-khg Német-khg magashegység 1500 m< Pl. Alpok Himalája

középhegység (Mátra) magashegység (Alpok)