A Fld mint rhaj felfedezse Radnti Katalin Fiskolai

  • Slides: 29
Download presentation
A Föld, mint űrhajó felfedezése Radnóti Katalin Főiskolai tanár ELTE TTK Fizikai Intézet rad

A Föld, mint űrhajó felfedezése Radnóti Katalin Főiskolai tanár ELTE TTK Fizikai Intézet rad 8012@helka. iif. hu http: //members. iif. hu/rad 8012/

Ptolemaiosz: Almagest

Ptolemaiosz: Almagest

Szamoszi Arisztarkhosz és Kopernikusz

Szamoszi Arisztarkhosz és Kopernikusz

Ptolemaiosz Érvek: Arisztarkhosz Érvek: Egyszerűbb az égi Nem érzékeljük a jelenségek Föld mozgását, jól

Ptolemaiosz Érvek: Arisztarkhosz Érvek: Egyszerűbb az égi Nem érzékeljük a jelenségek Föld mozgását, jól leírja a tapasztalatot. magyarázata. Ellenérvek: Sok kört kell használni a magyarázathoz. Ha Föld mozogna, akkor a testek leesnének. Mi tartja mozgásban a Földet?

n Magyarázzák meg mindkét modellel a Nap látszó égi útját! Ptolemaiosz Arisztarkhosz

n Magyarázzák meg mindkét modellel a Nap látszó égi útját! Ptolemaiosz Arisztarkhosz

Arisztarkhosz becslései I. A Hold mérete a Földhöz képest: A Hold távolsága:

Arisztarkhosz becslései I. A Hold mérete a Földhöz képest: A Hold távolsága:

Arisztarkhosz becslései II. A Nap távolsága: A Nap mérete:

Arisztarkhosz becslései II. A Nap távolsága: A Nap mérete:

A Föld mérete

A Föld mérete

Galileo Galilei

Galileo Galilei

Galilei távcsöves megfigyelései n n Galilei a bolygók fázisait figyelte. Mit láthatott? Ptolemaiosz Nincs

Galilei távcsöves megfigyelései n n Galilei a bolygók fázisait figyelte. Mit láthatott? Ptolemaiosz Nincs telefázis Kopernikusz Van telefázis

A Vénusz fázisai

A Vénusz fázisai

Galilei: Párbeszédek Párbeszéd a két világrendszerről, a ptolemaioszi és a kopernikuszi rendszerről n n

Galilei: Párbeszédek Párbeszéd a két világrendszerről, a ptolemaioszi és a kopernikuszi rendszerről n n 1. 2. 3. 4. nap: mozgások leírása, a Föld, mint égitest. a Föld forgása. a Föld keringése, a kopernikuszi rendszer. árapály jelenségek. Három beszélgető partner: Salviati, aki valójában Galilei érveit, felfedezéseit mondja el. Sagredo, pártatlan beszélgetőpartner. Simplicio, aki az arisztotelészi nézeteket képviseli. A pápa magára ismer benne. A szerző vele szerkeszteti meg a kopernikuszi elképzelést.

A Galilei per n n 1616. Galilei első megintése 1633. A per, majd házi

A Galilei per n n 1616. Galilei első megintése 1633. A per, majd házi őrizet 1609. Kepler I. és II. törvénye 1619. Kepler III. törvénye

Johannes Kepler és Ticho de Brahe

Johannes Kepler és Ticho de Brahe

Az egyiptomi modell

Az egyiptomi modell

A Földpálya alakja

A Földpálya alakja

A Mars pályája

A Mars pályája

Kepler törvényei 1. 2. 3. A bolygók ellipszis pályákon keringenek, melynek egyik gyújtópontjában a

Kepler törvényei 1. 2. 3. A bolygók ellipszis pályákon keringenek, melynek egyik gyújtópontjában a Nap található. A Naptól a bolygóhoz húzott vezérsugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. A bolygók keringési idejének négyzetei úgy aránylanak egymáshoz, mint az ellipszispályák nagytengelyeinek köbei.

Kepler törvényei

Kepler törvényei

Newton színrelépése Philosophiae Naturalis Principia Mathematica 1687. Első könyv: a testek mozgása. Második könyv:

Newton színrelépése Philosophiae Naturalis Principia Mathematica 1687. Első könyv: a testek mozgása. Második könyv: a testek mozgása súrlódó közegben. Harmadik könyv: a gravitációs erőtörvény és alkalmazása.

Newton axiómái 1. A magára hagyott test sebessége állandó. (Ez az egyenes vonalú egyenletes

Newton axiómái 1. A magára hagyott test sebessége állandó. (Ez az egyenes vonalú egyenletes mozgás. Nem az egyenletes körmozgás az erőmentes mozgás!) 2. Ha nincs magára hagyva, akkor gyorsul. 3. Erő – ellenerő. Gravitációs erőtörvény

A testek mozgásegyenlete Newton 2. axiómája: F (környezet) = m. a Például: gravitációs erő

A testek mozgásegyenlete Newton 2. axiómája: F (környezet) = m. a Például: gravitációs erő elektromos erő rugalmas erő stb.

A bolygók mozgása, mint űrhajó a térben Közelítés: egyenletes körmozgás Kepler harmadik törvénye az

A bolygók mozgása, mint űrhajó a térben Közelítés: egyenletes körmozgás Kepler harmadik törvénye az egyes bolygókra ható erők arányai

A Hold centripetális gyorsulása hányszorosa a Föld felszíni értékének? n n n A Hold

A Hold centripetális gyorsulása hányszorosa a Föld felszíni értékének? n n n A Hold centripetális gyorsulása A távolságok aránya: Innen:

Az űrhajókat, a Holdat a Föld vonzóereje tartja körpályán Mozgásegyenlete: „Ahogy a kődarabkák és

Az űrhajókat, a Holdat a Föld vonzóereje tartja körpályán Mozgásegyenlete: „Ahogy a kődarabkák és más súlyok egy parittyára helyezve a kieséstől megvédhetők azzal, hogy sebesen körbeforgatjuk, éppen úgy a Hold sem mozog a súlyának megfelelően , miután az esését megállítja a körmozgás ereje. ” Plutarkhosz: Arc a holdtányérban (kr. u. 1. század)

A Newton axiómái + gravitációs erőtörvény Űrhajópálya számítási lehetőségei Geostacionárius műhold Időjárási műholdak GPS

A Newton axiómái + gravitációs erőtörvény Űrhajópálya számítási lehetőségei Geostacionárius műhold Időjárási műholdak GPS műholdak Űrkísérletek Űrtávcső…………….

A GPS (Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer, az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma

A GPS (Global Positioning System) Globális Helymeghatározó Rendszer, az Amerikai Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma által kifejlesztett és üzemeltetett - a Föld bármely pontján, a nap 24 órájában működő - műholdas helymeghatározó rendszer. A GPS-el 3 dimenziós helyzetmeghatározást, időmérést és sebességmérést végezhetünk földön, vízen vagy levegőben. Pontossága jellemzően méteres nagyságrendű, de differenciális mérési módszerekkel akár mm pontosságot is el lehet érni, valós időben is. A helymeghatározás 24 db műhold segítségével történik, melyek a Föld felszíne fölött 20200 km-es magasságban keringenek, az Egyenlítővel 55°-os szöget bezáró pályán. Egy-egy műhold nagyjából naponta kétszer kerüli meg a Földet. Az égbolton sík terepen egyszerre 7 műhold látható, melyből a helymeghatározáshoz 3, a tengerszint feletti magasság meghatározásához pedig további egy hold szükséges. A műholdas helymeghatározó rendszer gyakorlatilag egy időmérésből kiszámított távolságmérésen alapul. Mivel ismerjük a rádióhullámok terjedési sebességét, és ismerjük a rádióhullám kibocsátásának és beérkezésének idejét, ezek alapján meghatározhatjuk a forrás távolságát. A háromdimenziós térben három ismert helyzetű ponttól mért távolság pontos ismeretében már meg tudjuk határozni a pozíciót. A további műholdakra mért távolságokkal pontosítani tudjuk ezt az értéket.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! rad 8012@helka. iif. hu http: //members. iif. hu/rad 8012/

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! rad 8012@helka. iif. hu http: //members. iif. hu/rad 8012/