A fizika trtnete ARKHIMDSZ S MUNKSSGA 2004 mrcius

A fizika története ARKHIMÉDÉSZ ÉS MUNKÁSSÁGA 2004. március 8. 1

A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 2

A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 3

A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 4

A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 5

A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 6

A fizika története II. HIERON 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 7

A fizika története Szirakuza elhelyezkedése 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 8

A fizika története Arkhimédész Kr. e. 287 -ben született Szirakuzában Apja az ismert csillagász: Pheidiasz Lehet, hogy rokonság fűzi II. Hieron királyhoz A fiatal Arkhimédész Alaxandriába ment, lehet, hogy tanult Euklidésznél is Valószínűleg Szirakuzába való visszatérése után már élete végéig nem hagyja el szülővárosát Lehet, hogy tanította Hieron király fiát, Gelon-t is Jelentős szerepet játszik a Marcellus vezette római hadak ellen vívott harcokban (ostromgépek, emelők, tükrök) 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 9

A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 10

A fizika története Marcellus, a római hadvezér 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 11

A fizika története Arkhimédész ostromgépei 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 12

A fizika története Ostromgép 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 13

A fizika története Arkhimédész a homorú-tükörrel 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 14

A fizika története Egy gálya felgyújtása homorú-tükörrel 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 15

A fizika története MŰVEI 7 görög nyelven 1 latin fordításban 1 arab fordításban További 6 szövegek rekonstruálásából 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 16

A fizika története 1. A gömbről és a hengerről 2. A kör méréséről 3. A konoidokról és a szferoidokról 4. A spirálokról 5. A síkok egyensúlyáról 6. A parabola kvadratúrájáról 7. Az úszó testekről 8. A homokszámláló 9. A módszerről (1906 -ban HEIBER dán tudománytörténész fedezte fel egy palimpszeszten (pergamen, amelyről az eredeti írást eltávolították, hogy helyére új kerüljön) 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 17

A fizika története 1. Vizsgálatok a sokszögekről 2. Az elvekről 3. A mérlegről és az emelőről 4. A súlypontról 5. Optika 6. A gömbkészítésről 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 18

A fizika története VITRUVIUS (római építész) írja le A HIERON és a KORONA történetét Hieron áldozati koronát készíttetett aranyból, de a fülébe jutott, hogy az aranyműves esetleg az arany egy részét ezüstre cserélte, tehát hamísított Hieron megbízta Arkhimédészt, hogy derítse ki az igazságot Vitruvius szerint a dolog nyitjára Arkhimédész akkor jött rá, amikor a fürdőben a vízzel telt fürdőkádba lépve a kádból egyre több víz ömlött ki, minél jobban belemerült a kádba A felfedezésnek annyira megörült, hogy a kádból kiugorva, meztelenül végigrohant Szirakuza utcáin, miközben azt kiabálta: 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 19

A fizika története „eurhka, eurhka!” „MEGTALÁLTAM, MEGTALÁLTAM!!!” 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 20

A fizika története A KORONA (TALÁN ILYEN LEHETETT) 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 21

A fizika története Arkhimédész vett egy a korona tömegével megegyező tömegű aranytömböt és egy ezüsttömböt. Mindhármat vízbe merítette, és megnézte, hogy mennyi vizet szorítanak ki 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 22

A fizika története Jelöljük a koronában lévő ezüst- és aranymennyiség viszonyát, vagyis a csalás mértékét H-val! Mint kimutatható: H = (Vk – Va) : (Ve – Vk) ahol Vk a korona által, Va az aranytömb által, Ve az ezüsttömb által kiszorított víz érfogata Ha Vk = Va , akkor nincs hamisítás, H = 0. (Állítólag az aranyműves csalt, de Arkhimédész megvédte. ) 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 23

A fizika története Az úszó testekről című művének XVI. propozíciójaként szerepel: Bármely test, amely könnyebb a víznél, teljesen a víz alá nyomva azzal az erővel igyekszik felfelé, amely a test által kiszorított víz súlyának és a test súlyának különbségéből adódik. Amennyiben a test nehezebb a víznél, a test lefelé igyekszik akkora erővel, amekkora a test súlyának és az általa kiszorított víz súlyának a különbsége. 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 24

A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 25

A fizika története Amire talán a legbüszkébb volt Arkhimédész: Az egyenlő oldalú hengerbe írt gömb térfogatai és felszínei viszonyának a meghatározása: Az arány: 2/3 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 26

A fizika története Az arkhimédészi csavar 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 27

A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 28

A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 29

A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 30

A fizika története „Adjatok egy fix pontot, és én kiforgatom helyéből a világot!” 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 31

A fizika története 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 32

A fizika története Arkhimédész halála Kr. e. 212 -ben Egy római katona, miután árulás révén a rómaiak bevették Szirakuzát, leszúrja Arkhimédészt, annak ellenére, hogy Marcellus megparancsolja, Arkhimédészt óvni kell Marcellus 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 33

A fizika története Arkhimédész halála Kr. e. 212 -ben Az idős Arkhimédész geometriai ábrákat rajzol, és ráförmed a katonára: „Noli tangere (turbare) cirkulos meos!” „Ne érintsd (zavard) köreimet!” Marcellus 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 34

A fizika története • Ciceró Kr. e. 75 -ben megtalálja Arkhimédész elhanyagolt sírját • „Az előkelő, egykoron művelt görög város előtt így maradt volna ismeretlen egyetlen lángelméjű polgárának emléke, hacsak egy Arpinumból származó fel nem fedi előttük. ” 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 35

A fizika története Arkhimédész sírkövére egy hengerbe rajzolt gömb kuntúrját vésték, a sírkőbe vésett vers már csak nyomokban volt meg. 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 36

A fizika története Ciceró megtalálja a sírt 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 37

A fizika története Arkhimédész jelentősége • Összekapcsolja a matematikát és a fizikát • Bevezeti a végtelen kicsi, a végtelen nagy, a határérték fogalmát (az infinitézimális számítás alapjai) • A gömb és a henger térfogatának és felszínének a meghatározása 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 38

A fizika története Ajánlott irodalom 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 39

A fizika története Ajánlott irodalom 2004. március 8. Arkhimédesz és munkássága 40