A femlsk Primates evolcis fejldse Femlsk fejldse Femlsk

A főemlősök (Primates) evolúciós fejlődése

Főemlősök fejlődése

Főemlősök jellegzetességei: • állandó testhőmérséklet • a petesejt az anya szervezetén belül termékenyül meg • végtagjaikon öt, mozgatható, sugaras elrendezésű ujjak találhatók • az egyik ujj szembefordítható (opponálható) a többivel. • Az ujjak végén köröm van, az ujjvégeken pedig érzőidegek sokasága lehetővé vált a tárgyak finomabb manipulációja • szemeik előre néznek, a növényevők szemei általában a fej oldalán helyezkednek el, hogy nagyobb teret lássanak be. • az arcorruk sokkal rövidebb lett, összefüggésben van a szaglás jelentőségének csökkenésével. • csökkent a fogak száma. • a testmérethez viszonyított agyméretük nőtt

A főemlősök kialakulása • Az ismeretek meglehetősen hézagosak és főleg régészeti leleteken alapulnak. • Az első főemlősök feltehetően már a kréta korszakban jelen voltak, vagyis a dinoszauruszokkal egy időben éltek. • Fejlődésük a dinoszauruszok kréta végén bekövetkezett kihalása után gyorsult fel: a majmok és a félmajmok ága feltehetően a krétát követő paleocénben vált el. • E kor primátái csak a fogaik alapján ismertek („dentilis primáták”), ezért besorolásukban nagyon nagy a bizonytalanság, sok kutató szerint nem is valódi főemlősök, hanem esetleg azokhoz közel álló más emlősök és a mai primáták nem is tőlük származnak. • Főemlős voltukra fogaik alakjából következtetnek: azok ugyanis már eltértek a rovarevők fogaitól.

A főemlősök megjelenésére vonatkozó elméletek: • Arboreális elmélet Az arboreális elméletet (G. E. Smith (1912) és F. W. Jones (1916)) angol anatómusok alkották meg. Elméletük szerint a primáták fentebb felsorolt jellegzetes tulajdonságainak nagyobbik része az erdei életmódhoz való alkalmazkodás hatására alakult ki. Pl. az előre tekintő szemek a jobb térlátást, a tapintás ill. a fogó karok és lábak pedig a fákon való könnyebb mozgást szolgálták. Az elmélet szerint azért csökkent a szaglás fontossága, mert egyrészt rövidebb lett az arckoponya, másrészt pedig megnövekedett a szem jelentősége, ezáltal a szaglás számára kisebb agyi részek jutottak. Smith és Jones elmélete az 1970 -es évek elejéig tartotta magát. Ekkor M. Cartmill kimutatta, hogy az emlősök többi rendjében is találhatók erdei életmódot folytató fajok, de közülük egy fajon sem mutathatók ki a főemlősök jellegzetes vonásai.

Vizuális ragadozó elmélet • Az arboreális elmélet hiányosságainak magyarázatára Cartmill 1972 -ben megalkotta a vizuális ragadozó elméletet. • Cartmill szerint a főemlősök fenti jellegei a trópusi őserdők fáinak alsóbb ágain folytatott, éjszakai rovarevő életmód esetén alakultak ki. • A szaglóképesség pedig azért csökkent, mert a szemek közelebb kerültek egymáshoz. Cartmill elméletét megerősíti, hogy a kainozoikum elejéről ismert hat főemlős család közül négyben a fajok fogai hasonlítanak a ma élő, szintén rovarevő koboldmakifélék fogaihoz.

Ökológiai elmélet • Az ökológiai elméletet R. Sussman alkotta meg 1990 -ben. Elmélete szerint a korai primáták mindenevő erdei állatok voltak és fejlődésük, differenciálódásuk egybeesik a zárvatermők fejlődésével, amelyek virágai, termései új táplálékfajtákat jelentettek nekik. • Ez váltotta ki a látás és a kezek mozgásának finomabbá válását. Az elmélet ellen szól, hogy a zárvatermők fejlődése a krétában indult el és a paleocénből származó primátáknál még nem tapasztalható a szemek tengelyének párhuzamossága.

Emlősök (Mammalia) osztálya Theria alosztály Méhlepényesek (Placentalia) öregrendje Főemlősök (Primates) rendje Félmajmok (Prosimii) lórik koboldmakik lemurok: makik indrik karmosmaki Valódi majmok (Simii / Anthropoidea) alrendje Újvilági majmok (Platyrrhinii) Óvilági majmok (Catarrhinii) karmosmajmok csuklyásmajomfélék monkey = valódi majmok – emberszabásúak (apes)

Order Sub Order Infra Order Super Family Loris Lemur Tarsier Prosimii (Félmajmok) Platyrrhini (Szélesorrú/újvilági majmok) Valódi majmok New World Monkeys Old World Monkeys Cercopithecoidea Primates Anthropoidea Főemlősök Emberszerű/ Common Term Gibbons Hylobatidae Simangs Catarrhini Keskenyorrú/ Óvilági majmok Hominoidea Emberszabású majmok Pongidae Orangutans Gorillas Chimpanzees Bonobos Hominidae Humans Emberfélék

A főemlősök (Primates) rendje Prosimii (félmajmok) alrend Karmosmakifélék (Daubentoniidae) családja Makifélék (Lemuridae) családja Ugrómaki- vagy Indrifélék (Indridae) családja Lajhármaki- vagy Lórifélék (Loridae vagy Lorisidae) családja Fülesmakifélék (Galagidae) családja Koboldmakifélék (Tarsiidae) családja

- Majomalakúak (Simiiformes vagy Antropoidea) alrend Szélesorrú vagy újvilági majmok (Platyrrhini) csoportja Csuklyásmajomfélék (Cebidae) családja Karmosmajmok (Callitrichinae) alcsaládja Pókmajomfélék (Atelidae) családja Sátánmajomfélék (Pithecidae) családja Cebipithecinae alcsalád (kihalt) Éjimajomfélék (Aotidae) családja

Keskenyorrú majmok vagy óvilági majmok (Catarrhini) csoportja †Parapithecoidea öregcsalád Parapithecidae család Eosimiidae család Cerkófszerűek (Cercopithecoidea) öregcsaládja †Victoriapithecidae család Cerkóféléf (Cercopithecidae) családja Cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládja Karcsúmajmok (Colobinae) alcsaládja †Parapithecinae alcsalád †Propliopithecoidea öregcsalád Propliopithecidae család Pliopithecidae család

Emberszerűek (Hominoidea) öregcsaládja †Proconsulidae család †Oreopithecidae család †Griphopithecidae család Gibbonfélék (Hylobatidae) családja †Pliopithecinae alcsalád Hylobatine alcsalád Hominidák (Hominidae) családja †Dryopithecinae alcsalád Ponginae alcsalád Homininae alcsalád

• A főemlősök (Primates) első képviselői a kréta végén (97 -66 millió éve, földtörténeti középkor-mezozoikum), feltehetően a rovarevőkből (Insectivora) fejlődtek ki. • A paleocénkori főemlősök a rovarevőkkel ellentétben már nem három, hanem négycsücskös őrlőfogakkal rendelkeztek. • A két csoport közötti átmenetet feltehetően a mókuscickányok (Tupaiidae) képviselik. • Az eocén (55 -36 millió éve) elején válhattak szét a félmajmok (Plesiadapiformes), a szélesorrú majmok (Platyrrhini) és a keskenyorrú majmok (Catarrhini). • A legelső csoportból fejlődtek ki a maki-, a lóri- és a koboldmaki-alakúak, míg a szélessorrú majmoknak a csuklyásmajmok, pókmajmok, bőgőmajmok a leszármazottaik.

Suborder Infraorder Superfamily Family Lemuridae (true lemurs) Subfamily Common Names ring-tailed, ruffed, and mouse lemurs, etc. Madagascar and Comoro Islands indris, avahis, and sifakas Madagascar aye-ayes Madagascar lorises, pottos, and angwantibos lorises--India and Southeast Asia; others-Africa galagos (or bush babies) sub-Saharan Africa and Zanzibar tarsiers Philippines, Borneo, Celebes Islands, and Sumatra Lemuriformes Indriidae Daubentoniidae Prosimii (prosimians) Loridae Lorisiformes Galagonidae Tarsiformes Distribution Tarsiidae

A főemlősök rendje két alrendre tagolódik 1. Félmajmok ( Prosimii ) alrendje Ismertebb családjai: - Makifélék - Madagaszkáron élő, fán lakó félmajmok. Pl. : gyűrűsfarkú maki - Lórifélék - Afrika és Ázsia területén élő, éjjel aktív állatok. Pl. : karcsú lóri

Lemur catta (Gyűrűsfarkú maki)

Lemur catta Life span: 16 to 19 years wild (33 years captive) Total population: Unknown (wild), 2000 (captivity), 20 -25 egyedbõl álló csapatokban él Regions: Madagascar Gestation: 4. 6 months (139 days) Height: 38, 5 to 45, 5 cm (M & F) tail 56 to 62 cm Weight: 2. 30 to 3. 50 kg (M & F) Diet: levelekből, fakéregből, fűfélékből, lágy szárú növényekből, édes gyümölcsöket Lemur catta range (in red)

Microcebus simmonsi Microcebus myoxinus Microcebus ravelobensis Microcebus jollyae

Microcebus sp. Species: Microcebus murinus Microcebus rufus

Mouse lemur Microcebus sp. Life span: 6 to 8 years in the wild, 10 to 15 years captivity Total population: Unknown Regions: Madagascar Gestation: 2 months (average) Height: 12. 50 cm (average) , tail 11. 5 cm. Weight: 39 to 98 g Diet: insects, leaves; fruit; nectar; pollen; flowers; sap or other plant fluids.

Hapalemur sp. Hapalemur aureus Hapalemur occidentalis Hapalemur alaotrensis

Bamboo lemur Hapalemur sp. Hapalemur aureus Life span: 17 years in captivity Total population: Unknown (mostly in pairs or small social groups consisting of 3 -6 individuals ) Regions: Madagascar Gestation: 135 to 150 days Height: 80 cm (average) , tail 40 cm Weight: 1. 20 to 1. 60 kg Diet : shoots, leaf bases, pith and viny parts of these bamboos

Red ruffer Ruffed lemur Varecia sp.

Ruffed lemur Varecia sp. Life span: 19 years (average) Total population: Unknown (groups of up to 16 individuals) Regions: eastern coast of Madagascar Gestation: 90 to 102 days Height: 51 to 60 cm (tail 56 to 65 cm ) Weight: 3. 20 to 4. 50 kg Diet: leaves, seeds and nectar according to the season

Suborder Infraorder Superfamily Family Lemuridae (true lemurs) Subfamily Lemuriformes Indriidae Daubentoniidae aye-ayes Madagascar lorises, pottos, and angwantibos lorises--India and Southeast Asia; others-Africa galagos (or bushbabies) sub-Saharan Africa and Zanzibar tarsiers Philippines, Borneo, Celebes Islands, and Sumatra Galagonidae Tarsiformes ring-tailed, Madagascar ruffed, and Comoro mouse lemurs, Islands etc. Madagascar (prosimians) Lorisiformes Distribution indris, avahis, and sifakas Prosimii Loridae Common Names Tarsiidae

Loris tardigradus (Karcsú lóri)

Loris tardigradus (Karcsú lóri) Life span: 15 years and 16 (male) Regions: India and Sri Lanka Gestation: 166 to 169 days Height: 175 to 264 mm Weight: 85 to 348 g Diet: ízeltlábúak, növények, gyümölcsök, tojás, kisemlősök

Potto Perodicticus potto

Potto Perodicticus potto Life span: 20 years Total population: Unknown (8 to 10 individuals popularion) Regions: Guinea to western Kenya and central Zaire Gestation: 170 days Height: 30 to 39 cm (tail 3, 7 to 10 cm) Weight: 0, 5 – 1. 5 kg Diet: fruit; sap or other plant fluids, insects

2. Igazi majmok ( Anthropoidea ) alrendje - Két csoportjuk és azok ismertebb családjai: A: Szélesorrú majmok (Platyrrhini) - orrsövényük széles, orrnyílásaik kissé oldalra néznek, Dél-Amerikában élnek. Másik elnevezésük újvilági majmok. • Bőgőmajmok - csoportosan élő, hangosan ricsajozó fajok. • Pókmajmok - hosszú végtagú, fákon csoportosan élő fajok. • Csuklyásmajmok - erdős vidékeken csapatosan élő csoport.

Alouatta caraya (Fekete bőgőmajom)

Alouatta caraya (Fekete bőgőmajom) Life span: 16 years in the wild, 20 years captivity Total population: Unknown (5 -8 in a group ) Regions: South and Central American forests , endemic to Brazil. Gestation: 180 -194 days Height: 20– 30 cm Weight: male weighing about 6. 7 kg and females about 4. 5 kg Diet: fruits, including figs, and other plant parts.

Alouatta seniculus (Vörös bőgőmajom)

Alouatta seniculus (Vörös bőgőmajom) Life span: 22 years (captive) Total population: Unknown Regions: Neotropical South America Gestation: 191 days Height: 52. 3 to 57 cm (M), 46. 8 to 49. 7 cm (F) Weight: 6 to 7. 6 kg (M), 4. 5 to 6. 3 kg (F) Diet: gyümölcsök, növényi részek

Brachyteles arachnoides (Gyapjas pókmajom)

Brachyteles arachnoides (Gyapjas pókmajom) Life span: 10 to 50 years, Total population: 700 (wild) Regions: Brazil, in the states of Rio de Janeiro and Sao Paulo Gestation: 7. 2 months (216 days) Height: 55 – 78 cm , tail 74 – 80 cm (M), 46 – 63 cm , tail 65 – 74 cm (F) Weight: 12 – 15 kg (M), 9. 5 – 11 kg (F) Diet: gyümölcsök. növényi részek, magvak B. hypoxanthus range (in red) B. arachnoides range (in green)

Cebus apella (Bóbitás csuklyásmajom)

Cebus apella (Bóbitás csuklyásmajom) Life span: 45 years (captive) Total population: Unknown Regions: Neotropical South America Gestation: 153 days (5 months) Height: 444 mm (M), 390 mm (F) Weight: 2. 95 kg (M), 2. 08 kg (F) Diet: gyümölcsök, magvak, növényi részek, kisemlősök

B: Keskenyorrú majmok - orrsövényük keskeny, Afrikában és Ázsiában élnek. Másik elnevezésük óvilági majmok. • Makákók - többségük Ázsiában él, növényi eredetű táplálékot fogyaszt. Pl. : bunder- vagy rhesusmajom. • Páviánok - elsősorban Afrika nyílt szavannáinak lakói. Pl. : galléros pávián. • Gibbonok - Délkelet-Ázsia erdőlakói. Pl. : sziamang gibbon • Emberfélék - legnagyobb termetű és legfejlettebb majmok. Orángután, csimpánz, törpe csimpánz, gorilla, ember.

Macaca fascicularis (Közönséges makákó)

Macaca fascicularis (Közönséges makákó) Life span: 31 years Total population: Unknown Regions: Philippines, Malaysia, Indonesia, Burma, India, Vietnam, Cambodia, Laos, Thailand Gestation: 5. 5 months (165 days) Height: 412 to 648 mm (M), 385 to 503 mm (F) Weight: 4. 7 to 8. 3 kg (M), 2. 5 to 5. 7 kg (F) Diet: gyümölcsök, magvak, ízeltlábúak, kisemlősök

Subordo Infraordo Superfam ily Family Subfamily Common names guenons, vervets, baboons, macaques, etc. Cercopithecinae Cercopith ecoidea (Old World monkeys) Cercopithecidae Colobinae Anthropo idea Hylobatidae colobuses-- Central Africa; langurs-- India and Southeast Asia; proboscis monkeys--Borneo gibbons and siamangs Southeast Asia orangutans Sumatra and Borneo chimpanzees, bonobos, and gorillas Central and West Africa humans throughout the world Hominoidea (apes and humans) Pongidae 5 Hominidae guenons and baboons--Africa; macaques-northwest Africa, Gibraltar, South and East Asia colobuses, langurs, and proboscis monkeys Catarrhini (Old World monkeys, apes and humans) Distribution

Papio hamadryas (Galléros pávián)

Papio hamadryas (Galléros pávián) Life span: 37. 6 years (captive) Total population: Unknown Regions: Ethiopia, Somalia, Eritrea Gestation: 172 days (average) Height: 610 to 762 mm (tail 382 to 610 mm ) Weight: 9. 20 to 21. 50 kg Diet: birds; mammals; reptiles; eggs, carrion; insects; terrestrial noninsect arthropods, leaves; roots and tubers; seeds, grains, and nuts; fruit

Papio anubis

Papio anubis Life span: 25 to 30 years (wild) Total population: Unknown Regions: Equatorial Africa Gestation: 180 days (6 months) Height: 700 mm (M), 600 mm (F) Weight: 24 kg (M), 14. 7 kg (F) (wild) Diet: flowers, roots, grasses, bark, twigs, sap, tubers, bulbs, mushrooms, lichens, aquatic plants, seeds, shoots, buds, invertebrates P. anubis range (in red)

Papio cynocephalus

Papio cynocephalus Life span: 27 years (wild) Total population: Unknown Regions: Angola, Democratic Republic of Congo, Ethiopia, Kenya, Malawi, Mozambique, Somalia, Tanzania, Zambia Gestation: 180 days (6 months) Height: 1200 mm (M), 976 mm (F) Weight: 25. 8 kg (M), 11. 0 kg (F) Diet: flowers, roots, grasses, bark, twigs, sap, tubers, bulbs, mushrooms, lichens, aquatic plants, seeds, shoots, buds, invertebrates P. cynocephalus range (in red)

Hylobates syndactylus (Sziamang gibbon)

Hylobates syndactylus (Sziamang gibbon) Life span: 25 -30 years in the wild Total population: Unknown Regions: Maláj-sziget középső része és Szumátra Gestation: 230 days Height: 75 -88 cm Weight: 8 -16 kg Diet: Siamangs eat approximately equal amounts of leaves and ripe fruit, also insects, birds and bird eggs

Pongo pygmaeus (Orangután)

Pongo pygmaeus (Orangután) Life span: 50 to 60 years (wild) Total population: 27, 000 (wild) Regions: Indonesia, Malaysia (islands of Borneo and Sumatra) Gestation: 8. 6 months (260 days) Height: 970 mm (M), 780 mm (F) Weight: 87 kg (M), 37 kg (F) Diet: gyümölcsök, kisemlősök, növényi részek, ízeltlábúak, tojás stb.

Chimpanzee Pan troglodytes

Chimpanzee Pan troglodytes (Nyugat-afrikai csimpánz) Life span: 40 to 45 years (wild), up to 60 (captive) Total population: 200, 000 (wild), 1450 (captive) , 30 to 80 individuals Regions: Equatorial Africa Gestation: 8 months (240 days) Height: 170 cm M , 130 cm F Weight: 40 to 60 kg (M), 32 to 47 kg (F) Diet: birds; mammals; reptiles; eggs; insects, leaves; wood, bark, stems; seeds, grains, nuts; fruit; flowers; sap or other plant fluids P. troglodytes range (in red)

Gorilla sp. Gorilla gorilla (Gabuni vagy nyugati síkvidéki gorilla) Gorilla beringei – (Hegyi gorilla)

Gorilla sp. Life span: 30 to 40 years (wild), 50 years (captive) Total population: approx. 130, 000 (wild), 350 (captive), csop. 40 egyed Regions: Western and eastern central Africa Gestation: 8. 5 months (256 days) Height: 180 -200 cm (M), 150 cm (F) Weight: 250 -350 kg (M), 72 to 98 kg (F) Diet: Leveleket, gyökereket és gumókat, friss hajtásokat, gyümölcsöket , fakérgek, egyes fák belét is elfogyasztják G. g. gorilla range (in red) G. g. diehli range (in green with arrow) G. b. graueri range (in blue) G. b. beringei range (in orange with arrow)

A főemlősök ősei feltehetően a rovarevők voltak A rovarevők zápfoga 3 csücsökkel rendelkezik Az első főemlős fosszília, 4 csücskös zápfoggal a felső krétából ismert (97 -66 millió éve) Az eocén idején (55 -36 millió éve) a főemlősök fejlődése három irányba ágazott Félmajmok Szélesorrú majmok Keskenyorrú majmok

Félmajmok Szélesorrú majmok makik, lórik, koboldmakik csuklyásmajmok, pókmajmok, bőgőmajmok csuklyásmajom Keskenyorrú majmok kb. 30 millió éve a keskenyorrúak fejlődése ketté ágazik cerkófok galléros pávián karcsú lóri oligopithecus

Oligopithecus a két faj közötti fejlődés egyik oldalágát a gibbonok képviselik az oligopithecus leszármazottja lehet a 15 millió éve élt Kenyapithecus Szumátrán él a sziamang kb. 5, 5 -5 millió éve az emberszabásúak fejlődése négyfelé ágazik

orángután gorilla csimpánz Australopithecus

A negyedkorban megjelenő ember évmilliók során az ősi főemlősökből alakult ki, amelyek a földtörténeti középkor végén élt rovarevőkkel mutatnak rokonságot. A főemlősök evolúciós kibontakozása a harmadkor elejére tevődik. A rovarevő őshöz képest csökken a fogak száma, alapvető fogtípusaik: metsző-, szem-, őrlőfog. Ötujjú végtag a fogáshoz alkalmazkodott, hüvelykujjuk szembefordítható a többivel. A szem előre került - térlátás. A testhez viszonyítva is nagy, fejlett agy. A test is nagyobb lett - más életmód. Ezekből a nagyobb testű főemlősökből alakultak ki ugyanis azok az emberszerű ősmajmok, amelyek a kezüket már szabadabban használták és testtartásuk is egyenesebb lett. Az emberszerű ősmajmok fejlődése a harmadkor második felében több irányba szétágazott. Ebben az időszakban alakultak ki egymással párhuzamosan az emberszabású majmok és az emberfélék.

Emberszabásúak: előreugró arckoponya, kisebb agykoponya, rajta az izmok megtapadására szolgáló tarajok, fejlett szemfog, a metszőfogak és a szemfogak között hézag, párhuzamos fogív. Ember: domború, nagy térfogatú agykoponya, kisebb arckoponya állcsúccsal, hézagmentes fogsor, kissé széttartó fogív. Az emberszabásúak járása kevésbé hatékony. Az emberszabású majmok elődjeként 25 millió éve megjelent a Dryopithecus, amely fejlődési vonala korán kettévált. Az egyik vonalon az ázsiai gibbon, orangután, a másikon az afrikai gorilla, csimpánz és az emberfélék őseinek evolúciója indult meg. Az ember legközelebbi rokona a csimpánz - fehérjeszerkezete 99%-ban azonos.

Az ember evolúciója

15 millió éve az afrikai éghajlat szárazabbra fordult, megnőtt a szavannák területe, rajta pedig az első emberfélék, a Ramapithecus faj populációi. Táplálékukat csoportosan keresték, metsző- és szemfoguk kis méretű maradt, fogívük széttartó, erős őrlőfogaik alapján főleg magvakkal és gyökerekkel táplálkoztak. Többnyire a földön tartózkodtak, többször felegyenesedetek, így felszabadult kezükkel a botokat, köveket eszközként használták. Ebből az időszakból származik a Rudabánya térségében megtalált Rudapithecus lelet is.

A Ramapithecusok felől kiinduló evolúciós folyamatban a harmadkor végén, 5 millió évvel ezelőtt újabb szétválási folyamat indult el az emberfélék fejlődésében. Az egyik fejlődési irányt az Ausztralopithecusok képviselték. Fejlődésük azonban nem vezetett a mai ember irányába, hanem mint oldalág, kb. 1 millió éve kihaltak. Átlag 500 cm 3 térfogatú agykoponya, fejlett állkapcsuk az emberéhez hasonlóan széttartó, kevésbé fejlett szemfogakkal és foghézag nélkül. Rendszeresen két lábon jártak.

1924. Dél-Afrikai Köztársaság - Buxton gyermekkoponya teljes tejfogazattal Australopithecus africanus Raymond Dart a 2, 5 millió éve élt faj a hominidák fejlődésének egyik oldalága, de lehet, hogy a Homo sapiens felé vezető fejlődés egyik köztes faja - arc lapos, az orrcsontok nem emelkednek ki az arc síkjából

Australopithecus africanus - Afrika szavannáin felegyenesedve járt - jórészt növényi táplálékon élt

1971. Etiópia - Hadar Awash folyó középső szakasza - igen gazdag fossziliákban nemzetközi kutatócsoport Australopithecus afarensis Leakey 3, 5 millió éve élt, felegyenesedve járó emberelőd Lucy 40%-os csontváz - alacsony koponyatető - lapos koponyaalap - nagy és kis metszőfogak mérete jelentősen különbözik

Australopithecus afarensis erdőlakó emberelőd

1992. Etiópia - Aramis eddig ismert legősibb ausztralopitekusz 4, 4 millió éves Ardipithecus ramidus feltehetően nem is ausztralopitekusz, hanem egy másik nemzettségbe tartozik - erdőlakó - testmagassága 1, 2 m

1995. Etiópia - Turkana tó töredékes állkapocs, felső állcsont, fogak Australopithecus anamensis Meave Leakey élőhelye füves szavanna, ligeterdő, erdő

5 millió éve emberfélék és a csimpánzok közös őse 4, 4 millió éve ? Ardipithecus ramidus 4, 1 millió éve Australopithecus anamensis élőhelye: erdő, liget, szavanna Lucy felegyenesedvejáró, erdőlakó 3, 5 millió éve Australopithecus afarensis emberelőd

Australopithecus afarensis 3 -2, 5 millió éve Australopithecus africanus ? 2 -1, 6 millió éve Homo habilis eszközhasználó emberelőd Afrika szavannáin felegyenesedve járt

Homo habilis 1, 8 -1, 6 millió éve Homo ergaster 1, 2 millió éve Homo erectus az első tűzhasználó emberelőd szakóca odaadó gondoskodás 600 ezer éve Homo sapiens

A harmadkor végi szétválás másik fejlődési iránya a kb. 2 millió évvel ezelőtt kialakult Homo habilis fajon keresztül a mai emberig vezet. Ennek populációi a késő Ausztralopithecusokkal egy időben, hasonló élőhelyen éltek. Két lábon, gyorsan és könnyeden jártak. Agyuk mérete 700 cm 3. Durva megmunkálású kőeszközök. Az Ausztralopithecusokkal szemben rendszeresen, közösen gyűjtögették az elhullott állatokat, növényeket. Az elhullott állatok megnyúzását és a hús feldarabolását kőeszközökkel végezték. Csoporton belüli táplálékmegosztás - nagyfokú szociális szervezettség.

A negyedkor közepe táján, 1 millió éve jelent meg a Homo erectus faj. Agykoponyája 1000 cm 3, de a mai ember felé átmenetet mutató vértesszőlősi lelet már az 1300 cm 3 térfogatot is eléri. Laposabb arckoponya. Több kontinensen is megtalálták leleteit, de valószínűleg Kelet-Afrikából terjedtek el. Finomabb kidolgozású kőeszközök. Vadászó és gyűjtögető életmód, tűz használata. A fogak mérete csökkent. Agyukban kifejlődött a beszédközpont - kezdetleges beszéd.

A negyedkor utolsó szakaszában, kb. félmillió éve valószínűleg több helyen egyszerre indult el a Homo sapiens kialakulása. Agytérfogat átlag 1400 cm 3. A beszéd és az eszközkészítés felgyorsította az emberi fejlődést. Az agy belső szerkezete átalakult. Fejlődésében túlságosan specializálódott oldalágak, mint a Neander-völgyi ember kihaltak. A ma élő ember, a Homo sapiens evolúciója során ötvenezer éve lépett be a történelmi jelenkorba. A különböző testalkat, bőrszín a földrajzi izolációból és a helyi viszonyokhoz való adaptációból ered.

1856. Németország - Düsseldorf közelében Düssel folyócska mentén, Joachim Neander prédikátorról, zeneszerzőről és költőről elnevezett völgy mellékágában fosszilis emberi maradványokat találnak Homo neanderthalensis A homo sapiens előde ? ? ? 250 -75 ezer éve éltek - alacsony koponyatető - szemöldökeresz erős kiemelkedése - hajlott homlok

Homo habilis Az első Homo faj a Homo habilis (képen), amely 21, 6 millió éve élhetett. A koponya méret alapján a szakemberek egy része inkább az Australopithecusok közé sorolná. A H. habilis, másnéven ügyes ember már két lábon járt, gyűjtögetett és kőeszközöket használt.

1960. Kenya - Olduvai állkapocs, falcsont, kézcsontok Homo habilis Jonathan Leakey - agytérfogata 800 cm 3

1960. Kenya - Olduvai Homo erectus Louis Leakey 1, 2 millió éve élt, az emberré válás köztes faja - erős szemöldökeresz - agytérfogat 900 cm 3 A H. erectus (felegyenesedett ember) teljesen felegyenesedve járt, vadászott, tüzet és finom kőeszközöket használt.

Homo erectus az első tűzhasználó hominida az első szakócát feltehetően H. erectus készítette a H. erectusnál jelenik meg először az anyák odaadó gondoskodása

1975. Kenya - Koobi Fore Homo ergaster P. C. Groves és V. Mazák 1, 8 -1, 5 milló éve élt emberelőd 1984. Turkana-tó Richard Leakey 5 év alatt szinte teljes ergaster csontvázat tárt fel - Turkanai fiú - 910 cm 3 agytérfogat - 160 - 180 cm magas - 60 -70 kg

1976. Etiópia - Awash folyó anatómiailag modern Homo sapiens 600 ezer éve jelenhetett meg A H. sapiens (bölcs ember, ösember) barlangokban vagy kunyhókban lakott, állatokat kezdett háziasítani és a leletek között a varázslás, a művészet nyomait is felfedezhetjük.

Az eljegesedés utáni felmelegedés (kb. 10 ezer éve) kezdetétől beszélünk mai emberről. A H. sapiens alfaja, amely a kontinensmozgásoknak köszönhetően ma négy nagyrasszra oszlik