A FELVILGOSODS sszelltotta Domjn Gborn A FELVILGOSODS jelmondatai
A FELVILÁGOSODÁS Összeállította: Domján Gáborné
A FELVILÁGOSODÁS jelmondatai „Sapere aude!” Horatius „Az ész az Isten, mely minket vezet. ” Berzsenyi Dániel
MI A FELVILÁGOSODÁS? A kifejezés maga egy metafora: az értelem fényére utal a tudatlanság sötétségével szemben n n Pl. „világosodik lassacskán az elmém” József Attila
MI A FELVILÁGOSODÁS? Vége van már, vége a Ím, az igazságnak hajdani gyásznak, terjednek sugári Lehasadoztak már; a Dőlnek a babona fekete vásznak, fertelmes oltári, Melyeket a fényes Melyek a setétség világosság előtt fene bálványának A hajdani idők Annyi századoktól mostohás keze szőtt. ” vérrel áradának. ” Csokonai Batsányi János
MI A FELVILÁGOSODÁS? Kant válasza: “A felvilágosodás az ember kilábalása a maga okozta kiskorúságából. A kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. ”
A felvilágosodás egy eszmerendszer, a 18. századi polgárság ideológiája, ☼ és egy„Uralkodjék szellemi, kulturális köztünk mozgalom , amely polgári, ész , érdem, a igazság Törvény s egyenlőség társadalmat , s így a polgári rend s te, készítette áldott szabadság ! győzelmét elő a 18. században. Batsányi: A látó ☼
A felvilágosodással egy új gondolkodási mód jön létre, a modern polgári gondolkodás. ☼ Ennek lényege a fejlődésbe vetett hit s az a meggyőződés, hogy az ember képes ☼ ☼ ☼ megismerni a világot sőt, képes megjavítani a világot.
A felvilágosodás filozófiai háttere A felvilágosodott gondolkodók új tanaik meghirdetésekor az észre és a tapasztalatra hivatkoztak. ☼ Miért? ☼ Mert a korabeli ismeretelméleti irányzatok arra a kérdésre, hogyan ismerhető meg a világ, két választ adtak: ☼ az ész által, ☼ ill. a tapasztalat által. ☼
A felvilágosodás ismeretelméleti irányzatai 1. Empirizmus ü Az empíria = tapasztalat szóból. üAz empiristák szerint ismereteink egyetlen forrása a közvetlen tapasztalat. üFő módszere: az indukció: az egyes, a konkrét esetekből következtetni az általános tételre. Pl. Newton almája üKépviselői: Bacon, Locke, Hume. ü
Etienne Louis Boullée: Newton emlékmű, 1790. k
A felvilágosodás ismeretelméleti irányzatai 2. Racionalizmus Feltevése szerint az ismeretek igaz voltát kizárólag az értelem(=ráció) képes garantálni. üFő módszere: a dedukció: az általánosból következtetni a konkrétra, az egyes esetekre. ü Képviselői: Descartes, Pascal, Spinoza, Leibniz, ü Descartes: “Cogito ergo sum” Pascal: “Nádszál az ember, de gondolkodó nádszál. ”
„Az ész az Isten, mely minket vezet. ” Berzsenyi Dániel
A felvilágosodás képviselői A felvilágosodott gondolkodás képviselői, elterjesztői magukat filozófusoknak vallották. Ma inkább társadalomtudósoknak tartanánk őket. ☼ ☼ Különösen Roppant bátran hírhedtté váltaz szálltak szembe Voltaire a maga addigi, elsősorban egyházellenessévallásos gével. nézetekkel , az évezredes tanításokkal. ☼ „Taposd el a Ezeket előítéleteknek gyalázatost!” – nevezték. hirdette.
A felvilágosodás legfőbb képviselői ☼ ☼ Az angol Hobbes és Locke A francia Voltaire, Rousseau, Montesquieu és Diderot.
A felvilágosodás legfőbb képviselői ☼ ☼ ☼ Az angol Locke A francia Voltaire, Rousseau, Montesquieu és Diderot. A német Kant, Lessing, Goethe és Schiller.
Goethe és Schiller (Emlékmű Weimarban)
A Nagy Francia Enciklopédia n Lexikon A XVIII. század ismeretanyagának (életmód, tört. , társ. technika, műv. stb. ) és a francia felvilágosodás eszméinek lexikonszerű összefoglalása. n
A Nagy Francia Enciklopédia Hatása óriási Európa-szerte; a szabad vizsgálódás és gondolkodás szellemét terjesztette. Az enciklopédia jelen volt minden magyar arisztokrata könyvtárában. Jelentős hatást gyakorolt az amerikai alkotmányra is.
A Nagy Francia Enciklopédia: n n 1751 és 1780 között 35 kötetben jelent meg. Főszerkesztője Diderot, társszerkesztője D’Alembert, a kor legjelentősebb matematikusa.
A felvilágosodás átértékelte ember és természet viszonyát. Nézeteik a természetről : , átalakítható, A természet megismerhető és az ember szolgálatába fogható. Hogyan? A természet törvényeit megismerve az anyagból új dolgokat hozhatunk létre, az anyagi javak bőségét teremthetjük meg, így az emberi életet kellemessé, boldoggá tehetjük.
A felvilágosodás átértékelte ember és Isten viszonyát. • Eddig kizárólag az egyházi dogmák (hitelvek) határozták meg az ember Istennel kapcsolatos nézeteit, • most a tapasztalatokkal és a rációval szembesítik a hittételeket.
A felvilágosodás átértékelte ember és Isten viszonyát. Megjelennek az első deisták (a deizmus szóból): Szerintük Isten megteremtette a világot, majd működését a természeti törvényekre bízta. Isten tehát nem gondviselőnk, csupán teremtőnk. Pl. Voltaire. n Megjelennek a panteisták (a panteizmus szóból): Isten feloldódott a világban, a világ minden jelenségében tetten érhető. Pl. Spinoza. n
A felvilágosodás átértékelte ember és Isten viszonyát. Megjelennek az ateisták (az ateizmus szóból): Isten létét tagadják, mondván a tapasztalat nem igazolja létét. Pl. Diderot. n
A felvilágosodás és az egyház Mivel a felvilágosodás ideológiai mozgalom, szükségszerűen támadja a régi rend, a feudalizmus legfőbb ideológiai támaszát, az egyházat. n A különböző irányzatok közös jellemzője az antiklerikalizmus. n
„Taposd el a gyalázatost!” VOLTAIRE
A felvilágosodás átértékelte ember és ember viszonyát. n n Azt vallják, hogy „minden ember természeténél fogva (azaz természeti lényként) szabad. Úgy vélik, minden embernek vannak természetes jogai. Ezek a következők: • jog a szabadsághoz, • a tulajdonhoz (megszerzéséhez és megtartásához), • az élethez, • a boldoguláshoz (az arra való törekvéshez), • az önálló véleményalkotáshoz.
A felvilágosodás átértékelte ember és ember viszonyát. n n Azt tartják, az embereket nevelni kell mások jogainak, emberi méltóságának a tiszteletére. Mások véleményének, nézeteinek a tiszteletben tartását toleranciának nevezték a korban.
A felvilágosodás átértékelte ember és ember viszonyát. n n Egy ember szabadságának egyedüli korláta: mások szabadsága. Tisztában vannak azzal, hogy az ember önző (Holbach), ezért szükségesnek tartják az önérdek korlátozását, hogy az ellenkező előjelű érdekek ne borítsák tűzbe a földet. Az önérdek korlátozása az állam feladata.
A felvilágosodás átértékelte ember és társadalom viszonyát. q q Államra, ahatalomgyakorlásra Nézeteik társadalomról és azszükség államról: van a szembenálló érdekek összehangolására (Hobbes, Locke, Rousseau). A hatalom eredendően a nép kezében van (népfelség elve), de a hatalommal felruházhat a nép személyeket (alkotmányos monarchia) és intézményeket. Ilyenkor társadalmi szerződés jön létre a nép és a hatalom gyakorlója közt (Hobbes, Locke, Rousseau).
A felvilágosodás átértékelte ember és társadalom viszonyát. A nép részéről felmondható a szerződés − forradalommal − , ha a hatalom gyakorlója nem a nép érdekeit képviseli, hanem egy kis csoport vagy a saját érdekeit (Locke, Rousseau). q Szükség van a hatalom megosztására: A hatalmat egymástól független, egymást ellenőrző szervek közt kell felosztani; ezek: a törvényhozó hatalom (parlament), a bírói hatalom (igazságszolgáltatás) és a végrehajtói hatalom (kormány) (Locke, Montesqieu, USA-alkotmány) q
A felvilágosodás átértékelte ember és társadalom viszonyát. q q A legfőbb hatalmi szerv a törvényhozói testület kell hogy legyen (azaz parlament), ez demokratikusan kell hogy működjék: választott képviselőkkel (Locke, Montesqieu pl. angol alkotmányos monarchia parlamentje, az USA köztársaságának parlamentje) A társadalom legfőbb értékeinek tekintik a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget.
A felvilágosodással egy új gondolkodási mód, szemléletmód jön létre, a modern polgári gondolkodás. ☼ Ennek lényege a fejlődésbe vetett hit s az a meggyőződés, hogy az ember képes ☼ ☼ ☼ megismerni a világot sőt, képes megjavítani a világot.
S mi az eredmény?
„Az értelem álmai szörnyeket teremnek”? Szép új világ „Itt van a jövő, és sose lesz vége!” Európa Kiadó
- Slides: 34