A felvilgosods politikai s gazdasgi szemllete Nhny adalk

A felvilágosodás politikai és gazdasági szemlélete Néhány adalék a korszak tanaihoz

J-J. Rousseau (1712 -1778) n n Felvilágosodás korabeli gondolkodó, de sokban eltér kortársai szemléletétől! (Vö. magántulajdon bírálata liberális felvilágosult elv, mely szerint a magántul. = minden szabadságjog alapja) Radikális (kispolgári) demokrata // jellemző rá a szentimentális rajongás életprogram indoklása: „… állami intézményeink …, amelyek az igazi közjót és a valódi igazságot mindig feláldozzák … a közhatalom tekintélyével szentesíti a gyengék elnyomását és az erősek igazságtalanságát. ” n n Tagadta a művelődés és civilizáció pozitív hatását a társ-ra – a vadember boldogsága Vissza a természethez! Voltaire DE! a kultúrkritika = a társ. kritika kezdete: A magántulajdont rossznak tartotta, de megszüntethetetlennek is – elutasította a vagyoni különbségeket. Feladat: tulajdonkorlátozás "Ha mindenkinek van valamije és senkinek sincs túl sokja. ” A szigorú progresszív adózás híve

A társadalmi szerződésről (Contrat social) n n A társ. szerz. gondolata megjelent már A. Szt. Tamásnál, ill. Lockenál is, de náluk alattvalók szerződnek a fej-mel, Rousseaunál pedig az egyén az egésszel! Cél: Közvetlen demokrácia (mindenki aktív részvétele a döntéshozatalban) n n n Hobbes-t is bírálta: a társ. szerz. nem a nép és egy külső, a féktelen népet kordában tartó hatalom (Leviatán) között kell, hogy létrejöjjön! Locke és Montesquieu társ. szerz-ével (a polg-k és a pol. hatalom szerződése, partikuláris érdekek tisztelete) népszuverenitás elve, melynek lényege: képviseleti rszr-rel kis közösségek + tagok aktív (döntései) részvétele a közjó érvényesül, így nincs szükség ellenőrzésre, a közjónak mindenki alá kell, hogy rendelje magát! Az "ált. akaratot" (volonté generale) rá kell kényszeríteni az egyénekre diktatúra? (ld. Robespierre) „…aki nem hajlandó követni az általános akaratot, azt az egész alakulat fogja engedelmeskedésre kényszeríteni; más szóval, kényszeríteni fogják, hogy szabad legyen. ” n Általános akarat (közjó) magánérdek (volonte de tous) a citoyen burzsoá.

n Képviseleti demokrácia elvetése cél: közvetlen, nép általi törv. hozás (közvetlen népuralom), ui. Rousseau szerint a demokrácia: egy kézben összpontosul a tv. hozó és a végrehajtó hatalom, = kormányzat nélküli kormányzás n Eszköz: állampolgári minimumvallás: Egyfajta metapolitikai konszenzus biztosítéka n n n Példakép: pl. Spárta Felkérték Korzika és Lo. alkotmányának megszerkesztésére Hatott: Robespierre-re, Kantra, Marxra, Nietzschére, Freudra, XX. sz. ideológiákra (főként totalitárius rendszerekre, de a liberalizmusra is) DE! Míg Rousseau a közvetlen demokrácia híve volt, addig Robespierre csak a „közvetlenséget” tekintette alapnak.

Rousseau államelmélete Törvények megbízás Közakarat Kormányzat Társadalmi szerződés Általános akarat „A természeti állapotból a polgári állapotba tett átmenet alaposan megváltoztatja az embert, mert az igazságosságot teszi az ösztön helyébe, s a cselekedeteknek morális tartalmat ad, aminek korábban híján voltak. ” „Az általános akarat mindig helyes, de nem mindig kormányozza felvilágosult ítélőképesség … Íme, ezért van szükség törvényhozóra. ” kívülről jön, „denaturalizálja” az emberi term-t a polg-kat egymástól függetleníti, a közösségtől teszi függővé őket „Közülünk mindenki aláveti személyét a közösségnek és mindenét, amije van, a közakarat legmagasabb vezetésének. ” „olyan kormányzati formát találni, mely a törvényt az ember fölé emeli. ”

Közgazdaságtan n Általános gazd. , társ. tendenciák: A 17. sz. végére lezárult a "kis jégkorszak", az égh. felmelegedett a mg. feltételei javultak + vetésforgó legelő takarmánynövények + istállózás trágya növekvő élelmiszermennyiség Új népélelmezési cikkek: burgonya, kukorica, paradicsom, paprika, tök, dohány, kávé, kakaó, tea, n n n SS: a halandóság fő irányítója: Ny-Európa, mely már képes önmagát élelmiszerekkel ellátni k-eur. o-k eladási lehetőségei beszűkültek a 18. sz. kihívásaira a merkantilizmus már nem tudott választ adni a gazd. erejét a mg. és a keresk. adja

Közgazd. folyt. n Fiziokraták: Quesnay (1694 -1774), Turgot (17271781) (1774 -6: Fro. pénzügyi főellenőre) n Quesney [Kené]: n n Pompadour háziorvosa Elsőként tanulmányozta a teljes gazd-t egészében, rszr-ként! Fellépett a luxustermékek forgalmazásával, önkényes adóztatással, Füzisz + kratein [g. ] = a természet uralma A zavaró állami beavatkozás helyett a gazd. életet term-s, Isten által elrendelt rendnek kell tekinteni. n n merkantilizmussal a szabad, természetes fejl. hívei: „Laissez faire, laissez passer” a tuljadon, a vállalkozás, szabad verseny eredményesebb a közp. irányításnál – az államnak csak a piac normális működését kell szabályoznia De! csak a mg. = új érték teremtője! a mg-t kell fejl. Az ip. és keresk. helyett

A. Smith (1723 -1790) n n n Szabadversenyes kapitalizmus: 1776: Nemzetek gazda(g)sága Az egyéni önérdek által mozgatott munka a gazd. fő hajtóereje – önérdek és közérdek összhangja! „Ha kiküszöböljük a kedvezés és korlátozás minden rszr-ét, magától kialakul a természetes szab. világos és egyszerű rszr-e. Amíg az egyes ember nem vét az igazságosság tv-e ellen, teljes szab-t élvez, hogy neki tetsző módon érvényesítse érdekeit. ” n n n az áruk értékét az előállításukra fordított, társ-lag szükséges munka mennyisége hat. meg A társ. harmónia záloga: a szabad verseny és a szabad keresk. a piac önszabályozó szerepe. éjjeliőr-állam: „A piacot békén kell hagyni!”

Szabadkőművesség n n n Jelszavak: egyenlőség, testvériség, szabadság Titkos társaságok szervezése: testvéri szövetség 1. Nagypáholy: London, 1717, „Lúdhoz és rostélyhoz” címzett fogadóban – egész Európában elterjedtek a páholyok, – a 18. sz. 2. felében divattá vált művelt körökben (de! csak férfiak léphettek be) Nem lehetnek tagok sem „ostoba ateisták”, sem „vallástalan szabadgondolkodók” Jó erkölcsű, szabad ffi, békés alattvaló, aki kötelességtudó, nem lázad a fennálló renddel szemben Apolitikusak, vallásról, nemzetről, államügyekről nem vitáztak § A testvériségen belül csak az érdemek számítottak § Nem gyakorlati, hanem elvont filozófikus céljaik voltak: a világ titkának megfejtése, a világ jobbítása, a kőműves tökéletesítése.

Szabadkőművesség 2. n Cél: az egész emberiség erkölcsi és szellemi felemelése, a rászorulók támogatása n Jelentősége: „demokratizmus”, a konzervatív, tekintélyuralmi feudális rend fellazítása. n A misztikum és az új eszmék keveredése félreértések, tévhitek, visszaélések n Szimbólumok: kőműveskanál, kalapács, körző, mester, triangulum n Tagok: pl. Newton, Locke, Voltaire, Montesquieu, II. Frigyes, Lotharingiai Ferenc,

Felvilágosult abszolutizmus n Ált. jellemzők: n n Okok: n n n Fogalom: Kortárs fiziokratáktól származik. "Koronás forr. " Absz. uralk-k célja: adók > hds. , hiv-k fenntartása az o. teherbíró képességének, nagyhat. lehetőségeinek > (ld. pl. Colbert - merkantil. ) Centrum - periféria (Ibériai-fsz. , Itália, Skandinávia, Köz-Eur. ) egyre erőteljesebb elkülönülése Cél: felzárkózás Mód: reformok, DE! nemesség, egyh. mégis jelentős modernizáció n Kialakulás: Forrása: felvilágosodás, ui. : a felvil. gondolkodói a társ. szerz. alapján a kir-któl ("népük szolgáitól") várták a szab. és boldogság bir-nak megteremtését az uralk-k egy része ezt megpróbálta arra felhasználni, hogy tőkés polg-ság híján eszmét és híveket toborozva reformok útján megújítsák és beteljesítsék az abszolutizmust polg. fil. államrezon elmélete polg fejl. // uralk. személyétől függő mértékű fejl. // feud. torzulások

Felvilágosult absz. – folyt. n n n Jellemzők: - felülről irányított reformok - a felvil. nemesség az udvarban szerzi meg műveltségét - cél: egységes nemzetállam (ter. , gazd. , kult. ) létrehozása - nemzeti szellem újjászületése 1820 /30 -ig - az uralk. = népének 1. szolgája Gazd. reformok: Jobbágyság védelme (Ha nyírni, fejni …) // nemesség megadóztatása Ipfejl. : védővámok, adókedvezmények Infrastrukt. fejl. : utak, csatornák építése jobb közlekedés, gazd. hatékonyság Oktatás fejl-e: képzett munkaerő Felvilágosodás - felvilágosítás Okt. , eü. fejl-e, vallási tolerancia Az állam 1. szolgái: pl. II. Frigyes, II. József A társ. akarata ellenére is megjavítható

Felhasznált irodalom n Száray Miklós: Történelem III. Namzeti Tankönyvkiadó, Bp. , 2007 n Száray Miklós: Történelem III. Műszaki Könyvkiadó, Bp. , 2003 n Herber-Martos-Moss-Tisza: Történelem 4. Reáltanoda Alapítvány, 1995 n SH atlasz – Filozófia Springer-Varlag, 1993 n Bayer József: A politikai gondolkodás története Osiris Bp. , 1998 n Ludassy Mária: Négy arckép Szépirodalmi K. , Bp. , 1989 n Politikai filozófiák enciklopédiája Kossuth K. , 1995

Köszönöm a figyelmet!