A felvilgosods eszmerendszere s fbb kpviseli forrsok alapjn

A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján • Korai felvilágosodás: Anglia, 17. sz. , Locke -az ember természet adta jogai: élet, szabadság, tulajdon -társadalmi szerződés • Franciaország, 18. sz. Németo. , Habsburg-bir. (Csokonai V. M. : Az estve, Konstancinápoly/felvilágosult absz. !) --antiklerikalizmus, hit az emberek nevelhetőségében (röpiratok) --eszmény: az angol alkotmányos monarchia -Montesquieu: a hatalmi ágak szétválasztása ( a 3 hatalmi ág ellenőrizze is egymás működését) -az államhatalomba való beleszólás a képviseleti elv, cenzusos választójog alapján (a vagyonos rétegnek megfelelő tv. -ek szülessenek) -társadalmi szerződés : a mindenkori hatalom leváltható -földrajzi determinizmus (az állam mérete meghatározza az államberendezkedést: despotizmus, alkotmányos királyság, köztársaság) -Voltaire: deizmus (az óramű elindítása után Isten nem szól bele a világ működésébe) -a Candide-ban Leibniz kritikusa (Isten által teremtett világunk nem a lehetséges világok legjobbika, hanem a legrosszabbika) --műveljük kertjeinket! (nyomortól, bűntől, szükségtől a munka ment meg) -Rousseau: a népfelség elve -közvetlen demokrácia (a polgárok maguk hoznak tv. -eket, melyeknek végrehajtói önmaguk) -de így nem válik szét 2 hatalmi ág, előállhat a zsarnokság -a többség akarata=közjó? Ezzel el lehet nyomni a józan ellenvéleményt (a zsarnokság kibontakozása) -Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól --a magántulajdon megjelenése megrontotta az erkölcsöket, a tulajdon védelmében a hatalom birtokosai rossz tv. -eket hoztak -eszméit a nagy fr. forradalom alatt kipróbálták; nem működött (jakobinus diktatúra, zsarnokság lett belőle) • Enciklopédia: tudományok, művészetek, mesterségek értelmező szótára (korigényt elégít ki) -----szerk. Diderot -fiziokratizmus: a kor közgazdasági irányzata (Turgot, Quesnay) --az elsőrendű értéktermelő a mg. (más szektorok csak feldolgozzák annak terményeit) merkantilizmus --ár-érték-elmélet (a piac az értékarányos, tehát nem a legolcsóbb árat preferálja) --laissez faire-elmélet (Adam Smith Angliája: a szabad versenyes kapitalizmus korában az állam biztosítsa a törvényes kereteket a piac szereplőinek, de a piacot hagyja szabadon működni)

1. Melyik a legértékesebb gazdasági szektor Quesnay szerint? 2. a/ Mit jelent az ár-érték elmélet? b/ Milyen gazdasági rendszerben fogalmazódott meg? c/ Fogalmazd meg a laissez faire gyakorlatának lényegét! 3. Hogyan nevezzük ezt a gazdaságfilozófiai irányzatot? 4. Ki volt az angol képviselője?

Mo. a kora újkorban (1490 -1790) A mohácsi csata (1526) és az ország három részre szakadása • Mátyás után: Jagelló II. Ulászló (1490 -1516) és II. Lajos (1516 -1526) -gyenge királyi hatalom; a rendkívüli hadiadót a nemesség szedi be • A bárói párt és a köznemesi párt küzdelme az országgyűléseken (utóbbi nemzeti királyt akar, jelöltje Szapolyai János—rákosi végzés, 1505) • A sarkalatos nemesi jogok megfogalmazása Werbőczi István Hármaskönyvében -Szent Korona-tan: a nemzet részei a király és a kiváltságos rétegek • A jobbágyi-mezővárosi jogok sorozatos korlátozása az ogy. -eken (háttér: a kontinentális munkamegosztás miatt a majorság kiterjesztése, nemesi árutermelés) Dózsa-parasztfelkelés, 1514 —örökös jobbágyság (röghöz kötés) bevezetése • A déli végvári vonal fenntartására nincs pénz; a Mátyás-féle tr. békét nem újítják meg -a zsold nélkül maradt, fosztogató fekete sereget Kinizsi Pál oszlatja fel • Nándorfehérvár bevétele, 1521—a török előtt szabad az út az Alföld felé • A despotikus hatalmú török szultánnak nem kell a rendek jóváhagyását kérnie politikai döntéseihez; birodalma és hadereje a korszakban a legerősebb—déli szomszédaink vazallus (tr. hűbéres) államok voltak

A mohácsi csata (1526) és az ország három részre szakadása-feladat

megoldás a/ A rendi dualizmus visszaállítása -a király működjön együtt a rendi gyűléssel pl. az adókivetés tekintetében b/ gyengült, mert csökkentek a bevételei, miközben a török már a déli határon volt, és tovább erősödött c/ a bárók hatalma kioltja egymást -a főpapok alkalmatlansága a rendteremtésre -az egyházi és világi rend szemben állása

Mohács, 1526. aug. 29. Nemzetközi viszonyok: cognaci liga, 1526 Habsburg-ellenes szövetség. Tagjai a pápa, Franciaország, Firenze, Milánó, Velence és a Török Birodalom. A Habsburg Birodalmat nyugatról Fro. , keletről a Tr. Birodalom támadta. Mo. -nak hátránya származott belőle, mivel a Bécs ellen támadó török ellenében kényszerült a kereszténység védőbástyájává válni. -1568, drinápolyi béke: Mo. -on a két nagyhatalom (Habsburg, Tr. ) erőegyensúlya következtében megállt a front. A béke szentesítette az ország 3 részre szakadását. Mohács: nem a csatavesztés katasztrófa, hanem: 3 részre szakadás, 150 éves tr. uralom • Tomori Pál kalocsai érsek I. Szulejmán • Magyar taktikai hiba: A csata időpontjának, helyének előnytelen megválasztása • Szapolyai nem érkezett meg a csatatérre (a Tiszánál megállt; ellentétes parancsok vagy hatalmi számítások miatt—rákosi végzés) • A tűzfegyverek bevetése—ekkortól állandó fegyvernem • II. Lajos halála (a Csele-patakba fulladt? ) az ország király nélkül maradt -a háttérben: Habsburg-Jagelló házassági szerződés, 1515 (ennek értelmében a Habsburgok II. Lajos halála után megszerzik a magyar és a cseh trónt) • A török számított Szapolyai érkezésére, később is óvatos volt: Budát kirabolta, majd kivonult az országból (a hadászati szezon vége) • A magyar felső-és középszintű államvezetés veszett oda a csatában • A török jelenlét megszilárdítása egy következő hadjárat feladata: 1529, 1532, 1541

• Az ország három részre szakadása Kettős királyválasztás -Szapolyai János (1526 -40)-a köznemesi párt jelöltje, nemzeti király (1505, Rákos mezeje, ogy. -i végzés) -I. Ferdinánd (1526 -64)-a főnemesi párt jelöltje, Habsburg-segítség reményében (Habsburg-Jagelló házassági szerz. , 1515) --utólag kiderül: a Habsburgok csak Bécset védik (1532: Kőszeg ostroma) belháború a két párt között, Szapolyai tr. hűbéressé teszi az országot -a szulejmáni ajánlat két feltétele: (mert vazallus államként működtetni olcsóbb a területet, mint katonailag megszállni) • 1. az ország nem választhat a Habsburg-házból uralkodót • 2. külpolitikája törökbarát (=Habsburg-ellenes) legyen Kísérlet a belháború felszámolására: 1538, váradi béke: a status quo=fennálló helyzet elismerése --a felek elfogadják egymás királyságát, területeiket megtarthatják -Szapolyai halála után a magyar trón I. Ferdinándra száll -a békét titokban kötik, de mindkét fél megszegi; Ferdinánd beárulja a Portán • 1540: Szapolyainak fia születik a lengyel Jagelló Izabellától (János Zsigmond=II. János választott magyar király)—Szapolyai híveit az ő hűségére esketi (ez a váradi béke érvénytelenítése) • 1541: I. Ferdinánd a váradi békének kíván érvényt szerezni, támad 1541: a tr. elfoglalja Budát, a budai vilajet létesítése az ország 3 részre szakad • János Zsigmondé a keleti országrész, a török szemében ő gyenge lenne vazallusnak • Királyi Mo. , tr. Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség (=tr. vazallus)

A várháborúk kora (1541 -1568) 1543: Székesfehérvár eleste (Varkocs György) 1552: a várháborúk éve -előzmény: Fráter György helytartó át akarja adni a Habsburgoknak a keleti országrészt, feltételül Buda visszafoglalását szabja -Fráter tanult a törökös politika kudarcából, Buda elveszéséből, ezért --egyesíteni akarja az országot Erdély felől, ami a váradi béke végrehajtása lett volna -újabb kudarc, mert a Habsburgoknak nem volt jelentős seregük A török bosszúhadjáratot indít: • Drégely (Szondi György várkapitány), Temesvár, Szolnok eleste • Tinódi Lantos Sebestyén : Chronica (históriás énekek), Balassi Bálint vitézi énekei • Ali és Ahmed hadai Egernél egyesültek, ami a Felvidék kapuja (Dobó István várkapitány) Gárdonyi: Egri csillagok • 1566: Szigetvár eleste (Zrínyi Miklós várkapitány Szigeti veszedelem c. eposz, szerzője a költő-hadvezér Zrínyi Miklós dédunoka) -az ostrom alatt Szulejmán halála • A nagy török hódítások lezárulnak drinápolyi béke (1568) -erőegyensúly; a török foglalások elismerése Habsburg-részről -Bécs évi adót fizet a Portának -a franciaellenes háborúkhoz szükség volt a kétfrontos háború elkerülésére, ez Mo. tragédiája (önerőből nem tudtuk kiűzni a törököt) • Kiépült a belső végvári vonal, mely kétszer olyan hosszú volt, mint a déli határon fekvő régi vonal, de csak fele akkora területet védett (az Adriától Erdélyig húzódott) • Az anarchikus viszonyok között működött a kettős adóztatás rendszere (felesben a török és a magyarok is adóztattak a vonal mentén, a végváriak ezzel önfenntartásukhoz járultak hozzá) • A fontosabb várakat olasz hadmérnökök modernizálták. Vastagabb falak épültek, az ó-és úiolasz (füles) bástyák lehetővé tették az oldalazó tüzelést, védték az ostromlottak ágyúit. • •

A várháborúk

Erdély rendi, etnikai és felekezeti viszonyai 3 rendi nemzet: kápolnai unió (1437)

A magyarországi reformáció atl. 80. , 128. • Németek: evangélikusok (már Mohács előtt) • A rendiség és a reformáció kálvinista irányának összekapcsolása (a nemesi önigazgatás igénye)-a katolicizmus az abszolutizmust is jelképezi • Méliusz Juhász Péter: hitvallás és egyházi szabálygyűjt. —a református tanok rögzítése Irodalom: Ø a választott nép tudata (törökellenes harcok) -az ország veszéséért a másik felekezet a bűnös Ø hitviták, vitairatok, káték (hittételek kérdés-felelet formában) Ø az anyanyelvűség általánossá válása (Balassi Bálint) -Sylvester János: Újtestamentum—előszava dystichonokban, 1541 (SárvárÚjsziget, Nádasdy-nyomda) -Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia, 1590 • Zsoltárfordítás (Szenci Molnár Albert---Misztótfalusi Kis Miklós adja ki), hitviták • Apáczai Csere János: Enciklopédia Oktatás: Ø Iskolaközpontok (elemi, közép- és főiskolai képzés egyben, irányítják a körzet elemi oktatását)—Debrecen, Sárospatak -S. patakot Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony segíti (I. Rákóczi György, a férje a puritán kálvinista fejedelem) Nyomdák (Heltai Gáspár Kolozsváron)

A barokk kulturális hatásai • Jezsuita templomépítkezés (Nagyszombat, a székesfehérvári ciszterci templom) • Főúri kastélyépítkezés „kis Versailles-ok” -pl. Festetics-kastély (Keszthely), Esterházy-kastély (Fertőd) • Nyomdák, katolikus teljes bibliafordítás (Káldi György) • Pázmány Péter, a hazai ellenreformáció vezetője -prédikációiban barokk körmondatok -hatása Zrínyi Miklósra (a nevelője volt) -egyetem Nagyszombatban, 1635 • Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem-eposzi kellékek (témamegjelölés, isteni gépezet, seregszemle) -a téma eposzivá nagyítása (jelentősebb végvár a valóságosnál; ---a magyarok példa értékű összefogása ---Zrínyi hérosz, Krisztus katonája, sőt: imitatio Christi) -a mű zárlata olyan, mint egy barokk oltárkép (Zrínyiék lelkét angyali légió viszi a mennybe) -az eposz üzenete hatástalan volt a korabeli Mo. -on (a magyarság összefogásával a török legyőzhető, kiűzhető)

• • • A Rákóczi-szab. harc okai: Habsburg-berendezkedés a tr. kiűzése után Újszerzeményi Bizottság: a volt hódoltság az Udvari Kamara kezébe került -10%-os fegyverváltság (a katolikus egyháznak nem kellett fizetnie) -a birtokjogot igazolni kellett (ezen iratok általában elvesztek) -a hadiszállítók jelentős földeket kaptak Porció, forspont (a katona élelmezése, szállítása a jobbágyság feladata volt) Kollonich Lipót tervezete (az Udvari Kamara élén állt) Magyarország birodalomba való integrálására: -újranépesítés svábokkal az adóalap növelése érdekében -de a katonai szervek visszaéléseiről is ír) Ellenreformáció Abszolutista kísérlet: -I. Lipót korában kísérlet a rendi jogok korlátozására -végvári katonák elbocsátása -adóemelés …út a Rákóczi-szabadságharchoz

A Rákóczi- szab. harc főbb eseményei, eredményei • brezáni kiáltvány (a kiváltó okok a nemesi sérelmekre súlyozva), 1703/04 • Fontos kérdés az érdekegyesítés—Rákóczi nem ígérhet jobbágyfelszabadítást, de azt igen, hogy a katonának álló jobbágynak nem kell földesúri adót fizetnie (vetési pátens, 1703) • 1705: szécsényi ogy. -államforma: rendi konföderáció lengyel mintára --kivédendő a fejedelmi abszolutizmust -Rákóczi vezérlő fejedelem -Szenátus, kancellária, Gazdasági Tanács felállítása -rézlibertás veretése, inflálódik • I. szakasz: 1703 -1707 -az ország jelentős részét, a várak kivételével, a kurucok elfoglalják -könnyűlovas, végvári eredetű katonaság, mely nem modernizálódott, a portyákban jó; a területek megtartása a kérdés reguláris Habsb. -haderő

• II. szakasz: 1707 -1711 1707: ónodi ogy. -trónfosztás (eb ura fakó, József császár nem királyunk…)-Bercsényi Miklós -közteherviselés bevezetése (a francia támogatás megszűnése; 1704: Höchstadt--a spanyol örökösödési háborúban fr. vereség) -a nemesi adózás kérdésében megbomlik az ogy. egysége • 1708: sárospataki ogy. : a végig kitartó jobbágyok hajdúszabadságot nyernek (1708: trencséni csatavesztés--a kuruc főerők veresége) • A haderő: talpasok és lovas katonaság -katonai vereség (a Habsburg-haderő visszahozása a szab. harc 2. felében) • A kuruc Károlyi Sándor és a labanc Pálffy János tárgyalásai kompromisszummal zárulnak: ennek ismeretében Nagymajténynál zászlóletétel -szatmári béke (Szatmáron az ogy. , a békét Nagykárolyban írták alá): --a rendi jogok biztosítása --széles körű amnesztia --Rákóczinak le kell mondania fejedelmi címéről, nem teszi törökországi emigráció; Mikes Kelemen… -az ellenállási záradék és a szabad királyválasztás nem áll vissza - Bécs betartja a békét, bizonyítani akar a nemesség felé • Pestisjárvány, a török háborúk utáni népesedési mélypont

A Rákóczi-szabadságharc szakaszai 1703 -1707 -1711

Demográfiai változások Mo. -on a 18. században A török kiűzése után: • természeti károk: mocsarasodás, erdőirtás, futóhomok stb. • az Árpád-kori aprófalvas településrendszer megszűnése (a mezővárosba költözött lakosság nem tér vissza régi falvaiba) • népességveszteség különösen a 15 éves háborútól (1591 -1606) kezdve: járványok, éhínség stb. miatt • kis jégkorszak, termésátlagok romlása a 17. században 1711: népesedési mélypont; kb. 4 millió lakos, mint Mátyás korában--miközben Európában demográfiai robbanás Harmat Árpád Péter: Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. században http: //tortenelemcikkek. hu/node/ 232

A népesség restaurációja • Betelepítés: udvar, földbirtokosok -célok: adóalap növelése, munkaerő toborzása -okok (Bécs): üres államkassza, katolikus és szorgalmas munkaerő a rebellis magyarság mellé sváb parasztság --egy tömbben Bácska, Bánát, Baranya, Tolna vidékeire --szórványban a Dunántúlra (birtokosok): etnikai szempont nélkül a munkaerő --több éves adókedvezmény, vallási türelem • Betelepülés: pl. török elnyomás miatt vagy magyar elvándorlók helyére --román, lengyel, szerb… • Belső vándorlás: túlnépesedett, rossz termőföldű peremvidékekről lakatlan belső területekre --szlovák, román… • Eredmény: a 18. sz. végére a népesség megduplázódik, kb. 10 millió fő --elfogynak a szabad földek --soknemzetiségű és kevert nemzetiségű Mo. (a magyar etnikum kb. 40 %, nemzetiségi kérdés még nincs)

Mária Terézia (1740 -1780) • Uralmának szakaszai: • I. Együttműködés a rendekkel II. A felvilágosult abszolutizmus kiépítése • I. A Habsburg-örökösödési háborúban (1740 -48) a poroszok ellen magyar támogatás -a háború tanulsága: a haderőt porosz mintára fejleszteni kell— ehhez növelni kell az állami bevételeket --szükséges a közteherviselés (az örökös tartományokban már megvalósult) II. --mivel ez a rendi gyűlésen nem keresztülvihető, rendeleti úton bevezeti a kettős vámhatárt (a nemes közvetve adózik, 1754) ---hatása ellentmondásos: a hazai mg. -ot fejleszti, az ipart nem Cél és eredmény: Mo. az örökös tartományok élelmiszerellátója és iparcikk-felvevője (a külső vámhatár célja a jobb minőségű porosz áruk távoltartása, így a cseh-osztrák ipar fejlesztése—Szilézia elvesztésével, melyet a 7 éves háborúban [1756 -63] sem sikerül visszaszerezni)

Szöveges problémamegoldó (rövid esszé) feladat (Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban) A dokumentumok segítségével mutassa be és elemezze Mária Terézia vámrendeletét! A kettős vámhatár (1754) FM 2 TI 2 KSZ 4 FH 3 ES 6 „Minthogy annak a szabadságnak csorbítása nélkül, amely az előbbi 1723. évi országgyűlés 14. törvénycikkében van rögzítve [a nemesség a saját szükségletét szolgáló árukra nem fizet vámot], egyébként minden dolog és áru után, bármiféle és nemű is legyen az, amely Magyarországon és a hozzákapcsolt országokon átvihető, vagy a mondott királyságba és országokba bevihető, vagy azokból kivihető, a harmincadvámot le kell róni, s ezt a vámot kivétel nélkül mindenki, aki e javaknak vagy áruknak birtokosa, legyen az nemes vagy nemtelen, egyházi vagy világi személy, katonai vagy polgári szolgálattevő, külföldi vagy belföldi, megadni köteles…”. (Mária Terézia vámrendeletéből, 1754)

II. További rendeletei • Parasztmegmozdulások a nemesi árutermelés, a földesúri majorság kiterjesztése, a jobbágyterhek emelkedése miatt • A közjóra hivatkozva úrbéri rendelet (urbárium, 1767) -maximálja a robotot (a telkes jobbágy: évi 52 nap igás vagy 104 nap gyalogrobot) -a telki és majorsági állomány arányának rögzítése; az állami adóalap biztosítása a cél (a földesúri túladóztatás elkerülésével) ”Ha a juhot nyírni akarjuk, etetni kell!” • Hatása: vegyes (a fejlett területeken csökkentek a jobbágyterhek, a fejletlen területeken az általános szabályozás miatt emelkedtek)

II. További rendeletei 1777: Ratio Educationis (nevelési rendelete) • államilag ellenőrzött oktatási rendszer bevezetése • az oktatás zömmel egyházi iskolákban zajlik • 6 -12 éves korig ajánlott az elemi iskolába járás (a tanítást úgy kell megszervezni, hogy a szülők a munkába is be tudják vonni gyermekeiket, tehát pl. a téli időszakban) • kötelezővé még nem lehet tenni az oktatást, de a jövő útja ez • a természettudományos tárgyak, pl. földrajz, a történelem kapjanak nagyobb szerepet az oktatásban (cél az államhoz, az uralkodóházhoz hű polgárok nevelése) • a német nyelvű tankönyvek jók, használjuk azokat (burkolt németesítés) • a tanárokat meg kell becsülni anyagilag, hogy motiváltak maradjanak

II. József (1780 -1790) Rendeletekkel kormányoz, a rendekkel nem működik együtt (nem koronáztatja meg magát, ogy. -t nem hív össze) • A fölöslegesnek ítélt (nem tanító, nem gyógyító) szerzetesrendek feloszlatása -Elkobzott vagyonukból Állami Vallásalap létrehozása, ebből az alsópapság támogatása Egységes birodalom eszméje (nincs tekintettel a sokkultúrájú, sokvallású birodalomra, a rendi hagyományokra) • Türelmi rendelet (protestáns, görögkeleti is vállalhat hivatalt; -a protestáns közösség megkötöttségekkel, de építhet templomot: bejárat csak az udvar felől, utcáról nem; torony nem készülhet) • Nyelvrendelet (elindítja a magyar nemzeti mozgalmat: nyelvújítás, ruha, tánc, zene…) • Jobbágyrendelet -jobbágy név eltörlése, a jobbágyi függés marad -szabad költözés biztosítása, uis elfogytak a szabad földek --ezért tanuljon mesterséget -jogi védelem a jobbágynak a vármegyétől -ingóságok örökíthetők • Birtokösszeírás, népszámlálás (előkészíti a közadózást)

II. A felvilágosult abszolutizmus bukása • -a török háborúban orosz oldalon vereség (újoncozás, rekvirálások) a rendeletek visszavonása, 3 érvényben marad: • türelmi • alsópapságra vonatkozó • jobbágy-II. Lipót (1790 -92) helyreállítja a rendi dualizmust A felvilágosult abszolutizmus felismerve a birodalom elmaradottságát zárkóztatni akarja azt a nyugathoz -felülről jövő reformokkal -a (rendi) hagyományok kizárásával -a közjóra hivatkozva, így a jobbágyokat védve Homogén etnikumú vagy gyenge rendi hagyományú államban több az esély az eredményességére, pl. Poroszországban (II. Nagy Frigyes). -Mo. -on minden réteget maga ellen fordít: a katolikusokat, a nemességet, a népet (hagyományok tiltása: temetkezés)