A felsfok s kzpfok szakkpzs kapcsolata az MSZT

A felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata az MSZT X. Országos Fóruma Budapest, 2005. május 31. Dr. Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke

21. századi műveltségkép – felsőoktatási tükörben Bazsa György: Educatio, 13. 267. 2004. A közös társadalmi és a sokféle szakmai műveltség Műveltség: „Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi termékek összessége” egyre növekvő, óriási halmaz. Az antik műveltség – mondhatjuk – még egységet képezett (bár már Platón is jobbára filozófus, Püthagorász egyszerre filozófus és matematikus, Arkhimédesz, Arisztotelész pedig inkább fizikus volt).

Ennek a görög-római kultúrának a talaján fejlődött ki az európai műveltség, amire az egész emberiség újkori fejlődése alapult. Ezen belül két-három évszázaddal ezelőttig még volt értelme polihisztorokról beszélni, akik valamelyes részletességgel, de főbb vonalaiban még szinte teljesen át tudták fogni az addigi közös társadalmi műveltség legfontosabb elemeit – a filozófiától a matematikán át az irodalomig vagy csillagászati ismeretekig. Ennek jó tükre az egyetemek (Bologna, Párizs, Göttinga stb. ) addigi/akkori universitas jellege: egyazon intézményben és annak minden hallgatója tanulta – kezdetben – a grammatikát, logikát és retorikát, majd később már a teológiát, az orvostudományokat és a jogot. ”

Az ilyen klasszikus egyetemek mellett (vagy kebelében) azonban megjelentek a sokféle szakmai műveltséget, speciális szakismereteket oktató intézmények, mint a közös társadalmi műveltség egy-egy részének legmagasabb szintű, szervezett tükröződésének intézményei. Hogy hazai, de Európában is úttörőnek számító példákat említsünk: • 1763 -ban Selmecen bányászati akadémia, • 1780 -ban Szarvason gazdasági és ipari tanintézet, • 1797 -ben Keszthelyen a Georgikon, • 1782 -ben a pesti tudományegyetemen a műegyetem elődje, az Institutum Geometricum. ”

A közös társadalmi műveltség: • szerzetesrendek, íródeákok, felekezeti iskolák (kódexek, könyvnyomtatás); • 1767: Ratio Educationis – az első állami oktatáspolitikai „kódex”; • 1868: Eötvös-féle népiskolai törvény, a 6 osztályos elemi iskola – társadalompolitikai mérföldkő; • XX. század közepe: a kötelező – alapműveltséget nyújtó – 8 osztályos általános iskola; • a tankötelezettség 16, ill. 18 évre emelése; • most: a középfokú oktatás közel általánossá tétele; • az utóbbi másfél évtized: a felsőoktatás hazai expanziója – követve a fejlett világot;

A sokféle szakmai műveltség: • apáról → fiúra, majd mesterről → inasra, segédre, mesterlegényre szállt, céheken belül • XIX. század: ipari tanoncok (tanonciskolák) • XX. század (főleg második fele): – ipari tanulók (iskolák, tanműhelyek, MTH) – szakmunkástanulók (szakmunkásképző iskolák) – technikusképzés (technikumok) – alap- és középf. szakképzés (szak/középiskolák) – tanfolyamok (állami és magánszervezés) • XX. sz. vége: (akkreditált iskolarendszerű) felsőfokú szakképzés • EGYETEMEK, FŐISKOLÁK

A szakmai képzettség ISCED szintjei: 3 A: szakközépiskolai általános és szakmai előképzettség (9– 12. osztály, tanulói jogviszony) – érettségi vizsga és érettségi bizonyítvány középfokú szakképzés (középfokú végzettséget ad) 4 C: szakmai képzés (13. osztálytól, tanulói jogviszony) – szakmai vizsga és (OKJ/érettségi) bizonyítvány felsőfokú szakképzés (új, ff. végzettséget nem ad) 5 B: FSZ: – jv? , szakmai vizsga és OKJ bizonyítvány felsőfokú képzések (ff. végzettség és szakképzettség) 5 A: szakmai főiskolai, egyetemi alapképzés (közvetlenül nem vezet kutatói végzettséghez) – hallgatói jogviszony, záróvizsga és oklevél 6: szakmai egyetemi képzés (közvetlenül kutatói végzettséghez vezet) – hallg. jv. , záróvizsga és oklevél

Az ISCED szintek tartama (szubjektív): középfokú szakképzés 4 C: tanult szakismereteire, készségeire, a tevékenység (lényegének) értésére alapozó, kijelölt feladatát irányítás mellett, gondolkozva végrehajtó – szakmunkás, technikus, ügyvivő, ügyintéző, szakértő, szolgáltató stb. felsőfokú szakképzés 5 B: ? ? ? felsőfokú képzés: 5 A készségeit, képességeit, tanult szakmai ismereteit átgondoltan felhasználó, munkaköri feladatait összefüggéseiben értő, azokat önállóan ellátó szakember 6 készségeire, képességeire, tudományos ismereteire alapozva – feladatait alkotóan ellátó, új eredményeket, módszereket, eljárásokat is kereső szakember

6: Posztgraduális képzés (Ph. D) 6: Felsőfokú oktatás – mesterszint 5 A: Felsőfokú oktatás – alapszint Munka világa 5 B: Felsőfokú szakképzés Középfokú általános oktatás 4 C: Középfokú szakképzés Alapfokú szakképzés Gábor András (OM)

Az egyik kulcskérdés: az általánosan művelő oktatás és a szakképzés oktatási-, illetve iskolarendszerének kapcsolata: – Mennyire és miben indokolt az elkülönülés és – Hogyan hozható létre a szükséges átfedés? (pl. jó volt a „világbanki modell” – kár érte! A másik kulcskérdés: milyen a közép- és a felsőoktatás kapcsolata? – Milyen hidak, átmenetek alakíthatók ki? – Van-e és miből épül fel egy rugalmas oktatási, egyéni képzési utakat is megengedő rendszer? pl. moduláris rendszer (lassan haladunk!) – Kell-e ehhez új intézménytípus?

Az általános műveltség és a szakmai ismeretek oktatása Általános iskola Szakképző iskola Középiskola Felsőfokú szakképzés Felsőfokú képzés Közismereti tárgyak Szakmai ismeretek oktatása 4 -6 -8 osztályban: ~99% együttesen: ~ 1% 3 osztályban: ~ 25% 3 osztályban: ~ 75% gimnázium: ~ 99% gimnázium: ~ 1% szakközépiskola: ~75% szakközépiskola: ~25% ? ? ? sok % F, E: alap- és mesterképzés ~ 5 -10% F, E: alap- és mesterképzés: ~ 90 -95%

A felsőfokú szakképzés elemzése 2003. október *** SZÁMALK + Leonardo: „Új dimenziók a felsőfokú szakképzésben” 2004. október *** MSZT + Fővárosi Kgy. OB: „Érettségi utáni szakképzés, felsőfokú szakképzés” „Hálátlan a szakképzés jelenlegi helyzete – Súlyos szakemberhiány – Mindenki a felsőoktatásba készül – A szakképzést igényli a gazdaság – A szakképzés helye” (? )

Hol is van a baj? Mit lát a közvélemény? • az FSZ kettőssége: több mint középfok, kevesebb mint felsőfok. Akkor micsoda? • 2 év FSZ: nem ad felsőfokot, 3 év főiskola ad? ! • 2 év FSZ 1 évet (30 -60 kredit) ér a felsőoktatásban? • nincs saját intézménytípusa: főiskola is, középiskolai is csinálja: (USA: 1200 community college !); • divatszakmák elviszik az érdeklődőket: 23/83 ezer gazdasági, 15/53 ezer bölcsész jelentkező szemben az 5/14 ezer FSZ jelentkezővel/lappal (2005); • a kevesekből sokak nem munkába, hanem a felsőoktatásba akarnak menni; • még mindig erőtlen, rossz hatásfokú FSZ-PR: a munkaerőpiac, középiskola, média nem erre orientál.

Háttérben (amit a közvélemény nem lát): • a felsőoktatási, ill. a közoktatás- és szakképzéspolitika közötti harmonizáció hiánya – legalábbis eddig; • anyagi- és presztizsviták tárcák és intézmények között; • lassú akkreditáció (egyszerűsödik, ill. felgyorsul); • a felsőoktatás és a munkaerőpiac között még mindig meglévő elég nagy távolság; • 2003: 12 milliárdos szakiskolai fejlesztési program hatása? A szakképzés felső szintje – a bővülő általános műveltség, a gazdaság igénye és az oktatáspolitika hatására – „felkúszik” a felsőoktatás területére.

2005. május – MSZT X. fóruma „Felsőfokú és középfokú szakképzés kapcsolata” Jutunk-e előbbre 2005 -ben és utána? Igen – juthatunk! 2005. május – új felsőoktatási törvény 2005. május – „ 100 lépés” kormányprogram: a szakképzés megújítása

A „híd”: az új felsőoktatási törvény (2005) „ 32. § (4) A (felsőoktatási intézménynek a felsőfokú szakképzést részletező) szakképzési program(ja) tartalmazza a megegyező tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, továbbá a felsőfokú szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzési idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközépiskola felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést. ”

A „törvényi híd” három tartalmi pillért köt össze: • a (megegyező tartalmú) középfokú szakképzést, • a (szakmacsoportbeli) felsőfokú szakképzést és • az (azonos képzési terület) felsőfokú alapképzését. Ezzel a folyamatos, egymásra épülő teljesítmény (kredit) beszámítást a törvény garantálja, az átvételt nem szabályozza. (Lehetünk/legyünk rugalmasak? ) Továbbá: a képzés tartalma, követelményei a képzési helytől függetlenül azonosak. felsőfokú szakképzés 5 B: egyszerre tudomány- és a gyakorlatorientált szakismereteire alapozva, készségeit és képességeit tudatosan alkalmazva, munkaköre lényegének értése alapján kijelölt feladatait részben önállóan és gondolkozva végrehajtó szakember. (Szubjektív!)

A törvény tisztább szervezeti helyzetet is teremt: • az FSZ-t az illetékes szakminiszter felügyeli, • a munkaerőpiac, a munkáltatók (kamarák, érdekvédelmi szervezetek) szerephez jutnak, • a Szenátus dönt (gyorsan, külön MAB eljárás nélkül), • az FSZ képzést felsőoktatási intézmény (FOI) indítja, • a FOI szakközépiskolával vagy gazdálkodó szervezettel megállapodhat a közös képzésről, • az érettségi vizsga FSZ felvételre jogosít a FOI-be,

A törvény (szerintem) bizonytalan két kérdésben: • „A szakközépiskolában folyó felsőfokú szakképzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközépiskola felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést. ” Tehát: FOI nélkül is folyhat FSZ szakközépiskolában. Mikor? Hogyan? • A képzés résztvevője hallgatói jogállást élvez. De: 147. § 7. pont: „felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény alapképzésébe, és egyben az OKJ-ben szereplő felsőfokú szakképesítést ad. ” A törvényben sehol máshol nincs szó FSZ-tanulói jogviszonyról? ! Pl. finanszírozása?

• az államilag támogatott képzésnek az alapképzéssel azonos törvényi normatívája van, • a FOI ennek maximum 20%-át tarthatja vissza, • eredményes szakmai vizsga alapján kiállított szakképesítést igazoló bizonyítvány munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít és OKJ képesítést ad*. • Bologna-konform: a *munkaerőpiacra kilépést, a felsőoktatásba belépést biztosít – de ennek jó tartalmát minden esetben ki kell „izzadni”. 100 lépés – benne a szakképzés átalakítása

Köszönöm figyelmüket!