A Dunargi fejlesztse Dvid Jnos Vzlpcsk a Dunn

A Duna-régió fejlesztése Dávid János

Vízlépcsők a Dunán

Duna-Európa főutcája

A készülő Megyeri híd

Nemzetközi úthálózat

Áru szállítás

Az érintett kistérségek

Vándorlási egyenleg

Vándorlási egyenleg sárga-= -4 – 5 Kék = 5 -

Foglalkoztatottság Piros: 52 -53, 9 Narancs: 54 -60, 05 V kék: 60, 06 -62, 93 s. Kék: 53 fölött

Egy főre jutó belföldi jövedelem Budapest %-ban Zöld: 48 v. kék: 60 Narancs: 74 Piros: 86

Csatornázottság

Vizsgálatok • • Felszín alatti vizek védelme Vízminőség Árvízvédelem Védett területek, és nemzeti parkok – Duna-Ipoly – Kiskunság – Duna-Dráva Tájvédelmi körzetek – Szigetköz – Pannonhalmi – Gerecsei – Dél-Mezőföld Unió által védett területek: bió-rezervárumok, Natura. parkok Földhasználat, gazdálkodás-, veszélyeztetettség.

A Duna térség használata

Stratégia • Biztonság: Természetvédelem, Energiaellátás, Katasztrófa megelőzés, Biztonságos-öko-élelmiszer term. • Fenntartható gazdaságfejlődés : – hajóút, és közlekedési-szállítási eszközpark fejlesztése (kikötők, logisztikai központok, ) – Közlekedési kapcsolatok, átjárhatóság létrehozása – Környezetbarát, tudásigényes ipar fejlesztés – Helyi erőforrásokra épülő KKV-fejlesztés ( termelés, szolgáltatás, turizmus) • Dunai-identitás és térségközi együttműködés – Társadalmi integráció, – Kutatás, oktatás, civil kapcsolatok, kulturális kapcsolatok , épített örökség megőrzése

A fejlesztés kulcsai • Közös hosszú távú társadalmi érdekek felismerése • A környezet tudatos szállítást megalapozó szabályozások megalkotása • A gazdasági szereplők érdekeinek felkeltése ( szállítás, szállításhoz kapcsolódó termelési infrastruktúra kialakítása) • A Dunamenti térségek (kistérségek) belső és kapcsolati potenciáljaira épülő öntevékeny fejlesztések akadályainak elhárítása, ösztönző programok kialakítása

Hogyan lehet hozzáfogni ? Mit tehet a területfejlesztő? • Közfeladatok, közberuházások beazonosítása – Partvédelem, szennyezés elleni védelem, – Közlekedési kapcsolatok : utak, kikötők, hajózási útvonal alkalmassá tétele – Szabályozási akadályok helyett ösztönző szabályok kialakítása • Önkormányzati feladatok beazonosítása – Belső úthálózat, területgazdálkodással megteremteni a Duna felé fordulás lehetőségeit(periférikus helyzet feloldása) – Helyi szabályozási korlátok feloldása

Mit tehet a területfejlesztő? • Segít a kormányzati-, önkormányzati- , vállalkozó szereplők érdekeinek felkeltésében • Segít a feladatok, illetve fejlesztési projektek megfogalmazásában • Segít a lobbizásban a fejlesztések finanszírozására, illetve pénzügyi támogatására • Megpróbálja szereplőket kreatív állapotba hozni.

A nem kormányzati szereplők • Dunamenti termelő nagyvállalatok • Vizi szállítmányozási nagy-, és közepes vállalkozások • Kikötő tulajdonosok • Dunai sporthoz kapcsolódó vállalkozások és egyesületek • Dunamenti turisztikai vállalkozások • Kerékpár- egyesületek • Iskolák, szabadidős szervezetek • Természetvédő egyesületek

Hogyan teszi ezt a területfejlesztő ? • Beazonosítja a szereplőket • Odamegy, segít megfogalmazni a lehetséges célokat, HASZNOKAT • Összekapcsolja a megismert szereplőket, ha az együttműködésben „+” potenciált lát • Egyeztető értekezleteket szervez, facilitál • Szakszerű projekteket fogalmaz • Közvetít a kompetens hatóságok felé