A diszpozicionlis megkzelts Tpusok s vonsok A szemlyisg

A diszpozicionális megközelítés Típusok és vonások

A személyiség egységei Allport (1958): 10 alapegység 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Intellektuális képességek Temperamentum vonások Tudattalan motívumok Társas attitűdök Kognitív stílusok és sémák Érdeklődés és értékek Expresszív vonások Stiláris vonások Patológiás hajlamok Faktoranalízisből származó vonás-

Ú Mc. Clelland (1951) 1. Vonások 2. Sémák 3. Motívumok

A vonáspszichológusok megegyeznek abban, hogy Ú A vonások az emberek viselkedésében szabályosságot és konzisztenciát jelentenek. Igy a vonások a működésbeli egyéni különbségeket tükrözik Ú Mivel különbségeket írnak le, hasznosak mint személyiség-egységek. A személyiségpszichológia feladata, hogy felfedje az alapvető vonásokat, mérést dolgozzon ki rájuk, tanulmányozza fejlődésüket, és állapítsa meg, hogy jó magyarázatot kínálnak-e az egyéni különbségekre

Gordon W. Allport (1897 -1967) Ú A vonás: prediszpozíció bizonyos módon való reagálásra Ú A vonások létezők: neuropszichológiai rendszereken alapulnak Ú A vonások fajtái: általános, személyes Ú Sarkalatos, centrális és másodlagos diszpozíciók

A vonás szerepe

A vonás, szokás, attitűd kapcsolata

Az általános vonások Ú A személyiség azon aspektusai, amelyek tekintetében adott kultúrán belül az emberek legtöbbje sikeresen összehasonlítható

A személyes diszpozíció Ú A személyes diszpozíció az egyénre jellemző olyan általános neuropszichikus struktúra, amelyet számos funkcionálisan egyenértékű inger kiválthat, és amely az alkalmazkodó és stiláris viselkedés konzisztens egyenértékű formáit idézi elő és irányítja

A diszpozíciók feltárása Ú A nyelv vizsgálata (Allport-Odbert, 1936) Ú 1800 szó (viselkedést, tulajdonságot leíró szavak, kifejezések) Ú 25% általános vonás Ú Kihagyták az állapotokat, cselekvéseket leíró kifejezéseket, az értékelést tartalmazó szavakat, a homályos értelmű szavakat, metaforákat

A szótár későbbi sorsa

A faktoranalízis

A sajátérték

Raymond B. Cattell (1905 -1998) Ú A faktoranalízis első alkalmazói közé tartozott Ú Az intelligencia kérdéseivel is foglalkozott Ú A 16 faktoros modell kidolgozója (16 PF)

A 16 faktor születésének útja Ú Allporték listáját szűkítette le, osztályozta, majd az osztályokból (160) kivette a 13 szerinte legfontosabbat. Ú A kurrens pszichológiai szakirodalom szerint fontos 11 osztályt tett hozzá (képességeket). Ú Egy vizsgálat nyomán redukálta a változókat Ú Ezt követő vizsgálatának eredményeit faktoranalizálta Ú Először 12 faktort talált, majd kérdőívekből származó skálákat tett hozzá, így lett 16 faktora

Cattell 16 személyiségfaktora

Cattell egyéb működése Ú Az objektív teszt-adatokkal kiegészített modelljében már 21 faktor van Ú Öröklődéssel kapcsolatban (1/3 – 2/3) Ú Motivációs és szituációs tényezők szerepe

Hans J. Eysenck (1916 -1997) Ú 79 könyv, 1097 folyóiratcikk Ú Széles érdeklődési kör Ú Típus-szint Ú Biológiai alapú megközelítés Ú Szigorú tudományosság

Eysenck modelljének eredete

Eysenck típusfelfogása

Eysenck modellje Ú Három személyiségdimenzió Ú Extraverzió-introverzió Ú Neuroticitás Ú Pszichoticitás

Az extra-introverzió szerkezete

Az extraverzió szerkezete Extraverzió Szociábilis Aktív Élénk Gondtalan Domináns Érvényesülő Kiáradó Élménykereső Kalandkereső

A neuroticizmus szerkezete Neuroticizmus Szorongó Bűntudatos Lehangolt Irracionális Félénk Alacsony önértékelés Hangulatember Feszült Emocionális

A pszichoticizmus szerkezete Pszichoticizmus Agresszív Hideg Antiszociális Egocentrikus Kreatív Közömbös Részvétlen Impulzív Makacs

Gough: népnyelvi fogalmak Ú A társas viselkedés minden társadalomban közös jellemzői a személyiség alapvető dimenzióit határozzák meg Ú Mindennapi kikristályosított emberismeretre épít Ú Nem függ semmilyen elmélettől Ú CPI

Wiggins modellje

A Nagy Ötök

Az öt dimenzió tartalma

A személyiségprofil

A különböző faktorelméletek közötti összefüggés Teoretikus Extraverzió Barátságos- Lelkiság ismeret Érzelmi stabilitás Intellektus Cattell Exvia-Invia 1, 5, 7, 14, 10 Pathemia. Cortertia 1, 8 Aggódó 3, 12, 1, 9 Önálló 13, 14, 4 Eysenck Extraverzió Pszichoticiz Neuroticiz mus mus Gough Extraverzió Konszenzus Kontroll keresés Wiggins Dominancia Szeretet Felettes én ereje 6, 15 Flexibilitás

Mi a bizonyíték arra, hogy a Nagy Ötök faktorai általánosak? 1. Alapvető lexikális hipotézis: A legfontosabb egyéni különbségeket az emberi tranzakciókban egyedi szavakba fogják lefordítani a világ valamennyi nyelvében – a különböző kultúrákban ugyanazok a faktorok jönnek ki.

2. Önjellemzés és mások jellemzésének egyezése: vagyis az önjellemzések nem fiktív énreprezentáción alapulnak 3. Meghatározott kapcsolat van bizonyos faktorok pontszámai és specifikus emóciók megtapasztalásai között 4. A személyiségzavarok a vonások mintázatában ragadhatók meg 5. Örökletes tulajdonságok, jogos az evolúciós értelmezésük

A társak, partnerek és a saját értékelések korrelációi NEO-PI faktor Társak értékelése közti egyezés Társ és partner közti egyezés Társ és saját értékeléseke gyezése Partner és saját értékelések egyezése Neuroticizm us 0, 36 0, 45 0, 37 0, 53 Extraverzió 0, 41 0, 26 0, 44 0, 53 Nyitottság 0, 46 0, 37 0, 63 0, 59 Barátságoss ág 0, 45 0, 49 0, 57 0, 60 Lelkiismeret esség 0, 45 0, 41 0, 49 0, 57

A Nagy Ötök időbeli stabilitása

Családi korrelációk a magasság (H), testsúly (W), extraverzió (E) és Neuroticizmus (N) között

Az örökletesség becsült értéke a BIG FIVE faktorokra Extraverzió 0, 26 Barátságosság 0, 28 Lelkiismeretesség 0, 28 Neuroticitás 0, 31 Nyitottság 0, 46 Átlag 0, 34

A Nagy Ötök hazai vizsgálata

A vonáselméletek kritikái Ú Buss és Craik – cselekvésgyakorisági megközelítés Ú Passini, Norman – elképzelt személyek jellemzése Ú Schweder, d’Andrade – illuzórikus korrelációk Ú Személy-szituáció vita

Az interakció statisztikai fogalma

A személy-szituáció interakció lehetőségei

A személy-szituáció vita egy vizsgálata

A konzisztencia melletti érvelés Ú Bem és Allen: a konzisztencia személyre jellemző Ú Snyder: önmonitorozás Ú Fishbein, Ajzen: többcselekvéses kritérium Ú Epstein: aggregáció