A diszkriminci attribcija PUTCZKI EMESE ANITA PSZICHOLGIA MA
A diszkrimináció attribúciója PUTÓCZKI EMESE ANITA PSZICHOLÓGIA MA I. ÉVES HALLGATÓ
Személyészlelés (személypercepció ) ØAz emberek eléggé könnyedén hoznak pusztán képek alapján ítéletet. Mivel sokszor úgy gondoljuk, hogy a megjelenés és a viselkedés személyiségvonásokat, preferenciákat és életstílust tükröznek (Fiske, 1988). 2021. 03. 12.
Az attribúció jelentése: ØAz attribúció: tulajdonítás, oktulajdonítás. A viselkedés okaira való következtetés. ØAz emberek, mint naiv pszichológusok reflexszerűen próbálják megérteni a környezetük, vagyis a többi ember viselkedését (Fiske, 1988). 2021. 03. 12.
Fritz Heider: Külső-belső ok ØKülső ok – „szituációs attribúció” okozza-e a viselkedést. (feladat nehézsége, véletlen stb. ) ØBelső ok – „diszpozícionális attribúció”. Ha egy személy viselkedése ellentmond annak, ami a helyzetben várható, vagy társadalmilag kívánatos, hajlamosak vagyunk belső okoknak tulajdonítani. (motiváció, képességek, intelligencia stb. ) (Fiske, 1988). 2021. 03. 12.
Fritz Heider (1958): A naiv pszichológus modellje 2021. 03. 12.
Alapvető attribúciós hiba (Ross, 1977) ØAz emberek azon hajlama, hogy alábecsülik a helyzeti okokat és felülbecsülik a diszpozíciónális okokat a cselekvések magyarázatában. ØMagyarázatai: ØA figyelem fókusza ØErőfeszítés hiánya a helyes következtetés érdekében ØMegkülönböztető felejtés ØKulturális és fejlődési faktorok 2021. 03. 12.
Az attribúciós torzítások 1: ØFritz Heidet kognitív és motivációs torzítást különböztetett meg. ØKognitív attribúciós torzítás: Ennek oka lehet a nem megfelelő információ feldolgozás, vagyis ebben az esetben vagy elakad az információ vagy nem vesszük észre a rendelkezésünkre álló összes információt. ØMotivációs attribúciós torzítás: oka az én-védelem, az én-kiszolgálás. Ilyenkor olyan módon dolgozzuk fel az információkat, hogy az számunkra megfelelő legyen, így általában olyan cselekvésekre vonatkozik, amelyeket mi magunk végzünk. (Attkinson, 2005) 2021. 03. 12.
Attribuciós torzítások 2: ØKonszenzusra vonatkozó torzítások: ØAz emberek csak a saját maguk által gondolt információkat használják ØHiedelmeink arról, hogy mások hasonlóan viselkednének-e (Attkinson, 2005) 2021. 03. 12.
Attribúciós torzítások 3: ØÖnkiszolgáló torzítások: ØMotivációs torzítás vagyis érdekemben áll a torzítás ØNegatív viselkedés magyarázatára: szituatív okok -> énvédő mechanizmus ØPozitív viselkedés magyarázatára: diszpozícionális ok -> énkiemelő torzítás. ØLáthatósági hatások: ØAzoknak a személyeknek, akik jobban láthatóak, kitűnnek. (Atkinson, 2005) 2021. 03. 12.
Attribúciós torzítások 4: Ø„igazságos világba vetett hit”: Ø„Az emberek felelősek a sorsukért ØHit, hogy életünk fölött nagyobb kontrollal rendelkezünk, mint valójában ØFelelős az önhibáztatásért, mert: a világ alapvetően jó ØA rossz emberekkel rossz dolgok történnek, a jó emberekkel jók ØTrauma esetén inkább vállalom a felelősséget, mint hogy bevalljam, hogy a világ többé nem stabil (Atkinson, 2005) 2021. 03. 12.
Attitűd fogalma: ØAttitűd: pozitív vagy negatív viszonyulás: tárgyak, személyek, csoportok, helyzetek stb. iránti vonzalmak, vagy tőlük való idegenkedések Økognitív komponens: egy adott csoportról való negatív vélemény (sztereotípia) Øaffektív komponens: a negatív érzelem (előítélet) Økognitív összetevő: olyan cselekedet, ami egy adott csoport tagjai ellen irányul (diszkriminizáció) (Atkinson, 2005) Sztereotípiák – Előítéletek – Diszkrimináció 2021. 03. 12.
Sémák: ØSémák: az észlelés és a gondolkodás eredményei, emberek, tárgyak, helyzetek stb. osztályainak mentális reprezentációi, segítségükkel egyszerűsíthetjük és rendszerezhetjük a bennünket érő nagy mennyiségű információt. ØMég ha az adatokat rendszeres és torzításmentes módon össze is tudnánk gyűjteni az emberekről, és nem egy szempillantás alatt ítélkeznénk folyton, még akkor is az észlelésünket eltorzítanák az elvárásaink, előfeltevéseink és elméleteink, amelyek arra vonatkoznak, milyeneknek kellene lennie az adatoknak (Atkinson, 2005) 2021. 03. 12.
Sztereotípia: ØSztereotípia: Adott kultúrkörben kialakult és elfogadott, az emberek meghatározott csoportjára vonatkozó megítélés. Viszonylag tartós, merev és rögzült látásmód, ill. az ezen alapuló meggyőződések általános megnevezése (Atkinson, 2005). ØA sztereotípia-fenyegetés akkor jelentkezik, amikor valaki olyan helyzetbe kerül, melyben fél, hogy valami olyat tesz, amely megerősítene egy negatív sztereotípiát. Annak puszta felismerése, hogy egy negatív csoport sztereotípia alkalmazható lenne ránk egy szituációban (Atkinson, 2005). 2021. 03. 12.
Diszkrimináció fogalma: ØEgy társadalmi csoport és annak tagjai felé irányuló pozitív vagy negatív cselekedet. 2021. 03. 12.
A diszkrimináció okai: 1) Tudatlanság 2) Konformitás 3) Stressz, frusztráció 4) Érdekütközés 5) Helyzetünk és önmagunk értéke 2021. 03. 12.
A diszkrimináció megnyilvánulási formái: ØSzidalmazás, szóbeli bántalmazás ØElkerülés ØMegkülönböztetés ØFizikai bántalmazás ØMegsemmisítés 2021. 03. 12.
Egymásra hatások: Attribúciók: milyen okokat feltételezhetünk az adott csoportról/csoporttagokról Sztereotípiák: csoportészlelés, egy adott csoportba tartozó személy észlelése Előítéletek (Attitűd) Diszkrimináció: hogyan viselkedünk az adott csoporttal/ csoporttaggal szemben. 2021. 03. 12.
A diszkrimináció attribúciója: Ø Az egyének attribúciói általában összhangban vannak vélekedéseikkel, előítéleteikkel (Aronson, 1987) ØAz attribúció-elmélet abból az alapelvből indul ki, hogy az emberek az általuk észlelt viselkedést mindig az okok alapján igyekeznek értelmezni (Atkinson, 2005). 2021. 03. 12.
Végső attribúciós hiba: ØHajlamosak vagyunk saját csoportunk esetében a pozitív viselkedést belső okokra, a negatívat szituációs okokra, más csoportok esetében pedig a pozitív viselkedést szituációs okokra, a negatívat pedig belső okokra visszavezetni (Pettigrew, 1979). ØEz annyiban különbözik az alapvető attribúciós hibától, hogy ebben az esetben az ítéletalkotásunk nem az egyénre vonatkozik, hanem egy adott csoportra (Atkinson, 2005) 2021. 03. 12.
Köszönöm a figyelmet! 2021. 03. 12.
- Slides: 20