A DISPUTA MINT SZEREPJTK TRTNELMI LEVEG J INTZMNYI

A DISPUTA, MINT SZEREPJÁTÉK

TÖRTÉNELMI LEVEGŐ JÓ INTÉZMÉNYI ADOTTSÁGOK

DRÁMAPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁSOK DIÁKOKNAK

ÁTÉLÉS – MOTIVÁCIÓ ÉRZELMI TÖLTŐDÉS

HOGYAN? – TOVÁBB!

MOTIVÁCIÓ + KÉPESSÉG = KOMPETENCIA

A DHD PROGRAM DRÁMA HONISMERET DISPUTA

A PROGRAM ÉPÍTŐKÖVEI

DRÁMA – HONISMERET – DISPUTA – AZ ÁTÉLÉS A FELFEDEZÉS A MEGÉRTÉS

A DRÁMA, mint a probléma • érzékelésének, • tudatosulásának • és a vele való szerep-védte viszony kialakításának helye

A HONISMERET, mint a • felfedezések, • az ismeretgyűjtés terepe

A DISPUTA, mint - a kritikus gondolkodás, - a szabályozott vita és - a vélemények tiszteletének színtere

MI A DISPUTA (DEBATE)? SOKRÉTŰ KÉPESSÉGEKET FEJLESZTŐ SZABÁLY - JÁTÉK VITA-VERSENYJÁTÉK

A JÁTÉK ELEMEI § BÍRÓ ÁLLÍTÓ- TÉTELMONDAT – TAGADÓ AZ ÉRVEK CSATÁJA

A disputa SZABÁLYAI lecsupaszítva - dióhéjban: 1. Rendszerint két, háromtagú csapat játssza. 2. Előre meghatározott tételt kell bizonyítaniuk, ill. cáfolniuk. 3. A csapatok mellett kijelölünk egy páratlan számú bírákból álló bizottságot is. 4. Húzás alapján történik az állító és a tagadó csapat kiválasztása. 5. Elhangzik az állító csapat beszéde (a tétel definiálása, értelmezése; érvek). 6. Elhangzik a tagadó csapat beszéde (ebben már reagálnak az állító csapat érveire úgy, hogy cáfolják azokat, majd következnek a saját ellenérveik).

7. Az érvek elhangzása után az ellenfél csapata feltehet kérdéseket, amikre az érvelő csapatnak felelnie kell. 8. A csapatokból egy körben csak egy ember beszél. 9. A vita akkor ér véget, mikor a harmadik ember is elmondja beszédét (ebben már új érveket nem hozhat fel, csak összegezheti az eddigieket, és bizonyíthatja saját érveik erősebb voltát). 10. Abban az esetben, ha a tétel állítása avagy tagadása során felvetődő érvvel valójában mi magunk nem értünk egyet, akkor is tudnunk kell alátámasztani, hiszen a játék az érvelésre épül. Természetesen az olyan témákat, tételeket, melyek lelkiismereti szempontból nem képezhetik a játék alapját, célszerű elkerülni.

CÉLÉRTÉK FÓKUSZ KRITÉRIUM

A disputa elemei a drámában: a gyerekek a drámaórán azokban a helyzetekben és azon viszonyok között mozoghatnak a szerep és a játéktér biztonságában, amikkel kapcsolatban már mint kívülállók a grund végén vitatkozni fognak. A foglalkozáson spontán módon úgy gyűjtik a záró vitához első érveiket és ellenérveiket, hogy a drámaóra alatt tudatosuló problémát vagy dilemmát meg is élik.

A dráma elemei a disputában: az osztály, annak kisebb csoportja illetve egyénei az érvelésben vagy a cáfolatban felhasználhatják a nyitó foglalkozás és az ismeretszerzés során megélt és itt reprodukált konvenciókat: tablót, belső hangot, fórum színházat, kiscsoportos improvizációt, stb.

A DISPUTÁZÁS ÉRTÉKEI • A kommunikációs készség és képesség fejlesztése • A kooperációs készség és tolerancia • A kritikus és logikus gondolkodás • Az ismeretszerzés és rendszerezés • Az érdekérvényesítés

Hogyan válasszunk jó vitatémát? - világosan kell megfogalmazni a tételt - a tétel két oldalról megközelíthető legyen - nagyjából azonos súlyú érvek szóljanak mellette és ellene - a tétel megfeleljen a vitában résztvevők szellemi szintjének - érdeklődésre számot tartó témaválasztás

TÖRTÉNELMI VÁLASZTÁSOK Az államalapítás kora • Róma vagy Bizánc? • Pogányság vagy kereszténység? • Háború vagy béke? • Szeniorátus vagy primogenitúra? • Szokásjog vagy törvények? • Bűnbocsánat vagy kiátkozás? • Korona kard? vagy

Fejlesztési feladatok Ember és társadalom műveltségi terület - Ismeretszerzés, tanulás - Kritikai gondolkodás - Térben-időben való tájékozódás - Kommunikáció - A reflexiót irányító kérdések

A dráma mintha-közegéből itt a disputa szakértői közegébe lépnek a gyerekek (megjegyzendő, hogy a disputa, mint szakértői játék maga is egyfajta drámaforma), ahol a disputázás három alapelve működik: Vitázz, hogy tanulj! Tudj érvelni a tételmondat mellett és ellen! Tiszteld a másik véleményt!