A demokrcia vlfajai egy megkzelts Tiszta kzvetlen demokrcia

A demokrácia válfajai (egy megközelítés) (Tiszta) közvetlen demokrácia „Plebiszcitárius” demokrácia Képviseleti vagy közvetett demokrácia Népszavazási vagy félközvetlen demokrácia ØA nép maga dönt minden törvényről ØA nép maga választja a VH tagjait és a bírákat ØA választott tisztviselők döntéseit is magához vonhatja ØLandsgemeinde, town meeting ØAz államfő saját belátása szerint népszavazásra bocsát bizonyos kérdéseket (egyben „bizalmi” szavazás is) ØBonaparte Napóleon, III. Napóleon Ø„Appel au peuple” ØA nép akkor szólhat, ha kérdezik ØTárgyi döntések perszonalizálódnak ØA nép képviselőkön keresztül gyakorolja hatalmát ØA képviselők saját belátásuk szerint járnak el (szabad mandátum) ØKét modell: • Liberális felfogás (19. sz. ): a képviselők képzett vagyonos honoráciorok, a pártok csak parlamenti klubok • Modern demokrácia: erős tömegpártok, a képviselő szabad mandátuma szinte illúzió (frakciófegyelem) ØA képviseleti és a közvetlen demokrácia elemeinek kombinációja ØA nép saját maga is kezdeményezheti a közvetlen demokratikus eljárást ØA nép esetleg választott képviselőit, tisztviselőit le is válthatja (Abberufungsrecht, recall) ØSvájc, USA egyes nyugati tagállamai

A (fél)közvetlen demokrácia eszközei: Alkotmányreferendum Törvényreferendum Népszavazás (referendum) Államszerződés-referendum Közigazgatási referendum Alkotmányiniciatíva Népi kezdeményezés (iniciatíva) Törvényiniciatíva Közigazgatási iniciatíva Napirendi (agenda) iniciatíva Parlament Visszahívás (ki ellen) Kormány Bírák Államfőre Kibővített választójogok Kormányra Tisztviselőkre Bírákra jogalapja szempontjából: kötelező vagy fakultatív; esetenként rendkívüli; kötőerő szempontjából: kötelező vagy konzultatív; hatály szempontjából: szuszpenzív vagy abrogatív kidolgozott vagy általános javaslat direkt vagy indirekt iniciatíva ellenjavaslat (? ) a teljes testület (hatóság) ellen vagy egyes tisztviselők ellen

A szabályozás csomópontjai a) Ki kezdeményezheti? • államfő? kormány? parlament? – plebiszcitárius karakter • meghatározott számú választópolgár (mennyi)? – közvetlen demokratikus karakter b) Miről? • alkotmány, törvény, stb. • előzetes/utólagos alkotmányossági kontroll c) Kötelező-e? • kötelező-e megtartani • az eredménynek van-e kötelező ereje? (vagy csak konzultatív a népszavazás) d) Mikor érvényes/eredményes? • Quorum: részvételi, elutasítási, támogatási

NÉPSZAVAZÁSI MODELLEK Antik előzmény: Athén Amerika „Ősforrások”: • Town meeting (New England colonies: Connecticut, Maine, Massachusetts, New Hampshire, Vermont) – majd más vidékeken • Protestantizmus (common assent, true consent, Mayflower Compact) • Céhek, guildék • Összetartás szükségessége Az amerikai forradalom kora: constitutional referendum: • Már 1639 -ben: Fundamental Orders of Connecticut • 1778 Massachusetts, 1779 New Hampshire • További terjedés 1818 -tól • Szövetségi szinten nincs! A populista-progresszív mozgalmak kora (19 -20. sz. fordulóján): • Svájci mintájú közvetlen demokratikus intézmények elterjedése

Referendum és iniciatíva a mai USA-tagállamokban Iniciatíva és fakultatív referendum Csak fakultatív referendum Se referendum, se iniciatíva Csak alkotmányiniciatíva Forrás: Initiative & Referendum Institute, California (www. iandrinstitute. org )

Franciaország: • Jean-Jacques Rousseau (1712 -1778) • Francia forradalom: 1793 -as alkotmány: ősgyűlések • A napóleoni minta: felülről elrendelt népszavazás (plebiszcitárius modell) Svájc: • Korábbi gyökerek (Landsgemeinde, felvilágosodás, a fr. forr. exportja) • Liberális reformmozgalom (Regeneráció, 1830 -as évek) • Föderáció (1848) • 1860 -as évek demokratikus mozgalma • 1874 -es szövetségi alkotmány • „bottom up initiatives”

Területi plebiszcitumok (19. sz. ): • Francia forr. : Avignon, Venaissin, Savoya, Nizza, Ciszpadániai és Ciszalpin Köztársaságok, Velencei Közt. , Liguriai Közt. • Olasz egység (1848/1860/1866/1870) Az I. vh. után: • Weimari Köztársaság (1919) • Balti államok (1920 -22) • Írország (1922) • Ausztria (1920) • torzulások

Két további jellegzetes hagyomány: Dánia (1953): • Parlamenti kisebbség által kezdeményezett referendum (parlamenti kisebbségvédelmi eszköz) Olaszország (1970): • Abrogatív referendum * * * Fejlődési tendenciák

Az országos népszavazások száma a világban, Európában és Svájcban Világszerte Európa Svájc 1901 -1910 16 12 8 1911 -1920 37 21 11 1921 -1930 30 19 14 1931 -1940 47 20 14 1941 -1950 50 23 12 1951 -1960 60 39 29 1961 -1970 74 36 22 1971 -1980 144 85 58 1981 -1990 177 61 30 1991 -2000 370 171 66 2001 -2009 260 92 35 Forrás: Centre for Research on Direct Democracy (Aarau) www. c 2 d. ch.