A CSKSOMLYI BCS A csksomlyi bcs trtnete 1444

A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ

A csíksomlyói búcsú története 1444 -ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferencesek segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A székely nép Mária-kultusza azonban valószínűleg régibb időkig megy vissza, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A búcsújárás 1567 -ben vett új fordulatot, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel jött, hogy a csíki, gyergyói és kászoni székelyeket az új hitre térítse. A nép azonban István gyergyófalui plébános vezetésével fegyverrel űzte el a protestáns sereget. A csata alatt az asszonyok és gyermekek a templomban imádkoztak és a győztes sereg lobogóit nyírfaágakkal ékesítve vonult le a Hargitáról. A templomban maradtak pedig eléjük mentek és együtt adtak hálát Istennek a győzelemért.

A Csíksomlyói kegytemplom és kolostor

Csodatevő Madonna A Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló kegyszobor a templom legértékesebb része. A hársfából faragott alkotás 1510 körül készült reneszánsz stílusban. 2, 27 m magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika, alkotója nem ismert. A Napba öltözött asszonyt ábrázolja, lába alatt a holdsarló, feje körül 12 csillagból álló csillagkoszorú, fején koronával, jobb kezében jogarral, balján a Megváltót tartja. Ez a kegyszobor a Mária-zarándoklatok központja, a zarándokok előtte fejezik ki hódolatukat, a lábát megcsókolják, megsimogatják, hozzá érintik kegytárgyaikat. A szobor átvészelte az 1661 -es nagy török támadást és tűzvészt. A monda szerint a török vezér látva az értékét el akarta vitetni, de a szobor olyan súlyossá vált, hogy nyolc pár ökörrel sem tudták megmozdítani. Ezt látva kardjával megsebezte a szobor arcát és nyakát, melynek nyomai ma is látszanak. A korabeli beszámolók szerint a szobor néha földöntúli fényben tündököl, máskor nagy veszély idején szomorúnak látszik. A szobornál számos imameghallgatás történt, melynek emlékét a két oldalon kifüggesztett fogadalmi tárgyak, táblácskák őrzik.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú a székelyek legnagyobb ünnepe. Óriási tömegben jönnek ide a székely, csángó és távolabbi zarándokok, Máriát dicsérni és Szent Fiánál közbenjárását kérni. Csíksomlyói Segítő Máriának nagy faszobra a kegytemplom főoltárának díszeként áll magasan Szent István és Szent László király szobra között. A mai nagy barokk templom 1838 -ban épült fel az omladozó régi helyén. Csíksomlyó virágkorát az l 661. évi dúlás utáni újjáépítésekor kezdte élni, amikor a székelyek egyik kultúrközpontjává fejlődött. Akkor elemi iskolát, tanítóképzőt, gimnáziumot, papneveldét, posztógyárat alapítottak itt a ferencesek. Gábor Áron is ebben a gimnáziumban tanult. 1676 -ban kezdett itt működni Kájoni János híres nyomdája. 1995 -ben a nagymisén résztvevők számát 560 -600 ezerre becsülték. A búcsú fő ünnepe pünkösd szombatján van. Ekkor délután 1 órakor tartják a nagy misét annak a széles hágónak a gyepén, amely a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kissomlyó és az azon túl emelkedő 1035 m magas Nagysomlyó erdős hegye között mélyed be. Sokan már pénteken megjönnek és a szabadban virrasztva igyekeznek meglátni a Csíki havasok mögűl felbukkanó napot. A közeli falvakból reggel indulnak körmenettel, messzebbről vonattal utaznak Csíkszeredára, amellyel Csíksomlyó már egybeépült. A szeredaiak körmenete a vasútállomáshoz közeli kistemplomtól l 0 órakor indul templomi zászlókkal, Máriát dicsérő énekekkel. Hozzájuk csatlakoznak vagy már előttük járnak a más városokból, falvakból jövő "keresztalják", és a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz. Énekeik között fel-felhangzik a "Boldogasszony anyánk. . . ne feledkezzél el szegény magyarokról" és a székely himnusz 'ne hagyd elveszni Erdélyt Istenünk" zárósorral.

Az elmúlt években a menetben magyar zászlót is vittek és a Himnuszt is énekelték, amelyek már tilosak. Amikor a menet a kegytemplomot. elhagyja, kettéválik. Az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve megy fel a nagymise helyére a hágóba. A másik ág jobbra fordul és felmegy a hegyre. Ahol a völgyben vezető útról az ösvény a meredek hegyre indul, filagória alatt nagy, foglalt borvízforrás fakad. Felfelé félúton a kis Szent Anna kápolnától visszanézve lehet a templom, a Felcsíki medence és mögötte a Hargita látványában gyönyörködni. A hegytetőn a Salvator (Üdvözítő) kápolna áll. Ezt azért építették ide, mert az 1734 -ben kelt felirat szerint 'Ezen a helyen láttatott az égből lebocsáttatni lajtorja és itten csodálatos processziórások énekszót hallattak. . . " Előtte a nagy kereszten felirat örökíti meg az István pap által Csíksomlyón vezetett első zarándoklatot. A hegyen át vonuló búcsúsok a másik menettel találkozva fokozatosan betöltik a hágó széles terét. A mise kezdetére legtöbben már a helyükön vannak az egyes tájegységeket jelző táblák alatt. Itt vannak Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Udvarhelyszék, Kászon, Háromszék, a Maros- és Nyárád-mente székelyei. Sok nő pirosfekete csíkos székely szoknyát, lajbit, több férfi piros (lófő) vagy fekete (közszékely) szegésű fehér posztónadrágot, azaz "harisnyát" visel, egyes kászoni nők pedig különleges főkötőt. A búcsús keresztút első állomása

Salvator kápolna A legrégibb és leghíresebb közülük a Salvator-kápolna, melynek pontos építési ideje nem ismert. A hagyomány szerint 1456. augusztus 8 -án a Megváltó színeváltozásának napján Hunyadi János serege a Salvátor nevével az ajkán győzte le az ostromló török sereget. A kápolna tehát a Nándorfehérvári diadal emlékére épült, valószínűleg a 15. század második felében. 1680 körül Mikes Kelemen háromszéki főkapitány és Kálnoki Sámuel erdélyi kancellár adományából bővítették. Főoltára 1679 -ben készült, középen a keresztet tartó Krisztust, oldalain pedig Szent Pál apostolt és Szent Katalint ábrázolja. Mellékoltárain a fájdalmak embere és a mennyek királynője látható. Festése 1800 körül készült. Az ajtó előtti kőkeresztet a gyergyóalfalvi hívek állították 1876 -ban az 1567 -es győzelem emlékére. A hegy aljától a Salvator kápolnáig vezető meredek utat a nép Jézus hágójának nevezi, melyet a zarándoklatok alkalmával imádkozva szoktak végigjárni. Az út mentén több régi kereszt és stációs keresztek is láthatók.

A Szenvedő Jézus kápolna tulajdonképpen egy fülke, benne az oszlophoz kötözött térdeplő Jézus rendkívül szép, 1810 -ben készített szobrával. Szenvedő Jézus kápolna

A Szent Antal-kápolnát 1750 és 1773 között építették a korábbi, 17. századi kápolna helyén barokk stílusban. Oltárképén Páduai Szent Antal látható. Szent Antal kápolna