A csillagok fejldsnek fbb llomsai A csillag olyan

A csillagok fejlődésének főbb állomásai

***** A csillag olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki.

Meghatározás A csillagokat villódzó, sziporkázó fénypontokként látjuk szabad szemmel. A nagy távolság miatt tűnnek pontszerűnek, még a legnagyobb földi távcsövekben is. A legközelebbi csillag a Nap, a következő legközelebbi a Proxima Centauri, amely 4, 2 fényévre található, tehát a fény 4, 2 év alatt ér ide onnan.

A csillag szó a magyar nyelvben Érdemes megjegyezni, hogy a magyar nyelvben a csillag szó a 18. század végétől vált általánossá az eredeti, „húgy” szó helyett. A középkori magyar nyelv még kétféle megnevezést ismert „az éjszaka fénylő égitestre”: a csillag és a húgy szót. A húgy szót később felváltó csillag szavunk urál-kori, egy ősi hangfestő szóból származik, vagyis a források szerint a csillan és a csillog igékből ered. Míg korábban türk eredetűnek tartották, a nyelvkutatás ismeri, hogy egyik északi nyelvrokonunknál, a votjákoknál is felismerhető szóról beszélünk: čilal vagy šilal, jelentése: „ragyog”.

Fényesség A csillagok látszólagos fényességének mértékegysége a magnitúdó. Minél fényesebb egy adott csillag, annál kisebb a magnitúdó értéke.

***** A látszólagos fényesség nem utal a csillagok valódi fényességére. Bizonyos csillagok látszólagos fényessége csak azért kisebb, mert sokkal távolabb vannak a Földtől. Ezért a csillagok valódi fényességét az abszolút fényesség adja meg, amely a csillag 10 parszek távolságból megfigyelhető látszólagos fényessége.

Hőmérséklet A hőmérséklet a csillag magjától a légköréig változik. Például a Nap magjában eléri a 15 millió °C-ot, míg a légkör effektív felszíni hőmérséklete csak 5785°K. A csillagászok a légkör effektív hőmérsékletét a színkép és a fekete test (minden sugárzást elnyelő test, amely csak elméletileg létezik) összehasonlításával mérik.

A csillagok születése több millió éves folyamat, és több szakaszból áll: egy molekuláris felhő belsejében csomósodások vagy globulák jönnek létre, ezekből előbb protocsillagok, majd csillagok lesznek.

A csillagok halála Amikor a csillag elhasználta a belsejében lévő hidrogént, elkezd összehúzódni és egyre forróbb lesz. A hidrogén még nagy mennyiségben fordul elő a felszín közelében és itt is beindul a fúzió. Ezután a csillag kitágul és színe vörössé válik, vörös óriás lesz. A magban újabb nukleáris reakciók indulnak be: a hélium fúziójából szén keletkezik. A csillag atmoszférája kidobódik az űrbe, táguló gázgömböt, planetáris ködöt hozva létre. Amikor a hélium elfogy, a csillag újra összehúzódik.

Rekorder csillagok Természetesen csak az ismert csillagok között rekorderek. -Legnagyobb méretű: VY Canis Majoris 2100 szorosa a napnak -Legnagyobb tömegűek: η Carinae és a Pisztolyköd központi csillaga 100 -150 naptömegűek, utóbbi 1 -3 millió éves, akkor tömege a Napénak 200 -szorosa volt, 1 -3 millió év múlva szupernóva lesz.

A Nap – a Földhöz legközelebbi, tőle 150 millió kilométer távolságra lévő csillag. Nap állandóan sugározza bolygónkra melegítő fényét. A napsugárzás melegíti a levegőt, a földet, párologtatja a vizet, ami szél, felhők és csapadékok képződésével jár

A Nap méretei A Nap 109 szer nagyobb bolygónknál A Nap hőmérséklete a felszínén 6 000 °C, míg középpontjához közel eléri a 15 millió °C ot A Nap a Földtől 150 millió kilométer távolságra található

A NAPBAN VÉGBEMENŐ VÁLTOZÁSOK Napban folyamatosan kémiai jelenségek mennek végbe, amelyeket gigantikus mennyiségű hő fejlődése és fény képződése kísér. A Nap legnagyobbrészt két anyagból – hidrogénből és héliumból – áll. A Nap kora legalább 5 milliárd év.

A Napban végbemenő fizikai változások összességét naptevékenységnek nevezzük. Ez 11 éves ciklusonként változik. A ciklus alatt a Napon foltok jelennek meg és tűnnek el, robbanások, kitörések történnek. A legnagyobb aktivitás idején a Napon gyakoribbakká válnak a robbanások és a felszíni kitörések, amelyek óriási mértékben erősítik a napsugárzást. Ennek egy része elérheti a Földet és zavarokat okozhat a távközlésben, az iránytűk működésében, és kedvezőtlenül befolyásolhatja az emberek közérzetét. A naptevékenység okát a tudósok egyenlőre nem ismerik.