A cgek kztti munkaermobilits s az ipargakon belli
A cégek közötti munkaerő-mobilitás és az iparágakon belüli termelékenységkülönbségek Empirikus eredmények és egy ágensalapú modell MTA Emberi Erőforrások Gazdaságtana Tudományos Bizottság: Kísérlet és Empíria – Munkaerőpiaci Kutatások 2017” konferencia Lőrincz László 12, Csáfordi Zsolt 13, Kiss Károly Miklós 14 1 MTA KRTK KTI 2 BCE 3 Erasmus Univ. Rotterdam 4 Pannon Egyetem A kutatás az OTKA (K 112330) támogatta. A kutatás a Széchenyi 2020 program EFOP-3. 6. 1 -16 -2016 -00013 „Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem székesfehérvári campusán” című Európai Uniós projektje támogatásával készült
Célok 1. A munkaerő-mobilitáson keresztül történő tudástranszfer modellezése 2. A munkaerő-mobilitás és a termelékenységkülönbségek empirikus elemzése 2/17
Motiváció Jelentős különbségeket találhatunk a termelékenységben iparágakon belül is: Syverson (2004): USA feldolgozóiparban kétszeres különbség a felső és alsó decilis között, (bizonyos ágazatokban még magasabb) Hsieh & Klenow (2009): Kínában és Indiában 5: 1 különbség Miért maradnak fel ezek a különbségek? A verseny erősségének hatása: a belépő és kilépő vállalatok arányával közelítve (Syverson 2004, Syverson 2011), illetve az export szerepét vizsgálva (Melitz 2003 ) A termelékenység átterjedésének csatornái: Demonstrációs hatások, verseny, munkaerő-mobilitás (Djankov & Hoekman, 2000) 3/17
A munkaerő-mobilitás szerepe a tudástranszferben: A terrmelékenyebb cégtől érkező dolgozók pozitív átterjedési hatása (Stoyanov & Zubanov, 2012, Balsvik 2011, Poole 2013, Csáfordi, Lőrincz, Lengyel & Kiss 2016) míg A cégek közötti tudástranszfer csökkentheti a termelékenységkülönbségeket, ha ez korlátozott, akkor a termelékenységkülönbségek fennmaradhatnak Nem találtunk olyan irodalmat (IO modellt, vagy empirikus elemzést), ami a tudástranszfer és a termelékenységkülönbségek fennmaradása közti összefüggést elemezte volna 4/17
Hipotézisek 1. 2. 3. A nagyobb mobilitás kiegyenlíti a termelékenységkülönbségeket Ha a munkaerőmobilitás több cég között oszlik el, az jobban kiegyenlíti a termelékenységkülönbségeket Ha a munkaerőmobilitás zárt csoportok között valósul meg, az kevésbé egyenlíti ki a termelékenységkülönbségeket 5
EMPIRIKUS ELEMZÉS 6
Módszer Megfigyelési egység: iparágak (2 jegy) 2003 -2012 Függő változó: TFP eloszlása (p 75 -p 25)/p 50, (p 90 -p 10)/p 50 Magyarázó változók: hálózat jellemzői Létrehozunk egy hálózatot, ahol a pontok a vállalatok, az élek a köztük áramló munkaerő A hálózati mutatókat (sűrűség, modularitás) súlyozzuk az iparágon belülről vagy kívülről érkező munkaerő mennyiségével Kontrollok: be- és kilépések száma Fixhatás panelregresszók 7/17
Eredmények Normalizált TFP egyenlőtlenség (következő év) Változók (p 75 -p 25) / p 50 (p 90 -p 10) / p 50 Coef. SE sig. Normalizált TFP egyenlőtlenség 0, 333 0, 044 *** 0, 162 0, 044 *** Iparágon belülről érkező munkaerő mennyisége 9, 097 2, 131 *** 8, 260 3, 237 ** Iparágon kívülről érkező munkaerő mennyisége 0, 125 0, 221 -0, 100 0, 334 148 0, 046 ** 0, 300 0, 069 *** Sűrűség -1, 552 0, 373 *** -2, 760 0, 555 *** Modularitás (előző év) * belülről érk. munkaerő (adott év) Kilépések aránya 0, 051 0, 018 ** -0, 021 0, 028 -9, 430 3, 037 ** -10, 107 4, 615 -0, 212 0, 436 *** -0, 103 0, 067 Belépések aránya 0, 163 0, 039 *** 0, 269 0, 059 Iparágon kívülről érkező munkaerő diverzitása Év FE Igen Iparág FE Igen Megfigyelések R 2 Szignifikanciaszint 501 0. 866 0. 885 *** p<0. 001, ** p<0. 01, * p<0. 05 * *** 8/17
ÁGENSALAPÚ MODELL 9
Összefüggések, aminek meg kellene felelnie a modellnek: 1. A nagyobb vállalatok termelékenyebbek, 2. A termelékenyebb vállatok magasabb bért fizetnek, 3. A termelékenyebb vállalattól érkező munkaerőnek pozitív hatása van a termelékenységre, 4. De a rosszabb termelékenységű vállalattól érkező munkaerőnek nincs negatív hatása (jó gyakorlatok megtanulása) 10/17
Első kísérlet: A kevésbé termelékeny (kis) vállalatok megpróbálnak elcsábítani munkaerőt a nagyoktól a bérmechanizmuson keresztül. Emiatt: 1. Az érkező munkaerő magasabb bért kap egy kisvállalatnál 2. A vállalatnak diszkriminálnia kell a bért új és régi munkaerő között Jobb lenne egy másik mechanizmus Miért mennek dolgozók nagyvállalatoktól kisvállalathoz dolgozni? Preferenciák változása az életciklusban Hasznosság nem bértől függő elemének beépítése a modellbe (special thanks: Balázs Reizer) 11/17
Az alapmodell • 12/17
Termelékenység átterjedés • 13/17
Bezáródó csoportok létrehozása Definiálunk két várost, és a vállalatokat véletlenszerűen elosztjuk közöttük. Ha a dolgozó a másik városban lévő vállalathoz megy, akkor viselnie kell a költözés költségét. Ez hozzáadódik a váltási költséghez a mobilitási döntés során. 14
Egyensúly • Ebben a felállásban, ha egy dolgozó egy alacsonyabb termelékenységűtől átmegy magasabb termelékenységűhöz, nem változnak a termelékenységek • De ha egy dolgozó a termelékenyebb cégtől megy át az alacsonyabb termelékenységűhöz, a termelékenységkülönbség csökken • Ennek következtében nincs egyensúlyi termelékenység-különbség • Csak abban az esetben, ha nincs mobilitás • De mi szeretnénk fennmaradó termelékenységkülönbségeket és mobilitást egyszerre • Ezért bevezetjük az innovációt a rendszerbe 15/17
Innováció • 16/17
Eredmények: keresztmetszet (1) Mobilitás 3 x 100 szimuláció: SC=0. 0, SC=0. 2, SC=0. 4 Eredmények a 101. körben: SC=0 Sűrűség SC=0. 2 SC=0. 4 Termelékenység egyenlőtlenség SC=0. 2 SC=0. 4 17/17
Eredmények: keresztmetszet 2 x 100 szimuláció: SC=0. 2, eredmények a 101. körben: Mobilitás Városok közti mobilitás Modularitás Városok közti modularitás Keresztmetszeti elemzés korlátai: A mobilitás csökkenti a termelékenységkülönbségeket, de a termelékenységkülönbségek is befolyásolják a mobilitást. 18
Eredmények szimuláción belül ρ = - 0. 27 Fixhatás panelregrsszió 100 szimulációra, (SC=0. 2, mob_cost=0. 2 101 -200. lépés) Változók Normalizált TFP egyenlőtlenség (p 75 -p 25) / p 50 Coef. SE sig. Normalizált TFP egyenlőtlenség (előző kör) 0, 907 0, 004 Mobil munkaerő mennyisége 0, 0004 0, 0006 Sűrűség -0, 955 0, 370 Modularitás (előző kör) Modularitás (előző év) * belülről érk. munkaerő (adott év) 0, 0026 0, 027 -0, 0002 0, 0012 Normalizált TFP egyenlőtlenség Iparág FE Megfigyelések R 2 Szignifikanciaszint Igen Mobil munkaerő mennyisége (következő kör) sig. Coef. SE *** 0, 014 0, 100 -0, 512 0, 432 ** Igen 10 000 0. 825 0. 000 *** p<0. 001, ** p<0. 01, * p<0. 05 19/17
Következtetések 1. A hálózat sűrűségének szerepe: az a fontos, hogy a mobilitás új cégeket kössön össze, ne meglévőeket 2. A zárt csoportok összekötésének jelentőségét a szimuláció még nem igazolta vissza Továbblépési lehetőségek 1. 2. 3. Csoportokra bomlás további vizsgálata. Az számít igazából, hogy a két zárt csoport között van-e termelékenységkülönbség. Pl. Az egyik városban legyenek jó, a másikban rossz vállalatok. Sűrűség és mobilitás közti korreláció. Alacsonyabb váltási ktg. feltételezése, ha már volt a két vállalat között mobilitás (Lengyel B. ) Modell és empíria viszonya: mi változik exogén módon a valóságban? 20/17
- Slides: 20