A budapesti Szent Istvn Bazilika haznk kiemelked ptszeti

A budapesti Szent István Bazilika hazánk kiemelkedő építészeti emléke. A Parlamentével megegyező magasságú, 96 méter magas kupolája már messze kitűnik a pesti bérházak és irodák tengeréből. Budapest legnagyobb temploma hatalmas méreteivel elkápráztatja a látogatókat, és tiszteletet parancsol. 4147 m 2 nagyságú területet foglal el. Hossza 86, szélessége 55 méter, a tornyok magassága 80 méter. A nagykupola belső magassága 65 méter. A templombelsőben 8500 fő fér el. Építése 1851 -től, az alapkőletételtől 1906 -ig, a zárókő elhelyezéséig tartott.

A görög bazilika szó jelentése: csarnok. A római birodalom bukása után a katakombákból napvilágra jött kereszténység térhódításával első templomaik mintájául az egykori római kereskedő és törvénykező csarnok szolgált. A Szent István Bazilika építészeti szerkezete azonban nem bazilikás elrendezésű. (Basilica minor) A kupola már a bizánci hatás eredménye.

Római kereskedőcsarnok Ravenna, San Apollinare in Classe Kora középkori bazilika

Egykor a helyén álló lipótvárosi kis plébániatemplom nem az örökkévalóságnak épült, erősen megrongálódott a 38 -as nagy árvízben és a szabadságharc során, ezért a reformkor idején a rohamosan fejlődő városrész új templomot kívánt, mely méltó párja lehet a római Szent Péter bazilikának v. a párizsi Invalidusok templomának. (A megmenekültek fogadalma és felajánlása)

A Zitterbarth-féle plébániatemplom (1844 -es rajz) „…falusias külsejű, idomtalan, mansardos födelű épület…” (Korabeli leírás)

A görög kereszt alaprajzú, három hajós, kilencosztatú belső teret nyugatról a sekrestye és a Szent Jobbkápolna, illetve a félköríves szentély zárja le. A kereszt szárainak metszéspontjában, a szentély fölött magasodik a tamburos kupola. A kereszt szárait dongaboltozat, a közöttük lévő melléktereket pedig kis méretű kupola fedi.

Az épület görögkereszt alaprajza

Az alapok lerakása Hild József tervei alapján klasszicista stílusban kezdődött. Stilárisan egységes és hatásos terve nem valósulhatott meg, pedig ez lett volna legkiválóbb alkotása. (Statikai és gazdasági okok, kivitelezési hibák). (Zárt homlokzat, tömör egység)

Hild József klasszicista homlokzatterve

Hild halála után (1867) végső, neoreneszánsz formáját a kor másik jeles építésze, Ybl Miklós tervei alapján nyerte el. A tervek átdolgozását a már 52 m magas kupola beomlása is indokolta 1868 -ban. Homlokzattervei kevésbé zártak, talán az első rajz hasonlít legjobban a megvalósult főhomlokzathoz. Ybl Miklós is meghalt az építkezés befejezése előtt, a belső terek kialakításával és a díszítő munkálatok tervezésével és kivitelezésével Kauser Józsefet bízzák meg. Tervei csaknem készek, amikor a bazilika védőszentjének megváltoztatása következtében (Lipót helyett István lett a védőszent) újra kellett terveznie a templom ikonográfiáját, szobrait és oltárképeit, az eredeti tervben álló freskók és szekkók helyett üvegmozaikokat tervezett. Az építés így alaposan elhúzódott. Az 1906 -os zárókőletételen aztán maga Ferenc József császár és király is megjelent.

Ybl Miklós homlokzattervei (neo-reneszánsz)

A két toronnyal közrezárt, nyugatra néző főhomlokzaton korinthoszi oszlopfős pilaszterek tartják a timpanont. A tornyok alsó részén edikulás keretezésű szoborfülkék láthatók, bennük a nyugati egyházatyák szobrát, Szt. Ambrust, Szt. Gergelyt, Szt. Jeromost és Szt. Ágostont láthatjuk, ezek Fessler Leo alkotásai, fölöttük ikerablakok. Az enyhén előreugró középrizalit két oldalán ugyanez az ablakosztás ismétlődik.

A nyugati főhomlokzat Edikulás ablak és szoborfülke

A timpanon orommezejében Fessler Leó szoborcsoportja látható, A magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt címmel. A timpanon alatti párkányon olvasható a Szentírásból vett krisztusi mondat: EGO SUM VIA, VERITAS ET VITA (’Én vagyok az út, az igazság és az élet. )

A magyar szentek és Szent Lipót hódolata a Madonna és a kis Jézus előtt (Fessler Leo)

A kupolatamburon a négy evangélista szobra látható. A keleti oldalon, a sekrestye- és a Szent Jobbkápolna félkörívét koronázó mellvéden a tizenkét apostol, fölöttük pedig Krisztus alakja látható. A kőkorlátos kilátó fölött a tambúr összeszűkül. A tojásdad alakú, vörösrézzel fedett nagykupola díszes lanternában végződik.

„Én vagyok az Út, az Igazság és az Élet. ”

A kapu diadalívén átjutva a téglalap alakú bejárat fölött Szent István fehér márványból faragott tondója látható, hatalmi attribútumaival kezében. Alkotója Sennyei István. Feljebb a trónoló Krisztust ábrázoló mozaik, mely Székely Bertalannak és Than Mórnak köszönhető. A középső tölgyfaajtó faragványai a 12 apostolt ábrázolják.

A főbejárat

Belépve az ajtón, szinte felfoghatatlanul tág, nagyméretű tér tárul a látogató elé, melynek berendezésén az olasz reneszánsz szelleme uralkodik. A pillérek, falak, boltozatok és a kupolabelsõ bordó, fekete és fehér márványozásának forma- és színritmusa igazi ékessége a templomnak. A falakat ötvenféle, elsősorban hazai márvánnyal és nemes kővel borították, és freskók helyett nagyrészt mozaikképekkel díszítették. A belső tér rendkívül gazdag képzőművészeti alkotásokban, a korszak legnevesebb magyar alkotóinak keze munkáját dicsérik az itt látható szobrok, freskók, mozaikok. Az épület díszítésében részt vevő művészek a teljesség igénye nélkül: Szobrászok: Stróbl Alajos, Fadrusz János és Fessler Leó Festőművészek: Than Mór, Székely Bertalan, Lotz Károly, Benczúr Gyula. Feszty Árpád és Nádler Róbert

A főhajó

A kupola üvegmozaikja Lotz Károly műve: közepén a Teremtő alakja látható, őt veszi körül 16 hatszárnyú angyalka. A következő körmezőben Jézus és a hét ószövetségi próféta alakja áll. A kupola tartószerkezetéről a négy evangélista, Máté, Márk, Lukács és János tekint le ránk. Ikonográfiai érdekesség, hogy bár a négy evangélistának nincs jelképe a Bibliában, de tanulságos eset, hogy miként alakulhatott ki kultusza és ikonográfiai hagyománya. Ezékiel látomásában 4 kerub (különös élőlény) vontatta szekér jelenik meg. A gótikus templomokban (szegények bibliája) az újszövetség 4 evengélistája mellett ábrázolták ezeket. Idővel szinte összetartozónak számítottak már, és Lotz ábrázolása is ennek jegyében fogant.

A kupolaboltozat üvegmozaikja

Evangélisták (Lotz K. ) Máté (férfi alakú angyal) Lukács (áldozati tulok) Márk (oroszlán) János (sas)

A szentélyboltozaton a szentmise allegóriái sorakoznak Benczúr Gyula mozaikjain. Ezeket tartják a bazilika legértékesebb alkotásainak. Ugyanitt láthatjuk a sarkalatos erényeket, az Okosságot, az Igazságosságot, az Erősséget és a Mértékletességet nőalakok formájában megjelenítve. Az apszis párkányzata felett olvasható a latin fohász, mely szent István királyt szólítja meg, hogy járjon közbe értünk halhatatlan királyánál, Jézusnál.

A főhajó a Szentéllyel: • A mise allegóriái • Sarkalatos erények • Latin nyelvű fohász • Domborműsorozat • Főoltár

Könyörgés Dicsőítés Áldozat A szentmise allegóriái Megbékélés Benczúr Gyula Áldás

Szent István életének fő eseményei a szentély domborműsorozatán (részlet) Mayer E. alkotása (Koppány legyőzése, koronázás, a korona megdicsőülése, intelmek átadása Imrének, …)

A baldachinos főoltárt Szent István szobra díszíti. A tekinteteket magára vonzó főoltár carrarai fehér márványból készült. Alkotója Stróbl Alajos. Ő a Halászbástyán található szent István lovasszobornak is ő az alkotója. . „…titokzatos erő láncol engem az én királyomhoz” „Nem egy gyönge, istenes öreg királyt, egy múmia szerű szentet akarok én megörökíteni szoborban, hanem egy mozgalmas, fáradalmakat nem ismerő, jóságos, de fegyveres, szelíd, de erős fejedelmet, aki keresztet tartott a kezében, de kardot viselt az oldalán … Szent István király …nemzeti szent … nem pusztán az Isten országának, hanem egyszersmind a saját országának volt a bajnoka … Szent István nem csak apostol, hanem hadúr is. ” Stróbl Alajos levele a vallás- és közoktatásügyi miniszternek, 1894. november 25. A bazilika szobrai közül ő mintázta még Szent Gellért, Szent István, Szent Imre, Szent Ferenc és Szent Alajos szobrait is.

Stróbl Alajos: Szent István (főoltár) „…titokzatos erő láncol engem az én királyomhoz”

A bazilika 6 mellékoltárképe közül legismertebb talán Benczúr Gyula klasszicista Nagyboldogasszony oltára. Az oltárkép a térdre boruló István királyt ábrázolja: lába mellett a királyi jelvényekkel, feje fölött pedig mintha megnyílt volna a menny: Szűz Máriát látjuk, karján a kisded Jézussal, körülöttük az angyalokkal. S a kettőt összeköti a király kézmozdulata, amint Mária oltalmába ajánlja az országot (megfelelő örökös híján a hagyomány szerint).

Benczúr Gyula: Nagyboldogasszony oltár Stetka Gyula: Golgotaoltár

Vastagh György : Szent Imre fogadalma Roskovits Ignác: Szent Adalbert oltárkép

Feszty Árpád: Szent József-oltárkép Nádler Róbert: Szent Cecilia-oltárkép

Róth Miksa üvegablakai Ma már csak a Szent Jobb kápolnában látható eredeti üvegablak, a többi a háború alatt megsemmisült.

A bazilika néhány szép szobra A műalkotások fellelhetősége a Bazilika térképén.

Szent Erzsébet (Sennyei Károly) Szűz Mária (Páczay Pál)

Szent László (Fadrusz János) Szent Gellért (Stróbl Alajos)

(Lisieuxi) kis Szent Teréz Ferenczy Béni Szent Rita Jálics Ernő

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. Kincstár Pátzay Pál: Szűz Mária Nádler Róbert: Szent Cecília Benczúr Gy: Nagyboldogasszony Ohman Béla: Árpád házi Szent Margit Boldogfai Farkas Sándor: Szent Imre Damkó József: Szent Antal id. Vastag György: Szent Imre Stróbl Alajos: Szent István Mayer Ede: Jelenetek Benczúr Gyula: A Szentmise allegóriái (mozaik) Szent Jobb kápolna és a Szent Jobb Damkó József: Jézus Krisztus Feszty Árpád: Szent József Stettka Gy: Krisztus a Kálvárián Stróbl Alajos: Szent Alajos Stróbl Alajos: Assisi Szent Ferenc Fadrusz János: Szent László király(† 1095) Senyei Károly: Árpád házi Szent Erzsébet Stróbl Alajos: Szent Gellért(† 1046) Kauser József: Szószék

A baloldali hajóból átjáró vezet a Szent Jobb Kápolnába, ahol az első magyar szent király mumifikálódott jobbját láthatjuk remek művű ereklyetartóban. Az 1862 -ben, Bécsben készült ereklyetartó szárnyas sárkánylábakon áll, sarokoszlopain magyar szentek szobra, a tetején lévő gótikus huszártornyot pedig Szent István aranyozott ezüst szobra díszíti. Mindszenty bíboros mellszobra 2009 óta látható a bazilikában. Alkotója Rieger Tibor. A déli torony földszinti termeiben, a kincstárban állították ki a Szent István-bazilika műtárgyait, liturgikus tárgyait, kápolnamúzeum is működik itt.

Kincstár Murillo: Szent Család (1660 körül)

Orgonaház a négy manuálos orgonával

Látképek a kupolakilátóból

Kilátás a városra

Vége