A BRSGOK KZPONTI IGAZGATSA Marosi Ildik PPKE JK

A BÍRÓSÁGOK KÖZPONTI IGAZGATÁSA Marosi Ildikó PPKE JÁK 2014. március

Igazgatási modellek • 1. miniszteri modell – minden, a bíróságokkal kapcsolatos igazgatási kérdés az igazságügyi miniszter hatáskörében van; (Ausztria, Finnország) • 2. vegyes modell – az igazgatási feladatok megoszlanak az igazságügyi miniszter és választott bírói testületek között; (Olaszország, Franciaország) • 3. önkormányzati modell – a választott bírói tanácsok széles igazgatási hatáskörrel rendelkeznek; (Svédország, Dánia, Hollandia)

Igazgatási modellek • Központi kategóriák: – Bírói függetlenség; – Átláthatóság; – Hatékonyság; – Számonkérhetőség.

Külső „elvárások” • Európa Tanács Miniszteri Bizottságának • 1994. október 13 -án elfogadott R (94) 12 es számú ajánlása • „IV. 37. pont – Néhány tagállamban a bírói testületek vagy az Igazságügyi Minisztérium részt vesznek a bíróságok és törvényszékek igazgatásában. Megismételve, ilyen keretek között minden beavatkozásnak a bírói függetlenség tiszteletben tartásán kell alapulni. ”

1990 – 1997 I. • Minisztériumi – vegyes modell • A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény • A bíróságok feladata: – Védik és biztosítják az alkotmányos rendet, – Az állampolgárok és az állami, társadalmi és gazdasági szervek jogait, törvényes érdekeit, – Nevelik az állampolgárokat a törvények, tiszteletére, az állampolgári fegyelemre, – A törvényesség érvényre juttatása.

1990 – 1997 II. • A bíróságok irányításának három szereplője van: • LB • IM – miniszter • Bírói testületek (1991. november 29 -étől)

1990 – 1997 III. • LB – csak szakmai irányítást gyakorol, a törvény megfogalmazásában: „… a jogalkalmazás egysége érdekében elvi irányítást gyakorol a bíróságok ítélkezése felett. ”

1990 – 1997 IV. • 51. § - az igazságügyi miniszter minden igazgatási jogkörére kiterjedő egy paragrafus… – Jogalkotási feladatok: • bíróságok szervezet, eljárásai, • egyéb anyagi jogszabályok előkészítése, • maga is alkot bíróságokra vonatkozó jogszabályokat (miniszteri rendeletek); – A „bírói függetlenség sérelme nélkül”: • biztosítja a működés személyi és anyagi feltételeket, • irányítja és ellenőrzi a bírósági belső igazgatást, • szabályozza a bírósági ügyvitelt [123/1973. (IK. 1974. ) IM utasítás]

1990 – 1997 V. • Bírói testületek • Országos szinten: – Országos Bírói Tanács • 21 tag – öt évre – elektoros választás • Egyetértési jogot gyakorol – az éves költségvetés tervének előterjesztésénél, a bírósági költségvetés megyei bíróságok közötti szétosztásánál, a bér- és létszámfejlesztés megyei bíróságok közötti felosztásánál, • Helyi szinten: – Összbírói értekezlet, és bírói tanács • 5 -13 tag – öt évre, közvetlenül választja az összbírói értekezlet • Egyetértési jogot gyakorol – a megye helyi bíróságok költségvetési viszonyai tekintetében.

1990 – 1997 VI. • IGAZSÁGÜGYI MINISZTER • megyei elnök, BT Országos Bírói Tanács megyei elnök, BT

1990 -1997 VII. • 53/1991. (X. 31. ) AB határozata – Alkotmányos az hogy a i. miniszter biztosítja a bírósági működés személyi és anyagi feltételeit? - igen • 38/1993. (VI. 11. ) AB határozat – A bíró és a bírósági vezető miniszter általi kinevezése akkor alkotmányos, amennyiben abban vagy maga a bírói hatalmi ág közreműködik (testületei révén) a döntést meghatározó módon vagy más hatalmi ág semlegesíti a politikai meghatározottságot • 28/1995. (V. 19. ) AB határozat – Alkotmányellenes, ha a végrehajtó hatalmat törvény nem korlátozza abban, hogy a költségvetési törvény bíróságokra vonatkozó fejezetén belül a címek között átcsoportosíthasson – bíróságok működőképessége

1997 – 2011 I. • A 1990 -es évek elejének divatja, • Különbség dél-Európa és észak-Európa között: – Dél-Európa – cél: bírák függetlenségének erősítése, ítélkezési színvonal emelése - a testületi funkció: a bírák kiválasztása, javadalmazás, előmenetel, fegyelmi felelősség – minél nagyobb az autonómia, annál nagyobb a korporativizmus (önérdekérvényesítés), a kontroll nélküliség veszélye; – Észak-Európa – cél: bírósági igazgatás hatékonyságának növelése – a testületi funkció: igazgatás, bírósági költségvetés, működéssel összefüggő feladatok – külső, szervezeten kívüli kontroll meghagyása (pl. i. miniszter)

1997 – 2011 II. • Cél: - az ítélkezés minőségének javítása, • • - az időszerűség biztosítása, - a teljes szervezeti autonómia, • - és a bírósági igazgatás olyan rendszere, amely • - a semleges bírói hatalmat elkülöníti a végrehajtó és a tv. hozó hatalomtól, • - az i. miniszter jogköreit teljesen megszünteti, • - helyette 2/3 -ad részben bírákból, 1/3 -ad részben delegáltakból álló testületet hoz létre e jogkörök ellátására, amelynek munkáját hivatal segíti, • - és újraszabályozza a bírói testületek hatásköreit.

1997 – 2011 III. • 1997. évi LXVI. törvény • Alapelvek: – Az eddigiekhez képest (függetlenség, ig. szolgáltatás monopóliuma, jogállási alapelvek stb. ); – Költségvetési önállóság (!); – Bírósághoz fordulás joga; – Törvényes bíróhoz való jog – ügyelosztási rend elvei (!) ügyáthelyezés(!) • • • Előre meghatározott, Tanácsok összetételét rögzíti, Tanácsok – ügycsoportok párosítása – helyettesítés rend, A tárgyaló bírósági vezető ügyei, Eltérés indokai, nyilvánossága. – Nyilvánosság elve; – Tanácsok összetétele [a bírósági titkár szerepének növelése (!)]

1997 – 2011 IV. • • A bírósági igazgatás szereplői: Külső igazgatás – megszűnt; Országos igazgatás (központi szint): Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), elnöke = LB elnöke • Belső igazgatás (bírósági szint): • ítélőtáblai elnök, megyei elnök, helyi bírósági elnök

1997 – 2011 V. • Az OIT összetétele: – 16 fő, – 9 bíró – legalább 5 éves bírói gyakorlattal, elektoros választással a bírák által megválasztva (arányosítás a vezetők és a nem vezető bírák között), 6 évre, nem megismételhető mandátum, – Delegált tagok – LB elnöke, i. miniszter, legfőbb ügyész, államháztartásért felelős miniszter, Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, 2 országgyűlési bizottság egy-egy tagja,

1997 – 2011 VI. • Az OIT jogkörei: – Költségvetési önállóság (az éves költségvetés összeállítása, a Kormány – – – – csak előterjeszti az Ogy. -nek – Ogy megszavazza/vagy nem, a végrehajtásának meghatározása, kiemelt előirányzatok meghatározása, döntés + belső ellenőrzés irányítása, bírósági statisztika meghatározása) külső ellenőrzés - ÁSZ; Létszámgazdálkodás (ügyteher szerinti bírói és alkalmazotti létszám meghatározása); Bíróság válás (kinevezés, felmentés, vagyonnyilatkozatok, munkáltatói jogkör gyakorlója, ítélőtáblák és megyei bíróságok szmsz-ének jóváhagyása); Tájékozódik a bírói gyakorlatról; Központi oktatás; Jogszabályok véleményezése; Szabályzatok, ajánlások, határozatok; Egyebek. OIT – hivatal – viszonya a megyei bíróságokkal, táblabíróságok reprezentáltsága

1997 – 2011 VII. • Az OIT működése: • - testületi működés, – rendszeres (havi) ülésezés, – Szótöbbséggel hozza határozatait – szavazatok egyenértékűek (!), – Működését determinálja az elnök, a tagja, a hivatal vezetője • - nem nyilvános, • - nem szószerinti jkv (szavazás ténye, eredménye, a döntés), • - normatív és egyedi határozatok (külső, belső) nyilvánossága, + sajtó számára kiadott közlemény, • - külső kontroll – a delegált tagok által

1997 – 2011 VIII. • Az OIT vezetője • • • – a bírósági igazgatási irányítója – elnök, egyben a LB elnöke is; A nyilvánosság csatornája – évente beszámol a bírósági vezetőknek és az Ogy-nek; Kinevezi és felmenti a hivatal vezetőjét; Elnök (jogkörei) – OIT (hatáskörei) viszonya Elnök (központi igazgatási jogkörei) – LB (szakmai irányítási jogkörök) viszonya

1997 – 2011 IX. • Az OIT Hivatala • Előkészíti az OIT üléseit, végrehajtja annak döntéseit, • Meghatalmazással képviseli az OIT-t, annak elnökét, a bíróságokat , • A hivatal vezetője peres eljárásokban • • • Csak hivatásos bíró lehet, Pályázat útján, Határozatlan időre, Összeférhetetlenségi szabályok Indokolás nélkül felmenthető Egyszemélyi felelős vezető (hivatal működéséért)

1997 – 2011 X. • Kormány, Országgyűlés Országos Igazságszolgáltatás Tanács Elnöke – LB elnöke Hivatala megyei bíróságok, bt helyi bíróságok Ítélőtáblák, bt

1997 – 2011 X. • 97/2009. (X. 16. ) AB határozat – Nem sérti a bírói hatalmai ág függetlenségét az, ha az OIT-nek tagja a végrehajtó hatalom és a törvényhozó hatalom egy-egy (két-két) képviselője