A boldogsg pszicholgija Szondy Mt KJF Pszicholgia Tanszk

A boldogság pszichológiája Szondy Máté KJF Pszichológia Tanszék

Témák n n A boldogság a filozófiában és a pszichológiában Hedonizmus és boldogság A boldogság mérése A boldogságot befolyásoló tényezők – – – – – n evolúciós tényezők genetikus és idegrendszeri tényezők korai életesemények pozitív és negatív életesemények anyagi helyzet kultúra munka, szabadidő szociális kapcsolatok személyiség Alkalmazott Pozitív Pszichológia

I. A boldogság a filozófiában és a pszichológiában

n A boldogság témája a filozófiában Arisztippusz (Kr. e. 435 - 356) – az élet célja az átélt gyönyörök (hedone) maximalizálása

Thomas Hobbes (1588 -1679) A boldogság vágyaink sikeres beteljesüléséből áll Marquis De Sade (1740 -1814) Az élethozó értelme az érzéki „(…) csak gyönyört szenvedélyeitek gyönyörök keresése szavára hallgassatok, ez az egyetlen hang, amely elvezet a boldogsághoz. ” de Sade: Filozófia a budoárban

Arisztotelész (384 -322) A hedonikus boldogság az embert vágyai rabszolgájává teszi. Az igazi boldogság az eudaimonia („jó szellem”)

n A boldogság témája a pszichológiában A pszichológia „viktimológizálódása” miatt sokáig elhanyagolt terület

1960 -as évek: „poszt-materialista” filozófia Social Indicators Research mozgalom 1990 -es évek: a „pozitív pszichológia” kialakulása

n A boldogság fogalma a pszichológiában 1. A boldogság ( = szubjektív jóllét, subjective well-being, SWB) „összetevői” – élettel való elégedettség – pozitív érzelem magas szintje – negatív érzelem alacsony szintje

2. A boldogság „típusai” (Ryan és Deci (2001)) • eudaimonikus boldogság: olyan aktivitások közben éljük át, amelyekre jellemző az (a) intenzív bevonódás, (b) teljesség érzés és (c) annak az érzése, hogy erre a tevékenységre vagyunk teremtve • hedonikus boldogság: bármilyen tevékenység közben átélhetjük, ahol pozitív érzelmeket élünk át, miközben szükségletkielégülés (fizikai, intellektuális, társas) történik

Hedonizmus és boldogság Veenhoven (2004)

n Hedonikus beállítódás és boldogság Fordyce (1972) boldogabb hallgatók több hedonikus témát említenek Veenhoven (2004)

n Alkohol Ventegodt (1995) fordított U-alakú összefüggés a boldogság és a fogyasztott alkohol közt

Veenhoven (2004) összefüggés nemzetközi szinten

n Dohányzás Schulz és mtsai (1985) nem találtak összefüggést Bachman és mtsai (1978) a dohányzás nem befolyásolta a boldogságot; a korai boldogtalanság befolyásolta a dohányzást

Veenhoven (2004) összefüggés nemzetközi szinten

n Drog Veenhoven (2004) Akik sohasem használtak drogot, azok a legboldogabbak Bachman és mtsai (1978): a korai boldogtalanság bejósolja a droghasználatot

n Szex – Veenhoven (2004) liberális szexuális attitűd (pl. homoszexualitás iránt) pozitívan kapcsolódik a boldogsághoz – Ventegodt (1995) a szexuálisan aktívak sokkal boldogabbak, mint a szexuálisan nem aktívak

n Szabadidő – Attitűd a szabadidővel szemben – Szabadidő eltöltése: a boldogabb emberek több szabadidős tevékenységről számolnak be

„Teljes élet” vs. „üres élet” Peterson és mtsai (2005) n „Teljes élet”: magas érték a Jelentésteli élet: kellemességkeresés 2, 5, 11, 12, 14, 17 jelentéskeresés, Kellemes élet: 3, 8, mentén 13, 15, 16, 18 és elkötelezettség Elkötelezett élet: 1, 4, 6, 7, 9, 10 n „Üres élet”: alacsony érték a fenti dimenziók mentén

n n a fiatalabbak, a kevésbé iskolázottak és a nem házasok inkább gyönyörkeresés mindegyik pozitívan kapcsolódik az élettel való elégedettséghez: a gyönyörkeresés gyengén (0, 17), az elköteleződés (0, 3) és az értelemkeresés (0, 26) erősebben hierarchikus többszörös regresszió: az élettel való elégedettséget nagyon erősen bejósolta a három orientáció interakciója a Teljes Élet garantálja a legmagasabb elégedettséget

II. A boldogság mérése

n Kérdőív A leggyakrabban használt kérdőívek: • Satisfaction with Life Scale (Diener és mtsai, 1985) • Life Satisfaction Index (Neugarten és mtsai, 1961) • Affect Balance Scale (Bradburn, 1969) • Delighted – Terrible Scale (Andrews és Withey, 1976)

n „Napló” - tanulmányok n Élményértékelő mintavételi eljárás n Családtagok, ismerősök kikérdezése n Az érzelmek kódolása az arcon n Az érzelmek agyi vizsgálata

III. A boldogságot befolyásoló tényezők

1. Evolúciós tényezők

n A boldogság evolúciós „előnyei” Mastekaasa (1993): a boldogabb emberek nyitottabbak; nagyobb valószínűséggel kötnek házasság és tovább maradnak házasok Myers (1999): jobban kedveljük a boldogabb embereket és azt gondoljuk róluk, hogy nagy valószínűséggel a mennyországba kerülnek

Salovey és mtsai (2000): a boldogabb emberek egészségesebbek Danner és mtsai (2001): a fiatal felnőttként mért boldogságszint jó bejóslója az élettartamnak Weiss és mtsai (2002) A boldogság egyfajta evolúciós „fitnessz indikátor”, mely a személy genetikai rátermettségét jelzi - ezáltal segít, hogy a párválasztás során a legmegfelelőbb egyént válasszuk.

n A boldogságot csökkentő evolúciós tényezők Grinde (2002) Nagyfokú eltérés jelenlegi környezetünk és az Evolúciós Alkalmazkodás Környezete (Environment of Evolutionary Adaptation, EEA) közt Bizonyíték: Gullone (2000) A „biofília” jelensége.

Buss (2000) Evolúciós tényezők, melyek csökkenthetik a boldogságot: • a potenciális partnerek száma • distresszhez vezető - adaptív mechanizmusok • a versengés elkerülhetetlen volta

2. Genetikus tényezők

Tellegen és mtsai (1988) együtt és külön nevelt egypetéjű (monozigóta, MZ) és kétpetéjű (dyzigóta, DZ) ikrek vizsgálata A külön nevelt MZ ikrek érzelmi mintázata hasonlóbb, mint az együtt nevelt DZ ikrek érzelmi mintázata a pozitív érzelmek 40% - ban a negatív érzelmek 55% - ban } genet. determináltak

Lykken és Tellegen (1996) A szubjektív jóllét 80% - a genetikailag meghatározott. Roysamb és mtsai (2002) Nőknél 54% - ban (férfiaknál 46% - ban) genetikailag meghatározott a szubjektív jóllét szintje.

3. Idegrendszeri tényezők

Öningerléses vizsgálatok állatoknál: A legjutalmazóbb agyterület a mezolimbikus dopamin rendszer - ezen terület elektromos ingerlése a legismertebb megerősítő tényező (erősebb, mint az étel vagy a szexuális partner)

A mezolimbikus dopaminrendszer sejtjeinek sejtteste a ventrális tegmentalis area (VTA)ban található. A VTA rendszer befolyásolja a viselkedésirányításban kiemelkedő szerepet játszó prefrontális lebeny működését. A VTA területen történő dopamin termelődés bír megerősítő hatással. A dopamin termelődést kiválthatja bármilyen pozitív inger (pl. étkezés, szex). Minden addiktív drog dopamin termeléshez vezet ezen agyterületen (heroin, kokain, amfetaminok, alkohol, nikotin).

Damasio (2001) • „Elterjedt nézet, hogy minden érzelemnek a limbikus rendszer az idegrendszeri alapja. Számos bizonyíték igazolja azt, hogy ez nem igaz. ” • „Az amygdala elsődlegesen nem vonódik be az olyan pozitív érzelmek feldolgozásába, mnt például a boldogság (…)”.

Pelletier et al (2003) f. MRI vizsgálat színészeken, akik boldog emlékek felidézésével boldog hangulatot idéztek elő maguknál Megnövkedett aktivitás - az orbitofrontális lebenyben - a mediális prefrontális lebenyben - a bal oldali ventrolaterális prefrontális kéregben

Paradiso és mtsai (1999) A kellemetlen ingerek megfigyelése a szubkortikális limbikus struktúrákban, a kellemes ingerek a kortikális struktúrákat aktiválnak. A pozitív inegerek észlelésért felelős agyi struktúrák filogenetikusan fiatalabbak, mint a veszélyészlelő struktúrák. Kellemes, kellemetlen és semleges tartalmú képek - PET - el agyi aktivitás mérése

A boldogságot meghatározó tényezők II. Gyerekkor, pozitív és negatív életesemények, anyagi helyzet

n n n A gyerekkori boldogtalanság nagy valószínűséggel felnőttkori boldogtalanságra predesztinál. igaz – hamis A tehetősebb országok lakosai boldogabbak, mint a kevésbé tehetős országok lakosai. igaz – hamis A fizetésemelés kis mértékben, de növeli a boldogságszintet. igaz – hamis

Korai életesemények

Kapcsolat a gyerekkori boldogság (felnőttkorban megítélve) és a gyermekkori életesemények közt. A gyerekkori boldogságot a következő változók csökkentették: - érzelmi abúzus - gyakori dühkitörések valamelyik szülőnél - szülői elhanyagolás - gyakori anyagi problémák a családban - fizikai abúzus - konfliktus a szülők közt

Kapcsolat a gyerekkori boldogság, gyerekkori életesemények és a felnőttkori boldogság közt 387 fős mintánál. – gyenge kapcsolat a felnőttkori boldogság és a specifikus gyerekkori életesemények közt – fontosabb gyermekkori életesemények • szülői drog, illetve alkohol abúzus • válás • fizikai és szexuális abúzus

A gyermekkori boldogtalanság nem predesztinál boldogtalan felnőttkorra Azon személyek 60% - a, akik gyerekkorukat boldogtalannak írták le, „boldog” vagy „nagyon boldog” felnőttként.

Pozitív és negatív életesemények

n Brickman és mtsai (1978) 22 lottónyertes és 29 lebénult (kvadriplégiás és paraplégiás) személy vizsgálata - múltbeli/jelenbeli/jövőbeli boldogság - hétköznapi tevékenységek örömértéke barátokkal való beszélgetés, TV nézés, vásárlás) (pl.

– a lottónyertesek nem voltak boldogabbak, mint a kontroll – a lottónyertesek kevésbé élvezték a hétköznapi örömöket – a bénult személyek a múltjukat boldogabbnak tekintették, mint a kontroll („nosztalgia hatás”); jelenlegi boldogságukat alacsonyabbnak értékelték, mint a kontroll, DE a különbség minimális A pozitív és negatív események csak kis mértékben befolyásolják a SWB - t

Suh és mtsai (1996) 2 éves longitudinális vizsgálatban az életesemények szubjektív jóllétet befolyásoló hatását vizsgálták. – az életesemények csak 3 három hónapig befolyásolják az élettel való elégedettséget, a pozitív és a negatív érzelmek szintjét

Hedonikus adaptáció = pozitív és negatív ingerekhez való adaptáció

„Hedonikus taposómalom”

Anyagi helyzet

n n n Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét egyéni szinten? Az anyagi helyzet változása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllét szintjét? Hogyan függ össze a jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten? Egy adott nemzet gazdasági helyzetének javulása hogyan befolyásolja a szubjektív jóllétet? Mi a kapcsolat az anyagi javak utáni vágy és a szubjektív jóllét között?

A. Jövedelem és a szubjektív jóllét összefüggése egyéni szinten n A rendkívül gazdag személyek az átlagosnál boldogabbak, de a különbség minimális. n Más kutatások nem talált összefüggést az anyagi helyzet és a szubjektív jóllét szintje közt

Diener és mtsai (1996)

B. Az anyagi helyzet változása és a szubjektív jóllét Smith és Razzell (1975): angol lottónyertesek vizsgálata • munkahely elhagyása • szociális környezet változása • konfliktusok a barátokkal és családtagokkal a kezdeti öröm után negatív következmények

Brickman és mtsai (1978) a lottónyertesek szubjektív jóllét szintje csak időlegesen javult a hétköznapi tevékenységek örömértéke csökkent Diener és mtsai (1993) a fizetésemelés nem növeli a boldogság szintjét

C. Anyagi helyzet és szubjektív jóllét összefüggése nemzetközi szinten

Skandináv államok USA Hollandia Magyarország Kelet-európai államok

Az élettel való elégedettség a gazdagabb országokban a legmagasabb és a volt szocialista országokban a legalacsonyabb.

Miután az ország elér egy bizonyos fejlettségi szintet, az összefüggés gyengül. A fejlődő országokban egyértelmű az összefüggés a nemzeti jövedelem és az élettel való elégedettség közt.

Miért boldogabbak a tehetős országok lakosai? Az anyagi jólléttel együtt járó tényezők: jobb élelmezés, tiszta víz magasabb fokú iskolázottság jobb egészségügyi ellátás az emberi jogok tiszteletben tartása magasabb fokú egyenlőség a nemek között hosszabb élettartam Ezen tényezők vezetnek a magasabb boldogságszinthez a tehetősebb országokban.

D. A gazdasági helyzet változása és a szubjektív jóllét Diener és mtsai (1998)

Diener és Oishi (2000) A „tehetős” államok boldogságszintje állandó a gazdasági változások ellenére. Hellevik (2003) 1985 - 2001 közt Norvégiában a gazdasági helyzet javulását nem kísérte a boldogságszint növekedése

A gazdasági helyzet változása ellenére Angliában nem változott az önmagukat boldogtalannak, illetve boldognak valló emberek aránya.

A SWB szintjében mutatkozó változások nem követik a gazdasági változásokat. Ezzel szemben az élettel való elégedettség szintjében mutatkozó fluktuáció a gyors társadalmi változásokhoz köthető.

E. Anyagiak utáni vágy és szubjektív jóllét Milyen következményekkel jár, ha valakinek az anyagi helyzetének javítása a legfőbb célja? Az anyagi javak utáni vágy magasabb szorongás és depresszió szinthez társul

• bizonytalan családi háttér • rossz anyagi körülmények Magasabb szorongás és depresszió szint • az intim kapcsolatok leértékelése • kevesebb intrinzik motivált cselekvés • magasabb elvárások az anyagi jóllét pozitív hatásaival kapcsolatban Bizonytalanság Média Anyagi jóllét elérése, mint elsődleges cél (biztonságérzet)

A boldogságot befolyásoló tényezők III. Kulturális hatások

7. Kulturális hatások

A. Kulturális különbségek a SWB szintjében World Value Survey II (www. worldvaluessurvey. org) – – élettel való elégedettség pozitív érzelem negatív érzelem hedonikus egyensúly (a pozitív és negatív érzelmek különbsége) 51 országban

Élettel való elégedettség Bulgária Magyarország Svájc Hed. egy. Poz. érz. Neg. érz.

B. A kulturális különbségek okai 1. Anyagi helyzet és történelmi örökség

2. Individualizmus Hofstede (1980) Individualista kultúrák Kollektivista kultúrák - személyes célok hangsúlyozása - a csoport céljainak hangsúlyozása - relatíve több szabadság - kevesebb egyéni szabadság - pl. USA - pl. Japán

Diener, Diener and Diener (1995) 0. 77 - es korreláció az individualizmus és a SWB szintje közt World Value Survey II: 0. 55 - ös korreláció az individualizmus és a SWB közt DE Az öngyilkossági és válási arány sokkal magasabb az individualista kultúrákban

A személyes szabadság előnyei és hátrányai Kollektivista kultúrákban a korlátozott egyéni szabadsághoz magas fokú társas támogatottság társul, ami stresszhelyzetben védő tényezőként működik

3. Szabadságjogok Magyarország Politikai szabadságjogok és demokratikus intézmények Kína

4. A boldogságra vonatkozó kulturális normák A kulturális normák megszabják, hogy az érzelmek milyen szintje az „ideális”

Konfúciánus kultúrák (pl. Kína) - negatív érzelmek elfogadottabbak - a pozitív érzelmek kevésbé fontosak Latin kultúrák: - a kellemes érzések kívánatosak - a kellemetlen érzések nem kívánatosak

8. Munka, szabadidő

A. Munka Argyle (1999) - a munkanélküliség hatásai • alacsonyabb pozitív érzelem • alacsonyabb élettel való elégedettség • alacsonyabb önértékelés • rossz egészségi állapot • unalom • depresszió, öngyilkosság és alkoholizmus magas szintje

• önértékelés • idő strukturálás • szociális élet Munka • anyagi biztonság • jobb egészségmagatartás • jobb egészség Boldogság

B. Szabadidő Veenhoven és mtsai (1994) a boldogság és a szabadidővel való elégedettség közti korreláció 0. 4 Glancy és mtsai (1986) 1521 középiskolás 24 éves követése a serdülőkori szabadidős tevékenységek jelenléte jól bejósolta a felnőttkori boldogságot

1. Sport Thayer (1989) 10 perces intenzív séta két órára megnöveli a pozitív érzések szintjét Biddle and Mutrie (1991) Aerobik 8 - 10 héten keresztül (hetente 2 -4 alkalommal) megnöveli a boldogságot, csökkenti a szorongást és a depressziót endorfin termelés szociális interakció sikerélmény, énhatékonyság

2. Társas aktivitások Argyle (1999) A boldogság erős korrelációt mutat a barátok számával és a velük való találkozás gyakoriságával. szociális támogatás intimitás, kooperáció iránti vágy kielégülése

3. Flow tevékenységek A flow - tevékenységek jellemzői: • tökéletes koncentráció • • • egyértelmű célok visszajelzés a teljesítményről kontroll - érzés negatív érzések csökkennek időérzékelés megváltozik

4. TV nézés A „kanapé-lakók” kevésbé boldogak, mint az átlag populáció (Argyle, 1999) 5. Nyaralás Általában megnöveli a bologságszintet (Argyle, 1999).

6. Önkéntes munka A boldogság magas szintjét eredményezi

9. Szociális kapcsolatok

Zoon politikon (társas lény) vagyunk Evolúciós belénk kódolt az igény a társas kapcsolatok keresésére

…felnőttként Kötődési stílus. . . …gyerekként Kötődés -az anya jelenlétében felfedezi az idegen környezet - idegen környezetben idegesen az anyára csimpaszkodik - ha az anya kimegy, nyugtalanok lesznek - ha az anya kimegy sír, nyugtalan - ha visszatér, megnyugszanak - ha visszajön, nehezen nyugszik meg Biztonságos kötődés -könnyen Bizonytalan kötődés közel kerül másokhoz - alacsony bizalom - kielégítő kapcsolatok és szexuális élet - birtokló és féltékeny - szeparáció alatt alacsony distressz - a viszontlátáskor alacsony érdeklődés Elkerülő kötődés - félelem az érzelmi közelségtől - alacsony szintű bevonódás - egy-éjszakás kalandok

Közeli kapcsolatok és egészségi állapot Myers (1999) Összehasonlítva az alacsony fokú szociális támogatással rendelkező személyekkel, a kiterjedt szociális hálózattal rendelkező személyek tovább élnek.

1. 234 szívrohamon átesett személy: 6 hónap alatt a megismétlődő szívroham valószínűsége a magányosan élők közt kétszer olyan magas volt, mint a párkapcsolatban élőknél (Case és mtsai, 1992) Leukámiás páciensek: csontvelő transzplantáció után 2 évvel az alacsony szociális támogatással rendelkező személyek 20% - a volt életben. Az erős érzelmi, szociális támasszal rendelkező személyeek közt ez az arány 54% volt (Colon és mtsai, 1991). 1. 528 gyermek 70 éves utánkövetése: azon személyek, akiknek a szülei nem váltak el, 4 évvel tovább éltek, mint azok, akiknek elváltak a szülei (Friedman és mtsai, 1995).

Szociális kapcsolatok és SWB I. Barátság, szerelem Azok a legelégedettebb egyetemi hallgatók, akik elégedettek a párkapcsolatukkal (Emmons és mtsai. , 1983) A közeli kapcsolatokkal rendelkező személyek hatékonyabban küzdenek meg a stresszorokkal (betegség, munkanélküliség, gyász, stb. ) (Myers, 1999)

II. Házasság Myers (2000) A házasságban élők boldogabbak, mint azok, akik nem élnek házasságban

Ingelhart (1990) A házasok kicsit boldogabbak, mint az együtt élő párok.

A házasság hatásának moderáló faktorai a férfiak többet profitálnak a házasság boldogságnövelő hatásából n a házasság hatásosabban növeli a boldogságot, ha a házaspár szerelmes és fiatal n a család „Életciklusa” n

Életközelség Mézeshetek „Üres fészek” 5 évesnél fiatalabb gyerek Serdülőkorú gyerek

- hatékonyabb egészségviselkedés - erősebb immunrendszer - magasabb önértékelés - szociális támasz - lehetőség az önfeltárásra Házasság Boldogság A boldogabb emberek hamarabb és nagyobb valószínűséggel kötnek házasságot (Mastekaasa, 1993)

Összegezve: „Materiális” segítség a szociális kapcsolatok hatásai Érzelmi támogatás Companionship

Érzelmi támogatás „Materiális” segítség Companioship Társas támogatás r = 0. 5 SWB

A szociális kapcsolatok változása – a házasság ideje kitolódott (férfiaknál: 26, 7 év, nőknél 24, 5 év) – válások gyakorisága megnőtt (az 1960 - as gyakorisághoz képest megduplázodott) – kisebb a házasodási kedv – nő a válás utáni újraházasodásig eltelt idő

A szingli felnőttek egyre nagyobb aránya „Szingli kultúra”

10. Személyiség

Mely személyiségvonások a legfontosabbak? 1. Eysenck személyiségmodellje

2. Big Five modellek Extraverzió = szociabilitás, önérvényesítés Neuroticizmus = érzelmi labilitás Erős pozitív kapcsolat a SWB el Erős negatív kapcsolat a SWB el Barátságosság = kedvesség, nagylelkűség Lelkiismeretesség Gyenge pozitív kapcsolat a SWB - el = megbízhatóság, kitartás Nyitottság = kíváncsiság, nyitottság Gyenge pozitív kapcsolat a pozitív és a negatív érzelmek szintjével

• szociális igények kielégülése • az extravertált személyek több pozitív életeseményt élnek át ? Extraverzió • nyugati társadalmakban az extravertált viselkedés kívánatos SWB

3. Egyéb fontos vonások • önbizalom • optimizmus • belső kontrollhely A SWB magas szintje

Összegzés De. Neve and Cooper (1998) 149 tanulmány metaanalízise A legfontosabb vonások: - represszió (elnyomás) (r = - Nem a negatív érzelmek, hanem ezek elnyomása vezet boldogtalansághoz! 0. 40) - interperszonális bizalom (r = 0. 37) - érzelmi stabilitás (r = 0. 36) - külső kontrollhit (r = - 0. 34) Nem csak a kapcsolatok száma, hanem ezek minősége fontos!

IV. Hogyan növelhető a boldogság?

Lyubomirsky (2002) A SWB - et befolyásoló tényezők

Kasser (2002) • kapcsolataink újragondolása • az aktivitások, tevékenységek megváltozatása

Peterson et al (2005) „Teljes élet” • gyönyör keresése • az élet jelentésének megtalálása • elköteleződés, beolvadás a tevékenységekbe

Seligman (2005) Happiness Building Exercises (www. reflectivehappiness. com) • • „Három áldás” „Hála látogatás” „Erősségeink” „Akítv és konstruktív barátságok és párkapcsolat” • „Jelentés és pozitív szolgálat”

Malin (2003) 1. Újraértékelés Negatív események pozitív fényben való értékelése, „minden rosszban valami jó” 2. Hála Akik „hála naplót” vezetnek, azon dolgokról, amiért hálásak, boldogabbak. 3. Kedvesség A kedvesség aktusai növelik a boldogságot (Lyubomirsky, 2001)

4. Tartalmas szociális kapcsolatok Ld „Szociális kapcsolatok és boldogság” 5. Koncentrált figyelem a pillanatnyi gyönyörökre Pl. zene 6. Mozgás Ld. „Szabadidő és boldogság” 7. Flow - tevékenységek Ld. „Szabadidő és boldogság” 8. Az életfeladat megtalálása Célok

V. Néhány szó a boldogtalanságról

Hogy lehet a boldogtalanság, depresszió adaptív? 1. Szociális behódolás hipotézis (Social yielding hypothesis) (Price és mtsai. , 1994) A depresszió egy szociális versengés vesztese esetében hasznos, mert • segít abban, hogy a vesztes elfogadja a vereség tényét • önalávetést jelez és így leállítja a győztes agresszív viselkedését

2. Szociális navigációs hipotézis (Social Navigation Hypothesis) (Watson, 2002) A depresszió szociális - kognitív funkciói: – a kognitív kapacitást a legfontosabb szociális problémák elemzésére és megoldására fókuszálja – ráveszi a szociális partnereket, hogy támogatást és segítséget nyújtsanak

3. A pozitív pszichológia álláspontja A stresszel, nehézségekkel való megküzdés fejleszti a személyiségünket