A biztonsgos s egszsges munkahelyekrt Munkavdelmi konferencia 2013
„A biztonságos és egészséges munkahelyekért” Munkavédelmi konferencia 2013. február 1. A munkabalesetek vizsgálata a 2013. évtől hatályos előírások szerint Török István munkavédelmi szakmérnök
JOGSZABÁLYI HÁTTÉR • 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről • 5/1993. (XII. 26. ) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról • 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól (VI. fejezet: Baleseti ellátás – nem üzemi az a baleset, amely…)
FOGALMAK Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Súlyos az a munkabaleset amely a) a sérült halálát, magzata vagy újszülöttje halálát, önálló életvezetését gátló maradandó károsodását; b) valamely érzékszerv, érzékelőképesség, illetve a reprodukciós képesség elvesztését vagy jelentős mértékű károsodását okozta; c) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást; d) súlyos csonkulást, hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztését; e) beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetőleg elmezavart okozott.
MUNKABALESETEK CSOPORTOSÍTÁSA • Munkaképtelenség szerint: – Munkaképtelenséggel nem járó (körülményeit tisztázni kell és nyilvántartásba kell venni) – Munkaképtelenséggel járó (nyilvántartás + munkabaleseti jegyzőkönyv) • 3 napot nem meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset (Felügyelőség felé nem kell beküldeni) • 3 napot meghaladó munkaképtelenséggel járó munkabaleset (Felügyelőség felé is be kell küldeni) • Súlyosság szerint – Nem súlyos – Súlyos
KIKÜLDETÉS, KVÁZI BALESET • Külföldi kiküldetés (külszolgálat): a VHR. szerint bejelentési és nyilvántartási kötelezettség • Kvázi baleset: Mvt. 23. § (2): „A munkahelyet, az egyéni védőeszközt, a munkaeszközt, a technológiát az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be…”
ALAPELV A munkabalesetet • nyilvántartásba kell venni, • ki kell vizsgálni és • be kell jelenteni. (Mvt. 64. § 1. bek. )
ELJÁRÁS MENETE • Sérült (vagy a balesetet észlelő személy) köteles jelenteni a sérülést – elsősegély • Súlyos baleset: – jelentés a hatóság felé, – helyszín érintetlenül hagyása • Sérülés nyilvántartásba vétele haladéktalanul (Munkabaleseti nyilvántartás) • Kivizsgálás (súlyos baleset: munkabiztonsági szaktevékenység) • A baleset okainak meghatározása • Intézkedés meghatározása hasonló eset megelőzésére • Felelősség megállapítása • Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltése (súlyos balesetnél: kötelező mellékletek) • Vizsgálati dokumentáció összeállítása (összegzés)
MUNKABIZTONSÁGI SZAKTEVÉKENYSÉG Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül a súlyos munkabaleset, valamint az olyan - munkaeszköz, illetve technológia által okozott - munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A munkavédelmi nyilvántartásba vétel illetve a súlyosnak nem minősülő baleset kivizsgálása nem munkavédelmi szaktevékenység.
KELETKEZŐ DOKUMENTUMOK A balesetvizsgálat során keletkező dokumentumok: • Munkabaleseti nyilvántartás • Helyszín rögzítése: fotó, videó, vázlat, stb. • Meghallgatási jegyzőkönyvek (érintettek – nem csak tanúk, pl. : utasítást adó) • Munkabaleseti jegyzőkönyv • Vizsgálati dokumentáció Egyéb dokumentumok összegyűjtése: oktatási igazolások, kezelési utasítás, munkautasítás, jogosultságot igazoló iratok, vizsgálati jegyzőkönyvek, kockázatértékelés, stb.
MUNKABALESETI NYILVÁNTARTÁS • Tartalmi követelmények (Mvt. , Vhr. ): – sérült adatai (név, születési név, anyja neve, TAJ szám, születési hely és időpont, nem, állampolgárság, lakcím) – munkabaleset száma – sérült munkaköre – sérülés időpontja, helyszíne, jellege, rövid tényállása – sérült ellátására tett intézkedés – annak ténye, hogy a sérült folytatta-e munkáját • Kereskedelmi forgalomban kapható napló (hiányos!) vagy saját formátum
A MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV 5/1993. (XII. 26. ) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról • 4/a. számú melléklet: jegyzőkönyv formátuma • 5. számú melléklet: kitöltési útmutató http: //www. ommf. gov. hu/ a Munkabaleseti jegyzőkönyv menüpont alatt
VÁLTOZÁSOK • Nincs külön módosító jegyzőkönyv • 4 oldal helyett 2 oldal • Munkáltató adószámának feltűntetése, gazdálkodási forma, fő tevékenység, létszám • Sérültnél: életkor, telefonszám, alkalmazotti viszony és munkatapasztalat feltűntetése • A sérülés hányadik órában és a hét hányadik napján történt • Baleset földrajzi helye • Védelmi megoldások kiegészült egyéb védelmi megoldással • A balesethez vezető ok/okok ! • Munkavédelmi képviselő neve
FONTOS • A munkabaleset részletes leírása: olyan részletességgel, hogy a körülményeket nem ismerő részére egyértelmű legyen, mi történt • Balesethez vezető ok/okok: pontosan rögzíteni, hogy mi történt és miért - ne csak a végeredményt • A balesetet kivizsgáló személy vagy csoport feladata megállapítani a baleset okait - a kivizsgálás eredménye nem feltétlenül egyenlő azzal, amit a tanú mond
KÉRDÉSEK • Mellékletek számozása, baleset sorszámának magyarázata • Munkatapasztalat: a tört hónapot egészként kell kezelni • Sérülés a munkavégzés hányadik órájában következett be: ha a munkakezdés előtt történt, akkor is 1. óra. • Munkavégzés helye: ha a parkolóban esett el a dolgozó, akkor az egyéb munkavégzési hely (9) • „Módosító jegyzőkönyv”: – adatszolgáltatás jellege: (4) munkaképtelen napok számát közlő – munkaképtelenség időtartama, – aláírások, – aktuális dátum
Köszönöm a megtisztelő figyelmet !
- Slides: 15