A bizonyts a bntet eljrsban Be VII fejezet
A bizonyítás a büntető eljárásban Be. VII. fejezet, I. -VIII. cím
Az áttekintés vázlata • • • • 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről 2. A bizonyítás fogalma, célja 3. A bizonyítási rendszerek 4. A bizonyítás tárgya, törvényessége, a bizonyítási tilalmak 5. Az egyes bizonyítási eszközök 5. 1. Személyi bizonyítási eszközök 5. 1. 1. A tanú és a tanúvallomás 5. 1. 1. 1. A tanúvédelem 5. 1. 2. A szakértő és a szakvélemény 5. 1. 3. A terhelt vallomása 5. 2. A tárgyi bizonyítási eszközök és az okirat 5. 3. A bizonyítási eljárások 6. Bizonyításelméleti alapvetés 6. 1. Terminológiai kérdések 6. 2. A bizonyítékok típusai és a bizonyító erő
Feszty Árpád: tüzesvas-próba
A bizonyítás fogalma, célja • a) ismeretelméleti fogalom: közvetett – utólagos - megismerő, rekonstruáló tevékenység • b) logikai fogalom: a logika szabályai szerint végzett gondolkodási folyamat, • c) processzuális értelemben: a bizonyítás alanyainak rögzített jogi keretek között zajló tevékenysége, amely a törvényben meghatározott kérdések eldöntésére irányul, ugyancsak törvény által előírt módon. • A bizonyításnak tehát van egy tartalmi - a cél függvényében vizsgálandó - és egy formai - a módszert illető - eleme.
Bizonyítási rendszerek 1. • a) a kötött (formális) bizonyítás: a törvény határozza meg a bizonyítási eszközöket (olykor ezek értékét, bizonyító erejét is), s azt, hogy ezek léte vagy nemléte alapján mit kell, vagy mit nem lehet bizonyítottnak tekinteni. E rendszer voltaképpen nem létesített semmiféle tartalmi kapcsolatot a bizonyítandó ténnyel. (a tiszta inkvizitórius rendszer jellemzője – vö. beismerés: „a bizonyítékok királynője”)
Bizonyítási rendszerek 2. • b) a szabad bizonyítás: kizárólag a hatóságtól (a bírótól) függ, hogy mit fogad el a bizonyíték forrásaként, hogyan bizonyít, s mikor tekint egy tényt bizonyítottnak. (Az esküdtszéki rendszer a „vádelv” jellemzője. Hibája a lehetséges esetlegesség, szubjektivizmus)
Bizonyítási rendszerek 3. • c) A vegyes rendszer igen sokféle lehet, pl. ca) a bizonyítási eszközök törvényen alapulnak, ám mérlegelésük teljesen szabad, cb) a bizonyítás eszközei részben szabályozottak, mérlegelésük általában szabad, egyes megkötésekkel, illetve cc) az említettek különféle változatai, pl. az egyes bizonyítékok előre meghatározott bizonyító erejét előíró szabályok.
Hatályos törvényünk „vegyes” rendszere A ''kötött'' bizonyításra jellemző elemek a A ''szabad'' bizonyításra jellemző hatályos törvényben szabályok a hatályos törvényben A törvény a bizonyítási eszközöket és eljárásokat felsorolja. Az egyes eszközökből és eljárásokból szerzett bizonyítékoknak nincs meghatározott bizonyító erejük. Értékelésüknél a belső meggyőződés szerepet kap. A törvény a bizonyítási eszközök és eljárások igénybe vételét kivételesen - előírja (pl. kötelező szakértő - 99. § (2) bek. ) - kizárja (pl. az abszolút tanúzási mentesség esetei- 81. §. (1) bek) A bíróság és az ügyész általában szabadon dönt a törvényben szereplő bizonyítási eszközök vagy eljárások igénybevételéről.
A bizonyítás tárgya • Be. 75. § : Az anyagi és eljárási szabályok szempontjából jelentős tények (járulékos kérdések is, ám a köztudomású vagy „hivatalosan” tudott tények nem), A tényállás alapos felderítésének kötelezettsége, az ügyész által indítványozott körben Közreműködési kötelezettség
A bizonyítás törvényessége • a bizonyítási eszközök felderítése, összegyűjtése, biztosítása és felhasználása a törvényen alapul, • az emberi méltóság, a személyiségi jogok, és a magánélet tiszteletben tartandó, • a bűncselekmény révén, vagy az eljárási résztvevők jogainak lényeges sérelmével ellentétesen lefolytatott bizonyítás eredménye nem használható fel.
Bizonyítási tilalmak A bizonyítás tárgyára vonatkozó tilalmak A bizonyítás eszközeire, módszereire vonatkozó tilalmak - rágalmazó, becsületsértő - korábban tiltott volt a kifejezés valóságtartalma személyiségi jogok (főszabály!) sérelmével beszerzett - önhibából eredő ittasság bizonyíték (pl. titkos büntethetőséget kizáró hangfelvétel), ma már nem volta az (vö. BH 2009/11. ) - megdönthetetlen vélelmek - a törvénysértően szerzett megdöntése bizonyíték kérdésére a törvényesség keretében tértünk ki
Az egyes bizonyítási eszközök • • • Terhelti vallomás Tanúvallomás Szakértői vélemény Tárgyi bizonyíték, okirat Bizonyító eljárások
A terhelt vallomása, jogok, kötelezettségek • • - jog a gyanú (vád) megismeréséhez, - jog a hallgatáshoz (akár teljesen, akár részlegesen), - jog az önvádolás alóli mentességhez, - jog a vallomáshoz, (ha korábban megtagadta, akkor is), - jog a vallomás összefüggő előadásához, - jog a vallomás saját kezű leírásához és az iratokhoz csatolásához - jog védőhöz, - jogorvoslati jog a gyanú közlésekor (halasztó hatálya nincs !) • - köteles - főszabályként (ha erre kötelezik) jelen lenni (távolmaradás esetén elővezethető) - a személyi adatokra vonatkozó kérdésekre válaszolni, - mást (következmények nélkül) nem vádolhat hamisan.
A terhelti vallomás – tilalmak és ajánlások (kriminalisztikai kitekintés) A taktikai blöff a taktikai fogások rendszerébe tartozó, bizonyíték szerzését célzó eljárás, amelyben a vizsgáló legalább részben bizonyítatlan, ellenőrizetlen valóságtartalmú tényeken vagy körülményeken A blöff célja az, hogy „az igaznak hitt feltételezések alapján a kihallgató és a terhelt interakciója során olyan szituáció keletkezzék, amelyben a vizsgáló rendelkezésére álló adatok pontos köréről és tartalmáról tájékozatlan gyanúsított bizonyítékot szolgáltat a feltételezések helytállóságát vagy megalapozatlanságát illetően. ” nyugvó látszat tudatos keltésével olyan helyzetet igyekszik teremteni, amely a gyanúsítottat addig feltáratlan bizonyíték szolgáltatására ösztönözheti. ”
A nyomozási jelenlét alóli kivételek • A terhelt a szabályszerű idézésre meg kell jelenjen. (Az eljárási cselekményeken való részvételre kötelezhető elővezetik) • A nyomozásnak nem akadálya, hogy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik; ebben az esetben a tartózkodási helyének felkutatása iránt kell intézkedni és gondoskodni kell a bizonyítási eszközök felderítéséről és biztosításáról. • Szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt indult nyomozás során - ha a terhelt tartózkodási helyének felkutatása iránt tett más intézkedés nem vezetett eredményre - elfogatóparancsot kell kibocsátani, ezzel egyidejűleg a terhelt részére, ha nincs meghatalmazott védője, védőt kell kirendelni. (Be. 527. §)
Kitekintés: A tárgyalási jelenlét alóli kivételek A terhelt teljes távolléte - A terhelt távollétében folytatott külön eljárás (Be. XXV. Fejezet), Kényszergyógykezelés – a terhelt állapota folytán van távol A bíróság tájékoztatására bejelentette, hogy nem kíván részt venni A terhelt részleges távolléte - több vádlott esetén az őt nem érintő részről távol maradhatnak, - szabályosan megidézett (szabadon lévő)vádlott távolléte esetén * a tárgyalás megtartható, de határozat nem hozható, * határozat is hozható, ha az felmentő vagy megszüntető, * marasztaló ítélet is hozható, ha menetközben tűnik el, és áttérnek a távollétes (külön)eljárásra.
A tanú fogalma, jogai, kötelességei Tanú az a személy, akinek a bizonyítandó tényről tudomása lehet (79. § (1) bek. ) Kötelességei: - megjelenés, - vallomástétel, igazmondás - a vallomás indokolatlan megtagadása: rendbírság (1000. - Ft-tól 200. 000. - Ft-ig, ismételt vagy súlyos esetben 500. 000. - Ft-ig) és a felmerült költségekben marasztalás, [ „szelektív”(hiányos) vallomás: elhallgatással megvalósított hamis tanúzás Jogai: - költségtérítés, - bizonyos esetekben mentességi jog, - tanúvédelemhez való jog
A tanú költségtérítése 14/2008. (VI. 27. IRM. r. ) • Utiköltség • Szállásköltség (max. : nyugdíjminimum ¼-e) • Ellátási költség (nyugdíminimum 3 %-a) • Munkából kiesés pótlása (óránként a nyugdíjminimum 1, 5 %-a)
Mentességi okok • Abszolút mentességi okok: (a tanú nem hallgatható ki) - lelkész (e minőségében) - védő (e minőségében) - tanúzási képességre kiható testi vagy szellemi állapot, - hatósági tanú, - Minősített adat esetén felmentés hiánya. (ez utóbbi felmentés esetén orvosolható) • Relatív mentességi okok: (a vallomás megtagadható) - hozzátartozó - önvád, vagy hozzátartozó vádolása - foglalkozásból vagy közmegbizatásból eredő titoktartás - felmentés hiányában
A hazai tanúvédelem eszközrendszere Anyagi jogi előírások Eljárásjogi előírások - a hamis tanúzásra felhívás büntetendősége (Btk. 242. §) (a tanúvédelemnek az is célja, hogy a tanú befolyásmentesen tehessen vallomást) - írásbeli vallomás tételének lehetősége (Be. 85. § (5) bekezedés) - a hatósági eljárás akadályozásának (a tanú erőszakkal vagy fenyegetéssel történő befolyásolásának) büntetendősége(Btk. 242/A. §) - 14 éven aluli tanú nyomozási bíró általi kihallgatásának lehetősége (Be. 207. § (4) bekezdés) (a tanúvédelemnek a tanú erkölcsi fejlődésének biztosítása is célja lehet) - a tanú vesztegetéssel történő befolyásolásának büntetendősége (Btk. 255. §) - az az ügyészségi előírás, hogy a tanúk lakcíme csak a vádirat eredeti (bírói példányán) szerepelhet, a további példányokon csak a neve - a tárgyalás nyilvánossága tanúvédelmi okból is korlátozható (Be. 237. § (3) bekezdés c) pont) - a zártcélú távközlő hálózat útján történő tárgyalás tanúvédelmi okból is elrendelhető (Be. 244/A. § (2) bekezdés) - a tanú adatainak zárt kezelése (Be. 96. §) - személyi védelem (Be. 98. §) - a tanú érdekében eljáró ügyvéd (Be. 85. § (4) bekezdés) igénybe vétele és eljárása - különösen védetté nyilvánítás (Be. 97. §) - védelmi programba történő felvétel (2001. évi LXXXV. tv. )
Az igazságügyi szakértő
Áttekintés - Szakértő az a személy, aki a bizonyítandó tény megállapításához, vagy megítéléséhez különleges szakértelemmel rendelkezik. - „kötelező” és lehetséges szakértő, - jogok és kötelességek, - a szakértői szervezet, - a szakvélemény (felépítése), - a szakvélmény felülvizsgálata
Kötelező szakértő • A szakértő alkalmazása • 99. § (1) Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni. • (2) Szakértő alkalmazása kötelező, ha • a) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés személy kóros elmeállapota, alkohol-, illetőleg kábítószerfüggősége, • b) a bizonyítandó tény, illetőleg az eldöntendő kérdés kényszergyógykezelés vagy kényszergyógyítás szükségessége, [utóbbi megszűnt!] • c) a személyazonosítást biológiai vizsgálattal végzik, • d) elhalt személy kihantolására kerül sor.
A szakértői szervezet a) szakértői intézetek (állandó szakértők) Pl. Igazságügyi Orvosszakértői Intézet, Igazságügyi Műszaki Szakértő Intézet, Igazságügyi Könyvszakértő Intézet. b) kijelölt (listás) szakértők A Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok elnökei a főügyészekkel egyetértésben megállapítják az illetékességi területükön szükséges szakértők számát, és a megfelelő képzettségű személyekről nyilvános jegyzéket ''listát'' készítenek, amelyet időről-időre kiegészítenek. A hatóságok - ha nem intézetet rendelnek ki – erről a listáról választanak szakértőt. c) eseti szakértők Állandó vagy kijelölt szakértő hiányában elvileg minden különleges szakértelemmel rendelkező személy vagy szervezet igénybe vehető.
A szakvélemény részei (példa: pszichológus szakvélemény) • • • 1. Fejrész a) A cím: „Igazságügyi pszichológus-szakértői lelet és vélemény”. b) A fejrész tartalmazza: a kirendelő hatóság megnevezését, az ügy számát, kinek és milyen ügyében kérik a vizsgálatot, illetőleg a véleményt, a vizsgálandó személy adatait, az eljárásban betöltött szerepét ( c) Előzmények: Ez az eljárás alapjául szolgáló bűncselekmény— szakértővel közölt — tényeinek, adatainak rövid összefoglalása, ismertetése. 2. Szakmai ténymegállapítások (leleti rész) a) A pszichológusi vizsgálat jegyzőkönyve Tartalmazza a személyes vizsgálat adatait (exploratio), a tesztvizsgálat nyers adatait (pontértékek, számszerű mutatók, stb. ), a vizsgált személynek a cselekményről vagy ügyről szóló ismertetését, előadását. b) A megelőző orvosi, elmeorvosi, illetőleg az előzetes pszichológusszakértői vizsgálatok eredményeinek összefoglalása. 3. Vélemény A vélemény nem adatismertetés, hanem az előzőekben emlitettek szintézise. Tartalmaznia kell, hogy a szakértő a) véleményét milyen vizsgálatok és adatok alapján alakította ki. b) milyen szakmai megállapitására jutott és ezt mivel indokolja, c) az elrendelő hatóság vagy a más (pl. orvos-) szakértő kérdéseire adott tételes választ.
Bizonyítási eljárások Ide a szemle, a helyszíni kihallgatás, a bizonyítási kísérlet, a felismerésre bemutatás, a szembesítés és a szakértők párhuzamos meghallgatása tartozik. Mindegyik eljárási cselekménynek más a célja és a releváns eredménye: - a szemle rendszerint a hatóság által még nem ismert tárgyi bizonyítási eszköz felkutatását célozza, - a helyszíni kihallgatás esetén a bizonyító erő abban áll, hogy a terhelt vagy a tanú mutat meg olyan helyet, cselekményt, vagy tárgyat, aminek létezéséről a hatóság már tud, - a bizonyítási kísérlet rekonstruálás révén erősít meg, vagy zár ki valamely feltevést, - a felismerésre bemutatás bizonyító ereje a megfelelő tárgy vagy személy befolyásmentes kiválasztásában van.
Felismerésre bemutatás (122. §)
Szembesítés (124. §)
Kitekintés: Bizonyításelméleti alapvetés
Néhány fogalmi, terminológiai kérdés Ø Meghatározandó - a bizonyítandó tény, - a bizonyíték forrása, - a bizonyítási eszköz, - a bizonyíték és - a bizonyító erő fogalma. Ø A korábbi terminológiában - elsősorban Balogh Jenő és Angyal Pál nyomán - az említett fogalmak egymásra épülését (leegyszerűsítve) így definiálták: bizonyítandó tény adott bűncselekmény elkövetésének megtörténte és elkövetőjének személye, bizonyító tények, vagy bizonyítási okok a jelenben létező, meggyőződés kiváltására alkalmas argumentumok, azok a személyek és tárgyak pedig akik ezt az okot hordozzák bizonyítási eszközök. A bizonyító tények és a bizonyítási eszközök együtt képezik a bizonyítékot. (Ezt a mindenütt evidenciaként kezelt tételt azonban - noha ez a ''kettősség'' bővebb magyarázatot érdemelne - nem fejtik ki részletesen). A bizonyító erő (nervus probandi) azt érzékelteti milyen mértékben alkalmas a bizonyítékból nyerhető, tény meggyőződés kiváltására.
A bizonyítékok felosztása Ø Eredeti – származékos (közvetlenül, illetve áttételesen kapcsolódik a bizonyítandó tényhez) Ø Személyi – tárgyi Ø Terhelő – mentő Ø Közvetlen – közvetett (az „elsődleges”, releváns tényre vonatkozik, illetve azzal összefüggésbe hozható)
közvetlen közvetett (az elsődleges tényre vonatkozik) (az elsődleges ténnyel összefüggésbe hozható) (a bizonyítandó tényhez nem áttételen keresztül kapcsolódik) - szemtanú vallomása az áldozat lelövéséről, - kézírással készült lefoglalt zsaroló levél, - a terhelt lopást beismerő vallomása, - tanúvallomás az áldozat lelövéssel fenyegetéséről, - a zsarolással gyanúsított személy üres bankszámláján az általa követelt összeg megjelenése, - a lopott dolgok egy részének sértett lakásán történő megtalálása, származékos - a térfigyelő kamera lövést rögzítő felvétele, - külföldre távozott tanú vallomásáról készült jegyzőkönyv arról, hogy a gyanúsított lőfegyver vásárlásáról tárgyalt, - a zsaroló és a megzsarolt kapcsolatát igazoló magnetofon-felvétel, - a lopás helyszínén a szemléről készült rendőrségi videofelvétel eredeti (áttételesen kapcsolódik a bizonyítandó tényhez) - a zsaroló elismerten saját kézírásával készült feljegyzés fénymásolata, - a beismerő vallomásról készült videofelvétel
A közvetett bizonyítás dilemmái Ø „láncelmélet” (Hans Gross, Visinszkij) Ø „Kötél- vagy sodronyelmélet” (Nokes) Ø „háló-modell” (integrálja az első kettőt) Veszélyek: Az előítélet és a prekoncepció csapdái Az elvárások és a büntető eljárási szerepek túlértékelése
- Slides: 34