A Biblia mint Isten szava u Isten a

A Biblia mint Isten szava u Isten a fizikai érzékelésünk fölött áll. Honnan tudunk róla? • A kinyilatkoztatásból u u u Természetes kinyilatkoztatás: Istent felismerhetjük a műveiből Természetfölötti kinyilatkoztatás: Isten feltárulkozott a történelemben A természetfölötti kinyilatkoztatás • esemény → megértés (elkötelezettség) → hagyományozás → értelmezés → leírás → újraértelmezés A mértékadó hagyomány rögzülése = a Biblia A Biblia tehát az a könyvgyűjtemény, amelyben a történelemben végbement természetfölötti kinyilatkoztatást elfogadó közösség mértékadó hagyományát őrzi, újra és újra felidézi, és saját helyzetére értelmezi. u

A mértékadó hagyomány 1. u u Egyszeri esemény: egy szolgasorba jutott kis csoport kiszabadul az őt elnyomó birodalomból Megértés: ez Isten műve volt velünk • Elkötelezettség: minket Ő mentett meg, hozzá tartozunk, akarjuk, hogy Ő vezessen minket u u Hagyományozás: elbeszéljük utódainknak, évről évre megünnepeljük (ébren tartjuk az emlékét) Értelmezés: mi következik belőle? • Általánosítás: Isten más helyzetekben is tud és akar megszabadítani • Továbbgondolás: Azért tud megszabadítani, mert Ő a történelem Ura. Mivel egyetlen Úr, ura a világnak is = Ő a Teremtő. • Kizárás: más istenhez hiába fordulnánk, nem tud segíteni → a többi isten valójában nem létezik • Erkölcsi következtetés: Isten vezetése a törvényeiben nyilvánul meg, hallgatnunk kell a szavára

A mértékadó hagyomány 2. u Leírás: a hagyományozás egyik formája. Célja gyakorlati: • óvja a feledéstől és a torzítástól • a hagyományozás szokásos helyén és azon kívül is olvasható és felolvasható Nem az eredeti eseményt, hanem az értelmezett hagyományt írják le! u Újraértelmezés: az eredeti hagyomány új helyzetben új felismerésekkel gazdagodik • A fogságból hazatérés = új kivonulás, de ennek alapja már a történelmi bűnök megbocsátása • Jézus feltámadása = új kivonulás, de u u u ez már nemcsak egy népre, hanem mindenkire vonatkozik: új választott nép, az egyház születik belőle a szolgaság háza nem egy fizikai hely, hanem a bűn és a halál rabsága a földi élet megfelel a pusztai vándorlásnak, amit az örök haza felé megpróbáltatások között, de szabadon folytatunk – a vándorlásban a vezető már nem Mózes, hanem Jézus

A Biblia kialakulása és értelmezése u u u A mértékadó hagyomány rögzül: annak írott formája a közösségben vitathatatlan tekintéllyé (szent írássá) válik Elhatárolják a nem mértékadó vagy téves hagyományoktól (kanonizálják) Az újonnan felmerülő teológiai vagy erkölcsi kérdésekre benne keresik a választ (értelmezik): • • • az eredeti tapasztalat megértése önmagában mit jelentett a későbbi korok számára mi a hasonlóság és különbség az egykori és a mostani tapasztalat (kérdés, probléma) között: az analógia (párhuzamosság alapján) saját tapasztalatunk megértése, kérdéseinkre válasz

Az Ószövetség könyvei A héber beosztás szerint A keresztény beosztás szerint Kánoniságuk szerint Eredeti nyelvük szerint

A héber beosztás szerint Tóra = Pentateuchus = Mózes öt könyve (Kr. e. 5. sz. ) u Nebiim = Próféták (Kr. e. 3. sz. ) u • Korábbi próféták (Józs, Bír, 1 -2 Sám, 12 Kir) • Későbbi próféták (Iz, Jer, Ez, 12 kispróféta) u Ketubim = egyéb iratok (Kr. u. 1. sz)

A keresztény beosztás szerint Történeti könyvek (Tóra, Józs, Bír, Rut, 1 -2 Sám, 1 -2 Kir, 1 -2 Krón, Ezd, Neh, 1 -2 Makk) u Tanító könyvek (Zsolt, Én, bölcsességi művek) u Prófétai könyvek u • 4 nagypróféta: Iz, Jer, Ez, Dán • 12 kispróféta

Tóra Gen = Genezis (Teremtés könyve) u Ex = Exodus (Kivonulás könyve) u Lev = Leviticus (Leviták könyve) u Num = Numeri (Számok könyve) u Dt = Deuteronomium (Második Törvénykönyv) u

Nebiim Korábbi próféták (= Deuteronomisztikus Történeti Mű): Józsue, Bírák, 12 Sámuel, 1 -2 Királyok u Későbbi próféták (= „írópróféták”) u • Izajás (prot. Ézsaiás), Jeremiás, Ezekiel • 12 kispróféta: Ámosz, Ózeás, Mikeás, Náhum, Szofoniás, Habakuk, Abdiás, Aggeus, Zakariás, Malakiás, Joel, Jónás

Ketubim u u Zsoltárok Jób Példabeszédek Öt megillot: • Énekek éneke (Húsvét) • • • Rut (Pünkösd) Eszter (Purim) Prédikátor (sátoros ünnep) • Siralmak (hosszú nap) u u Dániel Krónikás Történeti Mű • • Krónikák 1. könyve Krónikák 2. könyve Ezdrás Nehemiás

Összefoglalás Tóra Nebiim Genezis Józsue Exodus Bírák Leviticus Sámuel 1 -2. Numeri Királyok 1 -2. Deuteronomium Izajás Jeremiás Összesen: 5 Ezekiel 12 kispróféta Mindösszesen: Protestáns: 39 Összesen: 21 Héber: 24 (héber számítás szerint: 8) Ketubim Zsoltárok Jób Példabeszédek Prédikátor Énekek éneke Rut Eszter Siralmak Dániel Krónikák 1 -2. Ezdrás. Nehemiás Összesen: 13 (héber: 11)

Kánoniságuk szerint Protokanonikus (= héber, protestáns: kanonikus) u Deuterokanonikus (= héber, protestáns: apokrif) u • 7 önálló könyv • 2 könyvben kiegészítések

Deuterokanonikus könyvek Jézus Sirák fia u Bölcsesség u Tóbiás u Judit u Báruk u Makkabeusok 1. könyve u Makkabeusok 2. könyve u

Deuterokanonikus kiegészítések Dániel 13 -14. fejezete (Zsuzsanna és a vének, Bél és a kígyó) u Eszter könyvében tíz kisebb részlet u

Az Ószövetség eredeti nyelve Általában héber – kivéve: u Arám nyelvű: u • Dániel 2, 4 -7, 28 • Ezdrás 4, 7 -6, 18 u Görög nyelvűek a deuterokanonikus könyvek. Közülük eredetileg is görög nyelven készültek: • Makkabeusok 2. könyve • Bölcsesség könyve

Idézés a Bibliából Könyv Fejezet Vers Könyvek rövidítései: pl. Jer, Lk, 2 Kir Fejezetek: 4 … 5 -9 … 6. 8. 11 – mindig a vesszőig! Versek: a vessző után: 6, 11 … 6, 11 -14 … 6, 11. 14 Verseken belül: 6, 11 a … 6, 11 b-14 a

Az Ószövetség fordításai u Görög • Septuaginta (LXX) = Hetvenes fordítás • Aquila, Szümmakhosz, Theodotion u Arám • targumok (= kommentáló fordítás) Szír: Pesitta u Latin u • Vetus Latina • Vulgata

IZRAEL TÖRTÉNETE

Domborzat

u u Előtörténet: Izrael ősatyái (19 -15. sz) Izrael mint nép, ország és állam • A nép kialakulása: kivonulás, szövetség-kötés, pusztai vándorlás (1250 -1220) • Az ország története: u u honfoglalás (Józsue) 1220 körül törzsszövetségi társadalom (bírák kora) • Az állam története: u u u egységes királyság: Saul, Dávid, Salamon (~1050 -935) Kettészakadt királyság: Izrael (Észak) 935 -722 Júda (Dél) 935 -587 Izrael mint vallási közösség (Kr. e. 587 -től) • Jellemzői: politikai függés, vallási autonómia; a Tóra és a jeruzsálemi templom köré szerveződő, szétszórtan élő, kulturájában különböző, vallásában egységes nép = ez a judaizmus kialakulásának kora

A nép előtörténete u Pátriárkák kora (Kr. e. 19 -15. sz. ) • A Bibliában: Gen 12 -50 (Ábrahám, Izsák, Jákob, József és testvérei), eredetük a szájhagyomány • Félnomád pásztorok a Közel-Keleten

Kivonulás - honfoglalás u Kivonulás Egyiptomból Kr. e. 1250 k. • A Bibliában: Ex eleje (Mózes, tíz csapás, kivonulás, szövetségkötés) u Pusztai vándorlás (13. sz. ) • A Bibliában: Ex vége, Num (Dt) u Honfoglalás (13. század vége) • A Bibliában: Józsue (részben Bírák)

Bírák kora, királyság kezdete u u Bírák kora: törzsszövetségi társadalom Kánaánban (1211. sz. ) (Bír, 1 Sám) Saul (1 -2 Sám) Dávid (2 Sám) Salamon (1 Kir)

ELMÉLETEK A HONFOGLALÁSRÓL u Hódítás modell • A bibliai elbeszéléssel összhangban, régészeti leletek alapján az ország meghódítását állítja u Békés beszivárgás modell • Kánaán peremvidékéről félnomád pásztorok beköltöztek a hegyvidékre, majd összetűzések során kiterjesztették hatalmukat az országra u Szociológiai modell • Forradalom modell u Az elnyomott kánaánita lakosság új típusú társadalmat hozott létre, a Jahve-hit ebben összetartó erő • Fejlődés modell u A nemzetközi kereskedelem összeomlása miatt a városállamok lehanyatlanak, helyüket a hegyvidéki agrárközösségek veszik át (a Jahve-hitnek nincs szerepe)

Hűbéri társadalom - törzsszövetség u u u Városállamok Hűbéri rend: arisztokrácia, félszabad parasztok, rabszolgák Politeizmus (termékenységi vallás) >> természeti erők mitológiái Helyi istenségek, az istenek ábrázolásai mágikus és mitikus jelleg a társadalmi különbségek isteni eredetűek u u u Törzsek szövetsége Teokratikus rend: Jahve az egyedüli úr, a törzsek egyenlőek Monolatria: csak Jahvét szabad tisztelni >> történelmi tudat Jahve egyetemes uralma, anikonizmus mély erkölcsi tudat a törzsszövetség szolidaritásra kötelez

A törzsszövetség u u u u u Akefális társadalom nyitott falvak alacsony munkamegosztás egyenlőségen alapuló kapcsolatok kismértékű cserekereskedelem katonai önvédelem segítségnyújtási kötelezettség vének tanácsa önszervező igazságszolgáltatás közös Jahve-tisztelet: a közösséget védelmezi, rendjét megszabja törzs kb. 50 klán védelmi szövetség = klán kb. 8 -10 nagycsalád

A törzsi rend válsága Bírák kora: a törzsek laza szövetsége segítségnyújtási kötelezettséggel Baj idején karizmatikus vezető (= bíra) fogja össze a népet – a baj elmúltával szerepe véget ér u Filiszteus veszély: célul tűzik ki Kánaán meghódítását – szükség lenne egy központi hatalomra u

A királyság kezdetei u u A filiszteus veszéllyel szemben minden törzset összefogó, állandó vezér: Saul (? -1000 k. ) – Eleinte nagy sikerek, de a Gilboa hegyi csatában elbukik 1004/1000 -965: Dávid • • u végleg leszámol a filiszteusokkal személyében egyesül Észak és Dél fővárost alapít (Jeruzsálem), megteszi vallási központtá Egyiptom határától Közép-Szíriáig nagyhatalmat hoz létre 965 -931: Salamon • stabilizálja Izrael helyzetét, kiaknázza a birodalmi helyzetet • jó viszony a környező államokkal (házasságok) • kereskedelem, építkezések, kultúra támogatása • templomépítés: királyi szentély • az állam deficites: magas adók, robotmunka

A törzsszövetség és a dinasztikus teológia ellentéte u u u A teokrácia Jahve közvetlen uralma: alkalmi, funkcionálisan tagolt közvetítők A szövetségi rend feltételeken nyugszik: Jahve törvényeinek megtartása A szövetség egyenlőségen és szolidaritáson alapul u u u Jahve uralmát a király által gyakorolja: minden funkciót, tartósan egyesít Dávid háza a fennmaradás feltétel nélküli ígéretét kapja Isten szuverenitását és kegyelmének ingyenességét hangsúlyozzák: az egyiket felemeli, a másikat nem

Izrael és Júda kettészakadása u u u Roboám elutasítja az északiak követeléseit (adók, robot csökkentése) Az északi törzsek hazahívják Egyiptomból Jeroboámot, és királlyá választják. Az elszakadás okai: • Társadalmi okok: u u központosított hatalom, a törzsek önállósága, beleszólási joga megszűnt osztálykülönbségek kialakulása, kereskedők, iparosok meggazdagodása, földművelők elszegényedése • Vallási okok: u u a néppel kötött szövetség gondolata háttérbe szorult, a Jahvetisztelet mellett megtűrték a pogány kultuszokat is a királyság megítélése vegyes • • • benne teljesedtek be az isteni ígéretek > isteni intézmény a szövetségnek alárendelten elfogadják teljesen elutasítják • Gazdasági okok: u eladósodás > adó, robot, városok elzálogosítása

Az elszakadás következményei u a birodalom szétesik • elmaradnak a hűbéradók • már nem felügyelik a karavánutakat > a kereskedelem összeomlik u testvérháború mintegy ötven éven át • ezt kihasználva Damaszkusz és Egyiptom beavatkoznak

A két állam jellemzői Júda u területe kisebb, zártabb u kevesebb erőforrással rendelkezik u dinasztikus alkotmány: stabil államberendezkedés u homogénebb társadalom Izrael u területe nagyobb, nyitottabb u több erőforrása van u karizmatikus királyválasztás elve: gyakori puccsok u sok kánaánita él

A két királyság kora u Észak = Izrael • 935 -721 • 11 törzs, karizmatikus állameszmény u Dél = Júda • 935 -587 • Júda, dinasztikus állameszmény (Dávid háza) 1 -2 Kir, 2 Krón

A két királyság kora u u u 935: Az ország kettészakadása 935 -885: testvérháborúk kora 885 -800 Arám fennhatóság • Észak: Omri és Jehu dinasztia (842 -től) u 800 -740 Második felvirágzás • É: II. Jeroboám, D: Uzija u 740 -630 Asszír uralom • 722: Szamaria elesik – Izrael vége u u 630 -598 Vallási reformok 587 Júda önálló léte véget ér

Az asszír birodalom 745 III. Tiglatpilezer 721 Izrael vége 663 Téba elfoglalása 612 Ninive eleste

Az újbabiloni birodalom 625 -605 Nabupolasszár 605 -562 Nebukad nezár 587 Júda vége 555 -539 Nabonid

A babiloni fogságtól a Kr. E. 2. századig Babiloni fogság (587 -538) u Júda perzsa uralom alatt (538 -333) u Júda a hellének uralma alatt u • A ptolemaioszok uralma (301 -198) • A szeleukidák uralma (198 -tól) u Makkabeus felkelés (166 -tól) Hasmoneus királyság (142 -67) u Júda római uralom alatt (Kr. E. 63) u

Hazatérés a fogságból u u u 550 -530 Círus (Kürosz) perzsa király 539 A babiloni birodalom bukása 515 Az újjáépített templom felszentelése

A zsidó diaspóra

5. Század (= 500 -401) u u u u u 530 -522 522 -486 486 -465 465 -424 423 -404 404 -358 358 -338 338 -336 336 -331 Kambüzész I. Dáriusz Xerxész I. Artaxerxész II. Dáriusz II. Artaxerxész III. Artaxerxész Arszész III. Dáriusz u u u A kor viszonyai: ld. Malakiás könyve Nehemiás társadalmipolitikai reformjai Ezdrás vallási reformjai

Nehemiás u 1. küldetése 445 -433 • A városfal felépítése • Közigazgatás megszervezése • Küzdelem a közöny és a vallási lazaságok ellen u 2. küldetése (? -? ) vsz. 430 -424 • A templomi istentisztelet biztosítása • Szombati kereskedés tilalma • Héber nyelvhasználat szorgalmazása

Ezdrás u Kronológiai nehézségek: Ezd 7, 7: Artaxerxész 7. évében • I. Artaxerxész: 458 – túl korai, mert működése feltételezi Nehemiásét • II. Artaxerxész: 397 körül – túl késői • Elírás? = A. 37. éve: 428 körül: ez a legvalószínűbb u Különleges királyi megbízott: a zsidó vallási autonómia számára a Tóra megtartásának előírása

Ezdrás tevékenysége A Törvény felolvasása, vezetők oktatása u Vegyesházasságok felbontása u A közösség újjászervezése: összetartó ereje a Törvény elfogadása u

A judaizmus kezdete A vallásosság a Tóra köré épül u Az egyéni elkötelezettség szerepe u Zsinagógák (tanítás, szombati istentisztelet) >> írástudók u A jeruzsálemi templom kultuszközpont és zarándokhely >> főpapok u Isten transzcendenciája, igazságossága >> angyalok, sátán u

A hellenista kor kezdete u u II. Fülöp makedón király (359 -336) a khairóneiai győzelem után (338) kiterjeszti uralmát a görög államokra Nagy Sándor (336 -323) • • • 334 333 332 331 327 323 Kisázsiai görögök felszabadítása Isszosz: győzelem a perzsák felett Egyiptom elfoglalása Mezopotámia elfoglalása Hadjárat az Induson túl Babilonban meghal

Nagy Sándor birodalma

301: Ipszoszi csata után Palesztina a ptolemaioszoké 198: Paniumi csata után a szeleukidák é

Palesztina a hellenisztikus korban Görög befolyás már a perzsa kortól: Kalandorok, kereskedők, tudósok Görög városok Görög kultúra és életmód terjedése

Makkabeus felkelés 187 -175: IV. Szeleukosz Megpróbálja megszerezni a templom kincseit 175 -163: IV. Antiokhosz Epifánész Erőszakos hellenizálás 169: a templom kirablása 168: a zsidó vallás betiltása 167: Matatiás ellenállása, a hegyekből gerillaháború 166 -tól Makkabeus Júdás 164. december: a templom meggtisztítása (Hanukka) 160 -142 Makkabeus Jonatán 142 -134 Makkabeus Simon 134 -104 Johannesz Hyrkanosz 104 -103 Arisztobulosz 103 -76 Alexander Janneusz 76 -67 Salome Alexandra 63 -tól római uralom (Pompeiusz)