A BETEGELLTS KERETEI S RENDSZERE AZ EGSZSGGYI SZOLGLAT

A BETEGELLÁTÁS KERETEI ÉS RENDSZERE

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT ÉS MŰKÖDÉSE ORSZÁGOS INTÉZETEK, EGYETEMEK REGIONÁLIS KÖZPONTOK ÁLTALÁNOS KÓRHÁZAK városi, megyei JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁS rendelőintézetek, szakgondozók, szakambulanciák, szakápolás ALAPELLÁTÁS gyermek és felnőtt háziorvosi, fogászati ellátás, ügyeleti szolgálat, üzemorvosi és iskolaorvosi ellátás, védőnői szolgálat

A betegellátás keretei Alapellátás Járóbeteg-szakellátás Fekvőbeteg-szakellátás

Alapellátás Egészség védelmében és a betegség megelőzésében fontos szerepe van. A beteg lakóhelyén, munkahelyén, illetve annak közelében a folyamatos egészségügyi ellátást biztosítani kell. Feladata: A betegségek korai felismerése és megelőzése Az egészségi állapot figyelemmel kísérése Egészségügyi felvilágosítás, egészségnevelés Komplex feladata van a beteg Gyógykezelése Gondozása Házi ápolása Rehabilitációja során.

Működési elvek Progresszivitás elve: az ellátórendszer minden szintjének megvannak a feladatai, melyek hierarchikusan szerveződnek. Az alapellátás, szakellátás és kórház feladatai eltérőek, egymásra épülnek. Területi elv: az eü. ellátó szervezet adott területen kötelező feladatellátó. Területen kívül csak akkor vállalhat feladatot, ha képes ellátni. Definitív ellátás elve: Az ellátás minden szintjén a befejezettségre kell törekedni. Csak azokat az eseteket kell szakellátásba küldeni, ahol az alapellátás már nem tud továbblépni. Szabad orvosválasztás elve: Az alapellátásban a beteg megválaszthatja a háziorvost.

A szolgáltatórendszer felépítése, alapellátás Alapellátás: (WHO szerinti definíció) minden olyan ellátási forma, amelyhez a lakosság közvetlenül, beutaló nélkül fordul. (háziorvos, gyermekorvos, foglalkozás eü. , anya, gyermek, ifjúság egészségügy, bőgyógyászat, szemészet, nőgyógyászat, fogászat, traumatológia, orrfül-gége). Lakóhelyen kell biztosítani. Cél: prevenció (szűrések, védőoltások), egészségi állapot figyelemmel kísérése, felvilágosítás, egészségnevelés, gyógykezelés, gondozás, rehabilitáció, szakorvoshoz irányítás, fekvőbetegek otthonukban történő ellátása. A háziorvos önálló vállalkozó, 1500 -2000 lakos, aki nem tartozik mentességi körbe, az ellátás térítésmentes, TAJ kártya alapján. A betegek 50%-a idős.

Járóbeteg-szakellátás A beteg lakóhelyének közelében kell biztosítani A szakorvos által végzett egyszeri, vagy alkalomszerű egészségügyi ellátás Szakorvosi gondozás A krónikus betegségek gondozása Egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások végzése Intézeti hátteret igénylő ellátás

Fekvőbeteg-szakellátás A beteg lakóhelye közelében Fekvőbeteg gyógyintézet keretei között, folyamatos benntartózkodás mellett végeznek: Diagnosztikai, Gyógykezelési, Rehabilitációs, Ápolási célú (hosszú távú) tevékenységeket Egyszeri vagy kúraszerű beavatkozások, amelyek után meghatározott idejű megfigyelés szükséges, az esetleges azonnali orvosi beavatkozás igény miatt Nappali és éjszakai szanatóriumok

Ügyeleti rendszer a napi munkarenden kívül bekövetkező sürgősségi esetekben a három egészségügyi ellátási forma folyamatos igénybevehetőségét biztosítja

A kórház és jellemzői A kórház fogalma: olyan fekvőbeteg gyógyintézet, amely orvosi szakellátást és ápolást nyújt mindazon betegek számára, akiknek egészségét helyreállítani, betegségének előrehaladását megakadályozni otthon vagy az alapellátás intézményrendszerében már nem lehet.

A kórház feladatai Kezelést, ápolást végez Segítséget nyújt a prevenció minden területén lévő intézmények munkájához Járóbeteg-szakellátást végez a szakambulanciákon Konzultációs és diagnosztikai segítséget nyújt az alapellátásnak Továbbképzéseket szervez Tudományos tevékenységet végez, szakkönyvtára van Statisztikai adatszolgáltatás

Kórháztípusok Gyógyászati profil alapján: Területi ellátási kötelezettség alapján: Általános kórházak (min. 4 klinikai szakterület) Szakkórházak: többnyire egy szakterületre specializálódnak Területi (városi) Megyei Regionális Országos intézetek A betegségek előfordulásának eloszlása (progresszivitási szint) alapján (I-II-III. szint, ahol az I. az alapszint, a III. a legfelső országos intézeti szint) Az orvosképzésben betöltött feladataik alapján: Egyetemi klinikák Oktató kórházak

A kórházszervezet A kórház működése az orvosi-, az ápolási-, és a gazdasági-műszaki alrendszerek tevékenységének összehangolt munkája.

A kórház szervezeti tagozódása Igazgatás Betegosztályok Diagnosztikai, terápiás egység Intézeti gyógyszerellátó egység Központi szolgáltatások Gazdasági-műszaki osztályok