A BESZOKTATS EREDMNYESSGE AZ VODARETTSG TKRBEN Ksztette NyrBognr
A BESZOKTATÁS EREDMÉNYESSÉGE AZ ÓVODAÉRETTSÉG TÜKRÉBEN Készítette: Nyírő-Bognár Mária
Az óvodaérettség tulajdonképpen a gyermek életkorának megfelelő fejlettségi szint elérését jelenti. Nézzük mikor, és mikortól mondhatjuk egy gyerekre, hogy óvodaérett?
Az óvodához szükséges képességek már kétéves kor körül igényként jelennek meg a gyermek részéről. A szülő feladata, hogy ezek a törekvések megszilárduljanak, és természetessé váljanak a gyermekek mindennapi életében.
A következő kritériumok a mérvadóak: 1. Szociális érettség Minden gyereknek meg kell tanulnia a közösséghez való alkalmazkodást. Eddig a család alkalmazkodott ő hozzá, most neki kell egy közösséghez. Már nem ő van középpontban. Az óvónéni nem csak őt szeretgeti, hanem Pistit is, Katit is, … alkalmazkodnia kell társaihoz.
A megszokott családi biztonságtól, anyától már képesek megválni de csak nagyon rövid időre. Az utcán, ha sétálunk, megfigyelhetjük, hogy a gyerekek ösztönösen észreveszik egymást keresik a kortárs kapcsolatokat, de a fél . szemüket még anyán tartják Itt még tudja, hogy a szeretett személy mindig a biztonságot jelentő szférában van .
Képes legyen kapcsolatteremtésre gyerekkel, felnőttel egyaránt. Ugyanide tartozik az is, hogy képes legyen arra, hogy szabályokat fogadjon el a közösség részévé váljon . Az óvodaérettség alapfeltétele, hogy rövid ideig, de képes legyen másokkal együtt játszani .
2. Pszichés érettség Tudja elfogadni az anyai távollétet. Tudja, hogy mindig időben érte jönnek . , Azért, hogy őt betették egy számára idegen közösségbe még anya a világon őt szereti a legjobban . Nem könnyű az elszakadás a szülőnek sem, ez a lelkiállapot mindkettőjüknek új.
3. Kommunikációs képesség Fontos, hogy alapvető igényeivel kapcsolatban kifejezze magát az óvónővel, dadus nénivel, vagy éppen társaival szemben. Például, ha WC-re szeretne menni, ha fáj valahol, ha kér egy játékot, ha sérelem érte, ha bántották, ha szomjas. . .
4. Önállóság Három éves korra már célszerű az alapvető önállóságra való törekvés - legyen képes önállóan étkezni, legalább kanállal - tudja használni a poharat - elfogadja a felnőttektől az ételt - ismerje fel saját ruhadarabjait, cipőjét próbálkozzon felvenni a ruhadarabjait és a cipőjét (tépőzárat használni) - ismerje a zsebkendőhasználatot, jöjjön oda az óvodapedagógushoz, ha folyik a nózija, és még nem tudja egyedül megtörölni .
5. Szobatisztaság Az óvodákban nincs meg a pelenkázásnak sem a személyi, sem a tárgyi feltétele, ezért a napközbeni szobatisztaság alapfeltétel. Megfelelő családi környezetben időben válnak szobatisztává a gyermekek. Bíztatni, bátorítani kell őket, és több . önállóságot biztosítani számukra
6. Anya és apa is legyen kész az óvodára ! Az óvodakezdés a szülők számára sem könnyű. Előfordul, hogy az óvodaérett gyereket valamelyik szülő engedi el nehezen magától. Félelmei vannak, és sokszor ők sokkal jobban izgulnak ezekben a napokban . Már szinte elcsépelt gondolat, de bizony, minden a fejben dől el, épp ezért már időben kezdjük el szokni a gondolatot, hogy a gyermekünk óvodába fog járni!!! Örüljenek vele együtt, hogy már ilyen nagy, és megteszi az első olyan önálló lépését , amikor bizony mi csak hátulról támogatjuk, de a jelenlétünk nélkül fog megtenni. , ez egy teljesen új világ mind a gyermeknek, mind az anyának.
A mindennapok tapasztalatai: • A közösséghez való alkalmazkodás, együttműködés bizony komoly nehézséget jelent!!! • Szabály-normarendszer elfogadása, alkalmazása ellenállást vált ki a gyermekekből! • Beszédfejlődésük életkori sajátosságaikkal gyakran nincs összhangban! (szókincs, beszédértés, beszédhiba) Megkésett beszédfejlődés • Önállóságuk (öltözködés, testápolás , étkezés) területén fejletlen. • Udvariassági formulák használata „ismeretlen”.
Óvodaérettség elérésének sarkalatos pontjai : Megfelelő napirend, szokás szabályrendszer kialakítása, mind ezek következetes betartása, betartatása!!!! Életkornak megfelelő önállóság biztosítása ! Mindennapi mesehallgatás! Sok közös beszélgetés! Gyermeki kérdésekre adott fáradhatatlan válaszadás!!
A beszoktatás időszaka után a következőket értékeljük – a gyermek miként fogadta el az új környezetet, – hogyan reagált a szülőtől való elválásra, – magára talált-e a játékban, - hogyan alakult a kapcsolata az óvónőkkel, – hogyan illeszkedett be az óvodai élet ritmusába, – mi okozott számára örömet vagy nehézséget, – hogyan reagált a társakra?
Életkori sajátosságaikat figyelembe véve: - Verses, mesés tevékenységek során milyen - a monotónia tűrésük , - figyelmük, érdeklődésük, - Verbális memóriájuk, kifejezőkészségük ( figyelmetlenség általános jelenség, mely motorikus nyugtalanságban figyelhető meg)
Zenei nevelés területén: - érdeklődésük, - zene iránti fogékonyságuk, - ritmusérzékük (egyenletes lüktetés) (szívesen részt vesznek e tevékenységben, ritmusérzékük egyéni fejlettségtől függ)
Mozgás területén: - Nagymozgásuk - Ügyességük, - Bátorságuk, - Kitartásuk. (egyéni eltérések főként mozgáskoordináció fejlettsége során tapasztalhatóak) - Finommotorikájuk (helytelen ceruzafogás, erőtlen nyomatékú firkálás, ollóhasználat ismeretlensége)
Hogyan segíthetik a szülők gyermeküket a fejlődésben? • Odafigyeléssel, türelemmel, érző, értő figyelemmel és mérhetetlen szeretettel. • A mi közös felelősségünk, hogy gyermekeinknek segítsünk saját , képességeik felfedezésében képesek legyenek különböző csoportokba beilleszkedni, kezelni érzelmeiket, felfedezni saját útjukat későbbi életük boldogulása érdekében . • Figyeljünk hát rájuk, ha kérdeznek, ha elakadnak, ha bizonytalanok, ha dühösek, ha boldogok…mert számítanak ránk!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
- Slides: 19