A Balaton s a KeletiBozt mentn vgzett kutatmunka

A Balaton és a Keleti-Bozót mentén végzett kutatómunka A víz fizikai és kémiai jellemzői Készítette: Kanik Edina 12. c Mátyás Király Gimnázium, Fonyód Felkészítő tanárok: Fejes Anikó, Feketéné Györe Szilvia Tanácsadó: Piliszky Zsuzsanna NABE

Bemutatkozás, mérési helyszínek 2011 -ben indult iskolánkban a Nők a Balatonért Egyesület támogatása által a „Balaton Szakkör” elnevezésű délutáni projekt, amelyben a víz kémiaibiológiai és fizikai vizsgálatát végeztük. A vizsgálódás Fonyódon a Balaton partján és a Balaton vizét elvezető Keleti- Bozót Csatorna mentén történt. Én főként a kémiai vizsgálatokban vettem részt. 1. Kép: A vihar érkezése előtt gyűjtöttünk mintát 2. Kép: A Keleti-Bozót elején készült fénykép

Kutatási céljaink: • Milyen a Balaton fonyódi szakaszán és az ehhez tartozó vízelvezető csatorna területén a víz kémiai és biológiai állapota? • Ezt miként befolyásolják a környezeti tényezők?

Néhány mondat a Balatonról: • A Balaton fiatal tó, körülbelül 12 -14 ezer éves. Különlegességét adja, hogy viszonylag nagy felületéhez képest sekélynek tekinthető édesvíz. A legjelentősebb vízbeszállító folyója a Zala. Mivel nincs állandó levezetésű, természetes kifolyója, a víz szintje erősen függ a környezeti hatásoktól. • A tó a felületéhez mérten sekély vízszintje miatt soha nem volt oligotróf tisztaságú. A Balaton vízállapota a tó földtörténete során a mezotróf (közepes tisztaságú) és eutróf (tápanyagban feldúsult) állapotok között ingadozott.

A vízminőség-változás következményei Tömeges algafelszaporodást 1980 -1990 között észleltek, amikor a tó nyugati részén, elsősorban az emberi környezetszennyezés okán, megnőtt a víz oldott foszfáttartalma. Ez vezetett egy eutrofizációs folyamathoz. A víz kémiai minőségének változását bizonyos fajok hirtelen fellépő elszaporodása, inváziója, vagy éppen a tömeges pusztulása kísérheti. 1990 -es évek óta a zalaegerszegi szennyvíztelepi foszforleválasztó megépítésével, a foszfátmentes mosóporok elterjedésével, számos védelmi beruházással jelentős vízminőség-javulást értek el.

Méréseim, megfigyeléseim Az elmúlt két év során számos alkalommal vizsgáltam meg a Balaton fizikai és kémiai állapotát. Az évszak különböző időpontjaiban is voltak mérések. A mérési területem a fonyódi Mátyás Király Gimnáziummal szemben levő balatoni partszakasz, illetve az iskolától kelet felé eső, körülbelül 600 méterrel arrébb található Keleti-Bozót Csatorna fonyódi szakasza.

Megfigyelt fizikai jellemzők: A Balaton színe különleges smaragdzöld. Módosíthatja: • A felkeveredő iszap. (viharos idő) • A vízben oldott ionok, szerves anyagok. • Az elszaporodó algák. Az eutrofizáció folyamán, aerob és anaerob bomlások következtében jellegzetes mocsári, lápi szag jelenhet meg a nádasok környékén. Fontos a víz hőmérséklete is, amit rendszeresen mértünk. Befolyásolja a vízben levő oldott anyagok koncentrációját. Az iszapból felszabaduló oldhatóvá vált foszfát algásodást indíthat el.

Kémiai jellemzők A Balaton vize enyhén lúgos és viszonylag lágy, 8 körüli a kémhatása, 18 körüli a keménysége. A Balaton foszfáttartalma a nyolcvanas években volt kiemelkedően magas. Ma már jelentősen csökkent a mértéke. Az általam mért adatok is ezt mutatták, 1 -2 mg/l körüli értéket kaptam. Ettől a Keleti-Bozótnál mért értékek tértek el. Ott 3 -6 mg/l érték körül mozgott. A víz oldott oxigén tartalma 8 -10 mg/l között volt. Alacsony volt az ammónium-, nitrát- és nitrit-ion mennyisége.

A mérés bemutatása Időpontok: 2013 május, június, szeptember Mérési eszköz: greenpeace vízminőség-vizsgáló bőrönd Mintavételi hely koordinátái: sz: 46° 45'6. 44"É h: 17° 33'22. 36"K Mintavételi hely: Fonyód, Mátyás Király Gimnáziummal szembeni balatoni partszakasz.

Mitavétel és vizsgálatok közben

: 2013. Június 2013. két mérés átlaga szeptember két mérés átlaga Május, június és szeptember mérési eredményei 2013. május három mérés átlaga Víz hőmérséklete: 21 ˚C 22, 5 ˚C 21 ˚C Víz p. H értéke 8 8, 5 8 Teljes keménység: (Ca 2+ ; Mg 2+) 19, 4 mg/l 18, 5 mg/l 19 mg/l Oldott foszfát (PO 43 -) 1 mg/l 1, 5 mg/l 2 mg/l Oldott oxigén tartalom 8, 5 mg/l (O 2): 9 mg/l 8, 5 mg/l Ammónium tartalom (NH 4+) 0, 2 mg/l 0, 25 mg/l Nitrát tartalom (NO 3 -): <10 mg/l-nél Nitrit tartalom (NO 2 -): Nem volt kimutatható 0, 01 mg/l 0, 08 mg/l

A Keleti-Bozótnál mért eredmények Mintavételi hely koordinátái: Szélesség: 46° 44'9. 92"É Hosszúság: 17° 33'54. 08"K Időpont: 2013. május 08. két mérési átlaga Víz hőmérséklete: 22 ˚C Víz p. H értéke 8 Teljes keménység: (Ca 2+ ; Mg 2+) 19, 4 mg/l Oldott foszfát (PO 43 -) 4 mg/l Oldott oxigén tartalom (O 2): 9 mg/l Ammónium tartalom (NH 4+) 0, 024 mg/l Nitrát tartalom (NO 3 -): 10 mg/l-nél kevesebb Nitrit tartalom (NO 2 -): 0, 198 mg/l

Összefoglalás §Az elmúlt két év eredményei hasonló mérési értékeket eredményeztek. eltérések az évszakos változásoknak Összességében Az megállapítható, hogy a Balaton kémiai köszönhetők. módszerekkel meghatározott vízminősége az általam mért fonyódi régióban megfelelőnek mondható. §Foszfátszennyezést nem tapasztaltam. A Keleti-Bozótnál volt kisebb foszfátszennyezés, amit a közeli halastavak és Ezt támasztották a bioindikációs mérések is. a csatorna menti alá horgászatnak tulajdoníthatunk. §A nyár végén a Balaton vízminősége a tavaszhoz képest KÖSZÖNÖM romlott, ami a turizmussal magyarázható. a megtisztelő figyelmüket! §Befolyásoló tényező az időjárás is, mert a 2012 nyarán tapasztalt szárazság rontott a mérési eredményeken.

Irodalomjegyzék: § Borsos S. [2004]: Bioindikáció az iskolai oktatásban, Tanári segédlet a környezetvédelmi országos akcióprogramhoz, Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával, Budapest, pp. 1 -17. § Hajósy A. , Piliszky Zs. [2013]: Vízbiológiai munkafüzet, Készült a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás programjának támogatásával, Budapest, pp. 1 -11. § Sebestyén O. [2012]: Balaton Szakkör, Vízminőség vizsgálat, Eu. Lakes projekt, Készült a Central Europe Programban az Európai Unió és a Magyar Köztársaság társfinanszírozás támogatásával, Budapest, pp. 1 -6. § Vörös L. [2011] Balatoni természetkalauz, CENTER-PRINT Nyomda KFT, Debrecen pp. 9 -12.