8 A koncepcis perek klasszikus korszaka Magyarorszg trtnete

8. A koncepciós perek „klasszikus” korszaka Magyarország története 1944– 1956

• Miért Rajk? – – – A Rajk-per 1. Sztálin elvárása volt egy vezető pozícióba befurakodott „ellenség” leleplezése nem moszkovita; viszont „spanyolos”; testvére nyilas államtitkár volt vitái Péter Gáborral + belügyminiszteri „hibái” (pl. pártszervezetek feloszl. -a) tévedés, miszerint magyar (nemzeti) irányvonalú lett volna! vékony, magas termete, népszerűsége, értelmiségi volta irritálta Rákosit (? ) sok ellensége, irigye volt, DE kevés barátja • Az első koncepció: amerikai kémtörténet Svájcból – Noel Field: amerikai kommunista, aki a II. vh. alatt kommunistákat segített Svájcban, pl. Szőnyi Tibort, aki kapcsolatban állt Allen Dulles OSSvezetővel és később a káderosztály élén „pozícióba helyezte az imperialistáknak kémkedőket” • A második koncepció: jugoszláv, titóista összeesküvés – Mihail Iljics Bjelkin szovjet „tanácsadói” igazították el a kusza szálakat – Lazar Brankov, a Titóval szakító diplomata lett a „kapcsolattartó” – Rákosi buzgó szervilizmussal túlteljesíti a szovjet elvárásokat („álmatlan éjszakáin” hajmeresztő dolgokat is kieszelt (pl. a paksi csőszkunyhó) – Rajk és Tito „Rákosi életére tört”, katonai puccsal el akarta szakítani Mo. -ot a béketábortól. Az „összeesküvők” katonai vezetője Pálffy György tbk. – bakik: Rajk rosszul adta meg adatait, Szőnyi nem ismerte fel Dulles fotóját, Brankovnak nem volt elég ideje megtanulni a vallomását stb.

A Rajk-ügy mellékperei • 1949. okt. 15. Rajk, Szőnyi és Szalai András kivégzése • Pálffy György és társai – a „Rajk-banda” összeesküvésének katonai vonala, 4 kivégzés (okt. 24. ) – a kivégzést lefilmezték, s katonai iskolák kötelező anyaga lett belőle • Marschall László, Deszkás János, Mátyás László – katonatisztek, a Kat. pol-ról ismerték Pálffyt, többen spanyolosok is voltak – Deszkást jogerős 15 évi ítélete után újra perbe fogták és halálra ítélték – feltehetően Farkas követelésére (kapcsolatba hozva egy vélt kémmel, Tardi Istvánnal, aki 1954 -ben szabadult, majd öngyilkos lett) – Mátyás túlélte, később 1956 -ban Kádár állambiztonságának vezetője lett • Szebenyi Endre és Villányi András – a volt belügyi államtitkár és a gazdasági rendőrség vezetője Rajk beosztottjai voltak, az ÁVH bosszúja miatt ítélik őket is halálra – Münnich Ferenc csak moszkvai kapcsolatai révén menekült meg ugyanettől • Vági Ferenc és Aczél György – Vági Szőnyi és Dulles összekötője volt; a főperben nem használták fel, mert tagadta bűnösségét, egy mellékper élén kivégezték. Aczél megyei párttitkárként kételkedett Szőnyi bűnösségében: ez életfogytiglanit jelentett neki. • Mód Péter és társai – Rajk külügyminisztériumi emberei voltak a vádlottak • Field sosem állt bíróság elé, de 1954 -ig börtönben volt

A szociáldemokrata perek: áttekintés 1947– 48 1950 körül 1952– 54 beolvanincs dók ellen ilyen Justus Pál (a Rajk-perben) Gömöry Viktor–Dumbovich Emil– Bodrossy Erik (Sólyom perében) Vaikó György–Diettrich Lajos– Kászonyi András Szakasits-ügy (Marosán, Ries) (Schiffer Pál) nincs ilyen ellenállókkal szemben Benjámin Olivér (rendőrtisztek) Virág Sándor (Miskolci üzemi) Piller Gyula (Budapesti üzemi) Kálmán József és a „hatos bizottság” Száva István és a centrum Laborcz István Fejszés Gyula Némedi Varga Jakab Mauks Miklós Vass Vilmos Kisházi Ödön (Kéthly Anna) Peyer Nitrokémia

Szocdem. perek: általános vonások • Tömeges pereket jelentettek (szemben a kommunisták ügyeivel) – – négy ÁVH-s vizsgálócsoport is a szoc. demekkel foglalkozott 12 csoportos és 9 egyéni ügy, 177 elítélt az országos vezetők között többszáz kisebb, kevésbé ismert vádlott, többezer internált (Recsk, Kistarcsa) 1950. júl. 24. : MDP PB határozata a szakszervezeti munkáról („szindikalista határozat”) – ez az alapja a tömeges szabotázs-, tervbüntett stb. ügyeknek • Rákosi személyes ellenszenve okozta vesztüket – – legális működés a Horthy-korszakban: rendőrbesúgók jó kapcsolatok a Labour Party-val: angol kémek az SZDP vezetésében zömmel értelmiségiek álltak (nem munkások) csak Magyaro. -on ítéltek el beolvadó szoc. demeket • Nem voltak látványos kirakatperek, inkább zárt tárgyalások – a halálos ítélet ritka, ált. nem is hajtják végre – veréssel gyors beismerő vallomást csikartak ki, majd életrajzi elemekből nagy képzelőerővel dolgozták ki a vádiratok alapjait – halálra ítélték Schiffer Pált és (tévedésből) Marosán Györgyöt, de nem végzik ki őket

Perek az „ellenállók” ellen • Kálmán József (budapesti tv. hatósági biz. -i tag) és 21 társa – a „hatos fogat”: vezetője Kéthly Anna, tagja még Valentiny Ágoston is – a vádlottak összejártak, „konspiráltak”, készültek az MDP bukására (alternatív program, államszervezet) – hozzájuk kapcsoltak minden fontos még (Mo. -on) élő volt szocdem vezetőt (Szeder Ferenc, Takács Ferenc, Kőműves József stb. ) – kapcsolatban álltak emigráns, peyerista és nyugati elemekkel – Kéthly ügyét elkülönítik, csak 1954. jan. -ban ítélték el, de nov. -ben nyugati nyomásra már szabadult is – a többiek 1950 szept. -ben „egységesen” életfogytiglant kaptak • Rendőrtisztek: Benjámin Olivér és társai – a hatos bizottság megbízására működtek, szocdem. csoportot alkotva a BRFK állományában és segítve az elbocsátott rendőröket (éf. , ill. 12– 15 év) • Az üzemi háló(zat) perei – Virág Sándor (Miskolc) társaival valóban készült egy rendszerváltásra – Piller Gyula (Budapest) és társai felléptek a munkaverseny, sztahanov-mozgalom ellen; szabotázs-vádakkal ítélik el őket 13– 15 évre (Vas-Witteg éf. ) – elítélésük után országos tisztogatás a volt üzemi bizottsági vezetők között!

Perek a beolvadók ellen • Szakasits Árpád és társai („Rajk vagy Tildy sorsát akarod? ”) – a koncepció: beszervezték őket Horthy titkosrendőrei, adatokat szolgáltattak nekik a baloldali vezetőkről, népellenes tevék. -t folytattak a háborúban, angol kémek; mindenki vallott, tényektől függetlenül u. azzal vádolták őket (kémkedés, népi dem. rend elleni szervezkedés, hűtlenség stb. ) – Ries István a verések következtében meghalt – Ignotus Pál angol beszervezői: „B. L. O. Odylie” és „Fay Rytale” – Szakasitsot nem verik, Marosánt igen; családjával is zsarolták – 1950. nov. –dec. -ben többségüket életfogyt. -ra ítélték, csak 1956 tavaszán szabadultak ki (lényegesen később, mint Kéthly Anna) – eredetileg az ő összeesküvésük katonai szárnya lett volna Sólyomék ügye! • Schiffer Pált apósával (Szakasits) együtt tartóztatták le – 1951. márc. -ban halálra ítélték, három évig várta a hóhért a siralomházban – 1954 -ben a „szocialista humanizmusból” enyhítik „az egyébként jogos” ít. -t • Katonatisztek ügyei (a Sólyom-per szoc. dem vonulatai) – Gömöry Viktor és tsai – halálra ítélik őket, de kegyelmet kapnak (1950. aug. ) – Vaikó György és társai – halálos ítéletekből kettőt végre is hajtanak

A Kádár-percsoport • Történeti vádak halmaza: – Kádár 1933 -as letartóztatása utáni árulása, „beszervezése” provokátorrá; számos elvtárs háborús lebukását is neki tulajdonította vád – a debreceni „Márciusi Front” tagjainak „magyarkodó” csoportosulása (Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Kállai Gyula, Zöld Sándor, Ujhelyi Sz. stb. ) – Kádár 1943 -as bűnös pártfeloszlatása, a likvidátorság (erre a Horthy-ügynök Szakasits vette rá a vád szerint Kádárt) (és Péter Gábort!!) – kapcsolataik voltak a szoc. demekkel, a Rajk-ügy vádlottaival stb. • Előkelő vádlottak: 2 PB-, 3 KV-tag, két aktív (+1 volt) miniszter stb. – Zöld Sándor öngyilkossága 1951. ápr. 20. –» a még szabadlábon levő Kádár és Kállai letartóztatása – Kádár vallomáskísérletei a börtönben: nem verték, vallott, sokáig naivan azt hitte, az igazat kellene mondania; később nem volt elég fantáziája hazudni – a többieket verték, sóval etették, családdal zsarolták, „tornáztatták” • Az „amalgámozás”, a perek és ítéletek – a lelkileg–szellemileg megtört, beteg Losonczy G. 1951. okt. -ben 15 évet kap – a kisebb vádlottak perében 8– 15 év (e két perben nem is volt másodfok!) – Kádár 1951. dec. -ben életfogytiglant, Kállai és Donáth 15– 15 évet kapott, Haraszti Sándort halálra ítélik (ő is 3 évig a siralomházban vár) – 1954. júl. -ban valamennyien szabadulnak

ÁVH-n belüli leszámolás, „anticionista” perek • Szűcs Ernő és öccse, Miklós agyonverése (1950. nov. ) – Szűcs Ernő Péter Gábor helyettese, egyben szovjet állampolgár és ügynök is (e kapcsolatai veszélyt jelentettek Péter és Rákosi számára!) – a vád szerint klikket és saját fegyveres erőt akart szervezni, sőt horthysta kém – valóban igaz, hogy rengeteget sikkasztott és üzérkedett (pl. útlevelekkel) – feltehetően túl sokat tudott és Rákosi utasítására szándékosan verték agyon • „Péter Gábor és bandája” – a sztálini „anticionista” kampány miatt veszik őrizetbe a cég számos zsidó származású vezetőjét (1953. jan. ) – Rákosi preventív akciójaként – Péter Gábor utóda Piros László – a Gazda halála után ezt a pert leveszik a napirendről, de Nagy Imre idején már az elkövetett törvénytelenségekért ítélték el (1953. dec. ) Pétert életf. -ra, a többieket ált. 7– 12 évre. Péter csak 1956 nyarán vall Rákosi ellen • Zsidó (vallási) vezetők félreállítása – eredetileg az anticionista kampány részeként vették őket őrizetbe (1953. jan. ) – 1954. elején „csak” 2– 3 évre ítélik őket, de még az év folyamán szabadultak (Stöckler Lajost 1944 -es népellenes tevékenységgel vádolják a Zsidó Tanácsban végzett tevékenysége miatt; 3 évet kapott)

Antikommunista ellenállók • Mit jelent az „antikommunista ellenállás? ” – rendszerellenes politikai motivációjú, illegalitásban működő, de aktív, fegyveres és lehetőleg tömeges mozgalom, akár demokratikus, akár antidemokr. – erkölcsi dilemmák: lehet-e terrorista-jellegű; hol a határ ellenállás és kollaboráció, valamint ellenállás és hazaárulás között? – a magyar ellenállás hiányának földrajzi és történelmi okai, a források értelmezésének problémái • A Fehér Gárda a Dél-Alföldön (Orosháza–Hódmezővásárhely) – országos szervezet, vagy helyi, ÁVH-s provokációra létrejött egység? – Blahó János és Kovács István vezették, fegyverrel rendelkeztek, katonai kiképzést játszottak, próbáltak más csoportokkal / USÁ-val kapcs. -ba lépni – a helyi kulákok közül sokan támogatták, az ÁVH kezdettől megfigyelte és könnyűszerrel felszámolta. Blahót és Kovácsot kivégezték • Kereszt és Kard Mozgalom (Szeged) – Halápi József volt szabadságpárti városi tisztviselő vezette – jobboldalibb–nacionalista irányvonal, a konspiráció elemi feltételeinek hiánya, a szervezet létszámának és erejének mérhetetlen felnagyítása a tagok előtt, fegyverek nélküli naiv „katonai”felkelés terve jugoszláv „segítséggel” – ezt is könnyedén felszámolta az államvédelem, Halápit kivégezték

A kommunista egyházüldözés • A korábbi egyházellenes támadások és megerősödésük – (földreform, egyesületek felszámolása, iskolák államosítása, a protestánsok megegyezésre kényszerítése 1948 -ban, Kiss Szaléz és Mindszenty pere stb. ) – 1949. szept. 6. a hittan fakultatív tárggyá való leminősítése (addig kötelező!) – követelni kezdik, hogy a papok esküdjenek fel az új alkotmányra – 1950. jún. 1. KV-határozat a klerikális reakcióról, majd szerzetesek kitelepítése • Katolikus megegyezés az állammal, 1950. aug. 30. – fenti események hatására Grősz József kalocsai érsek 1950. jún. -ban kezd tárgyalni az államot képviselő Darvas József vallási-közoktatási miniszterrel – 1950. aug. 1. létrejön a Katolikus Papok Békebizottsága – állandó sajtókampány a tárgyalás alatt is + papok elhurcolása – egyezmény: a papok felesküsznek az alkotmányra, 8 iskolát visszakap az egyh. – 1950. szept. 7. a szerzetesrendek feloszlatása (négy kivétellel) • Az MDP Titkárság 1951. május 4 -i határozata – megalakul az Állami Egyházügyi Hivatal (máj. 18 -án, 1951. évi I. tv. ), élén Kossa István (eredetileg villamoskalauz, majd szakszervezeti vezető, ipari, ill. pénzügyminiszter; egy jó elvtárs mindenhez ért!!!) – cinikusan latolgatják egy pálosok–püspökök elleni per megindítási esélyeit, ami végül zöld utat kap

Katolikus vezetők, maradék kisgazdák • A megállapodás jutalma: a Grősz-per, 1951. jún. – a sokszálú koncepció szerint Grősz folytatta Mindszenty összeesküvését, sikeres puccs esetén ő lett volna a „homo regius” és Friedrich István volt min. eln. -öt nevezte volna ki (újra) kormányfővé – a két érsek közt Bozsik Pál prépost volt az összekötő – belekeverték a ciszterci szerzetes Endrédy Vendelt („valutaüzérkedés”) – és a pálos szerzetes Vezér Ferencet, aki a vád szerint 1945 -ben 30 szovjet katonát gyilkolt meg (valójában a gyilkosok gyóntatója volt) – a sikeres kirakatper eredménye: Vezért kivégzik, Grősz 15 évet kap, Endrédy 14 -et, Bozsik 10 -et; a másodfokú ítélet nem változtatott ezeken – a per kezdetén négy püspököt vesznek őrizetbe, békepapokat neveztek ki, a Püspöki Kar élére Czapik Gyula egri érsek került (júl. 21. : alkotmány-eskü) – mellékper: Friedrich 15 évet kap, de még 1951 végén meghalt a börtönben • Kővágó József és társai: amalgámozott kisgazda–„reakciós” ügy – a Testvéri Közösség, ill. a Pfeiffer-ügy folytatása (Kővágó J. volt bp. -i főpolgármester és Almásy Pál volt katonatiszt, akit már 1947 -ben is letartóztattak) – „angol kémkedés” vádjával kapcsolták ide (a nem kisgazda) Zsedényi Bélát és két volt kisgazda politikust – 1950. nov. : életfogytiglani és 15 éves ítéletek, Zsedényi a börtönben meghalt