7 A blokk bels vlsgai felkelsek lzongsok 1953

7. A blokk belső válságai: felkelések, lázongások 1953– 81 A kelet közép európai kommunista rendszerek összehasonlító politika története

Általános vonások • Szinte csak a blokk katolikus/protestáns (nem ortodox, északi) részén fordulnak elő tömeges lázongások, tiltakozások • Az ortodox Balkánon csak magányos ellenzékiek fellépése, illetve „primitív” lázongás, rombolás alakulhatott ki • Az északi államokban újra megjelenik a társadalmi mozgalom („social movement”) jelensége. Jellegzetességei (Charles Tilly nyomán): – kampány: szervezett, folyamatos nyomás a hatóságokra valamely célért – változatos eszköztár: petíciók, gyűlések, tüntetések, röplapok, egyesületek stb. (ilyenek előfordulnak más politikai mozgalmak eszköztárában is) – érdemesség: józanság, rendes öltözet; hírességek és/vagy családok jelenléte – egység: jelszavak, transzparensek, sorokban felvonulás, éneklés stb. – tömegesség: utcákat megtöltő tömeg, több ezer személy aláírása stb. – elkötelezettség: rossz idő elviselése, idősek jelenléte, ellenállás a hatalmi erőszaknak, önfeláldozás, adományok és más jótétemények

Áttekintő kronológia • 1953: megmozdulások Csehországban (főleg Plzeň ben), ill. Bulgáriában; munkásfelkelés Kelet Berlinben • 1956: véres tüntetések Poznań ban (június), majd politikai válság Varsóban (október) • 1956: forradalom és szabadságharc Magyarországon • 1968: a „prágai tavasz” reformjai – „emberarcú szocializmus” • 1968, 1970, 1976 – ismétlődő válságok Lengyelországban • 1971: a „horvát tavasz” kibontakozása • 1970 es évek: cseh, lengyel és magyar ellenzéki csoportok • 1980: hatalmas sztrájkok (Gdańsk, majd egész Lengyelo. ) • 1987: brassói munkások megmozdulása • 1989: Lengyel és Magyarország átmenete a demokrácia felé, majd dominóelv szerűen egész Közép Európa rendszerváltása

Plzeň és Berlin, 1953 • Csehszlovákia: 1953. jún. eleje – sztrájkok, tüntetések – (1953. márc. Sztálint „követve” Gottwald meghalt, utóda Antonín Novotný) – az elégedetlenség okai: áremelések, pénzcsere – jún. 1– 2. : kaotikus, vezető nélküli felkelés Plzeň ben, amit a karhatalom vert le (komm. ellenes jelszavak, szabad választás követelése, középületek feldúlása) – szept. ben a CSKP pártdemokrácia érvényesítését, az iparosítás ütemének csökkentését, a perek felülvizsgálatát határozta el (de nem tartotta be) • NDK: 1952 ben döntés a szocialista építés felgyorsításáról – kollektivizálás kezdete, erőltetett nehézipari fejlesztés megindítása – emiatt: ár , adó és normaemelés; 3% os bérlevonás a Stalin Allee építésére – 1953. jún. „új szakasz”: szovjet nyomásra a fenti intézk. ek zömét visszavonták • Június 17 én tüntetések Berlinben; erőszakba torkollt – Ulbricht szovjet tankokat hívott a megmozdulás leverésére; több száz halott árán ez gyorsan sikerült is. Az eset nem gyengítette Ulbricht hatalmát, sőt! – több száz településen voltak tüntetések, nemzeti egységet követelve, nyugati segítséget kérve – ám ez elmaradt… • Kemény megtorlás – kirakatperek: 1368 vádlott állt bíróság elé, zömmel nyugati ügynök váddal – a halálos ítéletek közt 52 rendőr is volt, parancsmegtagadásért – tisztogatás a NSZEP ben: kizárják a Stasi miniszterét is…

Poznań–Varsó, 1956 • 1955– 56 ban elégedetlenség a LEMP ben, az új titkárok önkritikusak – Bierut meghalt az SZKP XX. kongresszusa „következtében”, utóda Ochab • Társadalmi elégedetlenség is kibontakozik – a Po prostu c. lap hasábjain ellenzéki vélemények megújulást követelnek – alacsony bérek, normarendezés: sztrájk és tüntetés Poznańban (1956. jún. 28. ) – nemcsak kenyeret, szabadságot is akartak; emiatt a karhatalom belelőtt a tömegbe (74 halott); ezek után a „fasiszta” tüntetőket fogták perbe – a lengyel társadalom ezután is ellenáll, követelik a moszkoviták eltávolítását (Konstantyn Rokossowski tábornok, Hilary Minc gazdasági vezető stb. ) és Gomułka visszatérését • 1956. okt. 19. a LEMP KB ülése – Gomułka csak úgy vállalja a visszatérést, ha újra első titkár lehet – Hruscsov még aznap „hadgyakorlatot” rendelt el, szovjet csapatok Varsó körül – a LEMP végül meggyőzi Hruscsovot, megválasztják Gomułkát, aki keményen bírálja a sztálinizmus gyakorlatát, „demokratikus szocializmust” ígér • Reformok és megtorpanás 1956 és 1959 között – tsz ek feloszlanak, munkástanácsok alakulnak, többjelöltes választások – sztrájkok leverése, a Po prostu betiltása, értelmiség és revizionizmus ellenesség

Budapest, 1956 • „A világtörténelem egyetlen forradalma egy totális rendszer ellen” • Csakhogy 1953 nyara óta nem volt totális a rendszer… – – Nagy Imre „új szakasza” 1953– 54 – fontos reformok Rákosi átmenetileg megszilárdítja uralmát, de már elbizonytalanodik a XX. kongresszus után kicsúszik kezéből a hatalom, utóda Gerő Ernő Gerő jelentős reformokat kezd (hasonlók az 1953 ashoz), de személye elfogadhatatlan, s a pártvezetés elbizonytalanodik, kapkod • Erősödő társadalmi követelések – írók, művészek Nagy Imre körül tömörülnek, „valódi reformokat” akarnak – Petőfi Kör vitái, egyetemi diákgyűlések, független diákszervezet alakul – szimpátia tüntetést terveznek a lengyel néppel; 16 pontos követelést fogalmaznak • A forradalom és szabadságharc kirobbanásának (október 23. ) okai – a pártvezetés rosszul reagált a tüntetésre, követelésekre – az ÁVH fegyvert használ a Rádiónál, de a tömeg ellenáll, fegyvert szerez – a szovjet hadsereg első beavatkozása sem rettenti vissza a tüntetőket, akik az oroszok meglepetésére – sikerrel! – felveszik a harcot a tankokkal

Budapest, 1956 (folytatás) • A forradalom felülnézetben… – a hezitáló Nagy Imrét miniszterelnökké választják, két nap múlva Gerő helyett a szintén bizonytalankodó Kádár János az MDP első titkára – okt. 28 án mindketten elfogadják a felkelők eredeti céljait, 30 án a többpárt rendszert, nov. 1 jén a semlegességet; okt. 31 én új pártot alapítanak (MSZMP) – a Szovjetunió eleinte elfogadja az egyenjogúság, be nem avatkozás elvét – de egy szerencsétlen amerikai nyilatkozat után mégis a beavatkozást választja – Kádárt elrabolják és ráveszik egy quisling kormány megalakítására • …és alulnézetben – munkástanácsok: a közvetlen demokrácia spontán, alulról szerveződő szervei – a forradalom » tisztasága « – az állami kontroll szétesése ellenére valóban jelentős morális tartás nyilvánult meg – ugyanakkor (ritkán) előfordultak brutális önbíráskodások (lincselés, pl. Köztársaság tér), sőt antiszemita pogrom is – a „pesti srácok” (felkelők) hősiessége; a nov. 4 i szovjet támadás elsöpri őket • A forradalom célja: rendszerváltás vagy egy jobb szocializmus? ? • Kegyetlen bosszú, megtorlás: 3– 5 éven át újabb koncepciós perek – ezek jellege mégis sok tekintetben eltér a korábbi koholt perektől – 229 kivégzett (pl. Nagy Imre, 1958. jún. 16. ), húszezer elítélt

Prága, 1968 • Az emberarcú szocializmus terve – 1968. jan. ban Novotnýt leváltották, utóda Alexander Dubček – tavasszal új államfőt és miniszterelnököt is választottak – a reformok kezdete a gazdaságirányítást érinti, majd a cenzúra eltörlése, a rehabilitációk felgyorsítása, a perek felelőseinek megnevezése • A CSKP Akcióprogramja (ápr. 5. ) – elismeri a korábbi évtizedek súlyos hibáit – szakítás a „demokratikus” centralizmussal (pártfrakciók engedélyezése) – átértelmezi a párt vezető szerepét (az nem jogilag előírt, hanem napról napra munkával kell kiérdemelni), párt és állam szétválasztása – a szabad választásokat, sőt a Nemzeti Fronton kívüli ellenzéket sem ismeri el – a piac és a tervezés összehangolásán alapuló gazdasági reformok • A reformok lelassulása és a májusi plénum – igazolni kell, hogy a reformok nem veszélyeztetik a szoc. t, de eközben meg kell tartani a társadalmi támogatottságot is – föderalizálás terve és a XIV. kongresszus előrehozása • Ellenzéki aktivizálódás – ellenzéki szervezetek alakulnak (K 231, KAN), értelmiségiek teljes demokráciát, szabad választást, földek magántulajdonát kezdték követelni – a „ 2000 szó” c. felhívás (Ludvík Vaculík): a reform ellenfelei nyáron sem pi hennek, akár katonai beavatkozás is lehet, demokr. nélkül a föder. sem ér sokat

Prága, 1968 (folytatás) • A VSZ tagállamai aggódva figyelték az eseményeket – rendszeres tanácskozások márc. -tól (Ro. nélkül; Cs. részvételével, majd nélküle) – Ulbricht, Gomułka és Zsivkov és Brezsnyev ellenforradalmat sejt, csak Kádár védi Dubčeket (Ceauşescu viszont részt sem vesz a tárgyalásokon) – a KGB és a szovjet hadsereg egyre inkább katonai megoldást követel – az „ötök” Varsóban júl. 15 -én már támogatják a katonai beavatkozást – erről végül Moszkva dönt aug. közepén, miután öt csehszlovák politikus (köztül Vasil Biľak) levélben kéri is a beavatkozást – végül beavatkozás mellett döntenek, aug. 20/21 e éjjelén bevonulnak. Katonai ellenállás nincs, társadalmi igen. Nem sikerült ellenkormányt felállítani • A „rendteremtés” („normalizáció”) folyamata – hivatalosan 1971 ig – katonailag siker az intervenció, de a politikai terv kudarcba fulladt – tömeges nemzeti ellenállás, nem tudnak ellenkormányt sem létrehozni – moszkvai tárgyalások után Dubček (átmenetileg) helyén marad, kénytelen visszavonni korábbi intézkedéseit – utóda 1969 ben az egykori elítélt, Gustáv Husák; resztálinizálás indult – az egyetlen tartós eredmény az állam teljes föderalizálása lett (de a CSKP kettéosztását Brezsnyev nem engedélyezi) – 1971 ig a párttagság harmadát, 500 ezer főt kizárták („anarchisták” és „ellen forradalmárok”); 171 000 fő Ny ra szökött, sok letartóztatás és elbocsátás – a CSKP bázisa már nem a cseh, hanem a szlovák nép, a csehek antikomm. k

Nyugtalan Lengyelország, 1968– 76 • 1968. Puccs terv, antiszemitizmus, diáktüntetések… – Moczar tábornok sztálinista csoportja felszítja a zsidóellenes hangulatot az 1967 es arab izraeli háború után; Gomułka megbuktatását tervezi – tüntető hazafias (oroszellenes) diákok Gestaponak nevezik az állambiztonságot, Dubčeket éltetik –» Gomułka (ezért is) szembefordul a prágai tavasszal • 1970. Gazdasági reform = áremelés? Tüntetések… – dec. végén Gdańsk és a Tengermellék tüntet, ellenük sortüzek dördültek – a tiltakozás hatására Gomułka megbukott, utóda Edward Gierek, aki visszahívja a fegyveres erőket, ígéretet tett a hibák kijavítására, a jólétre – 1971 végére szorítja ki ellenfeleit a hatalomból (Moczar és Gomułka hívei) – egyszerre növeli a beruházásokat és a jólétet, ezért eladósodás • 1976. A nemzeti érzés felpiszkálása és újabb áremelés… Sztrájkok – új alkotmány: a párt vezető szerepe, megbonthatatlan barátság a Sz. U val… – kiderült, hogy a növekvő bérek ellenére sem akarnak jól dolgozni; a gazd. i válságot ismét áremeléssel próbálják orvosolni, ami Lo. ban nem megy… – sztrájkok, tüntetők, rendőri katonai brutalitás, áremelések visszavonása – szerveződő ellenzék: Helsinki szellemét követelik, munkásvédelmi bizottság (KOR) alakul, ellenzéki erők összefogása; morális tartást adott a lengyel pápa megválasztása (1978)

Zágráb és Brassó A „horvát tavasz”: 1967– 71 • alapvetően nemzeti követelések – értelmiségi és diákmozgalom Horváto. jogainak növelésére – gazdasági decentralizálás (ne vonják el a horvát bevételeket) – polgári és demokratikus jogok – sorkatonák „hazai” szolgálata – Hercegovina Hr. o hoz csatolása – a „szerbhorvát” nyelv tagadása • 1971 ben ezrek tüntetnek – a horvát Tito sovinisztának minősíti és rendőri erőt vezényel – tisztogatás a helyi vezetésben – kb. kétezer főt le is tartóztattak, többévi börtönbüntetések – az 1974 es alkotmány mégis teljesí tette a követelések jelentős részét Elkeseredett lázadás: 1987 • 1986– 87 ben előzmények (Kolozsvár, Jászvásár) • Ceauşescu drasztikus gazdaság politikája: adósságtörlesztés miatt bércsökkenés, áruhiány – éhezés, benzin és fűtőanyaghiány – 1987. nov. 15. : húszezer tüntető munkás: „le Ceauşescuval!, le a diktatúrával/kommunizmussal!” – máglyát gyújtottak a pártiratokból – estére a Securitate leverte a láza dást; halálos áldozat nem volt – mérsékelt megtorlás: huliganizmus miatt max. két éves börtönbüntetés – figyelmeztető jel lehetett volna a diktátornak – de hiába

Gdańsk, 1980 • 1980. júl. 1. ismét áremelések, s emiatt országos megmozdulások • Erőszak helyett béremelések: a sztrájkolók felbátorodtak – Lech Wałęsa vezetésével sztrájkbizottság, aug. 14. (gdański Lenin Hajógyár) • 21 pontos követelés (a LEMP aug. 31 én elfogadta) – párttól független szabad szakszervezet engedélyezése –» Szolidaritás (3, 5 m tag) – sztrájkjog, sajtószabadság, politikai amnesztia • Személycserék a vezetésben: – Gierek helyett Stanislaw Kania került a párt élére (1980) – szovjet javaslatra Wojciech Jaruzelski tábornok 1981 febr. tól miniszterelnök; 90 nyugodt napot kér, amit a Szolidaritás elfogadott (közben hadiállapot terve) – márc. tól mégis sztrájkok, ezért szovjet katonai és KGB vezetés érkezik, csaknem itt is szovjet beavatkozás, de végül kompromisszum – a LEMP vezetése Jaruzelski, a nép Wałęsa mögött sorakozik (9, 5 m Sz. tag!) – októbertől Jaruzelski váltja Kaniát, majd • Hadiállapot, 1981. dec. 13. – 1983. júl. 22. – 6600 főt azonnal internáltak, a Szolidaritás vezetőit is letartóztatták – felfüggesztették a pol. és társ. i szervezeteket, kijárási és gyülekezési tilalom, üzemek katonai ellenőrzése; halálos áldozatok is voltak – a párt végleg elvesztette a társadalom bizalmát, az 1983 as liberalizálás ellenére