6 ttel A beszdhangok csoportostsa a magnhangzk s

6. tétel: A beszédhangok csoportosítása: a magánhangzók és a mássalhangzók Készítette: Verbovszki Réka 1/b, páros hét, szerda, 13: 55 -15: 30 Forrás: A magyar nyelv könyve

A beszédhangok csoportosítása Magánhangzók (vokálisok) Mássalhangzók (konszonánsok) A különbségeket közöttük a következőképpen összegezhetjük: magánhangzók mássalhangzók 1. a magánhangzóknak szótagalkotó erejük van; a mássalhangzók a szótag szerkezetében magánhangzókhoz társulnak; 2. tiszta zöngehangok; vagy tiszta zörejhangok, vagy a zörejhez zönge is társul 3. nyíláshangok; képzésükkor nyílás keletkezik a szájüregben akadályhangok, képzésükkor akadály képződik a gégefőben vagy a szájüregben

A magánhangzók: A magánhangzó olyan beszédhang, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő megrezegteti a hangszalagokat, majd akadály nélkül távozik a szájüregből. Ø Tiszta zenei hang: zönge; Ø Harmonikus részhangok alkotják; Ø A nyelv vízszintes mozgása szerint, a nyelv függőleges mozgása szerint, az ajkak működése szerint osztályozzuk Ø Ezenkívül mennyiségi szempontból időtartam szerint is csoportosítjuk őket

A nyelv vízszintes mozgása szerint: Ø elöl képzettek (palatálisak): képzésükkor a nyelv előretolódik magas Ø hátul képzettek (velárisak): képzésükkor a nyelv hátrahúzódik mély Magas magánhangzók: e, é, ö-ő, ü-ű, i-í Mély magánhangzók: á, a, o-ó, u-ú

A nyelv függőleges mozgása szerint: Legalsó nyelvállású: Alsó nyelvállású: Középső nyelvállású: e-é, ö-ő, o-ó Felső nyelvállású: i-í, ü-ű, u-ú A rövid változatok ejtésekor a nyelv izmai ernyedtebbek, a nyelvhát laposabb: ez a széles ejtés. A hosszú magánhagzók ejtésekor az izmok feszesebbek, a nyelvhát domborúbb: szűk ejtés.

Az ajkak működése szerint: Ø ajakkerekítéses (labiális) Ø ajakkerekítés nélküli (illabiális) = ajakrésesek Mennél magasabb nyelvállású a magánhangzó, annál erőteljesebb az ajakkerekítés. Mennél alacsonyabb nyelvállású a magánhangzó, annál tágabb az ajakrés; a legtágabb ajakréssel képzett hang az á. Ajakkerekítéses magánhangzók: a, o-ó, ö-ő, u-ú, ü-ű Ajakkerekítés nélküliek: á, e, é, i-í Az ajakkerekítés végbemenetelekor az a döntő mozzanat, hogy az ajkak körkörös izmai összehúzódnak-e vagy sem.

A magánhangzók rendszere: Kettőshangzók: kettőshangzónak vagy diftongusnak két magánhangzó egy szótagos kapcsolatát nevezzük. A kettőshangzókat aszerint osztályozzuk, hogy nyitódó vagy záródó jellegűeke. A nyitódó diftongusban az első magánhangzó zártabb, a második nyíltabb. A záródó diftongusban az első magánhangzó a nyíltabb, a második a zártabb. Diftongusok a magyar köznyelvben nincsenek, csak a nyelvjárásokban fordulnak elő.

A mássalhangzók: A mássalhangzó olyan beszédhang, melynek képzésekor a tüdőből kiáramló levegő a szájüregben akadályba ütközik. Csoportosításuk: Ø hangszalagok működése Ø képzés helye Ø képzés módja Ø nyelvcsap és lágy szájpad működése Ø mennyiség Ø időtartam szerint

A hangszalagok működése szerint: 1. zöngések (hangszalagok rezegnek) 2. zöngétlenek (hangszalagok nem rezegnek) Zöngés-zöngétlen mássalhangzó(párok): Ahogy a képen látható, a zöngés m, n, ny orrhangoknak és az l, r, j folyékony hangoknak nincsen fonéma értékű zöngétlen párjuk. Zöngétlen h-nak pedig zöngés párja.

A képzés helye szerint: Ø Ø Ajakhangok (labiális hangok) Foghangok (dentális hangok) Szájpadláshangok (palatális hangok) Gégehang (laringális)

A képzés módja szerint: Ø Ø Zárhangok (plozívák) Réshangok (spiránsok) Zár-rés hangok (affrikáták) Pergőhangok (tremuláns)

1. Zárhangok: a) beszélőszervek összetapadnak, megakasztják a kitóduló levegőáramot. A levegő ezt a zárat felpattantja, így zörej keletkezik felpattanó zárhangok b) a levegő nem pattantja fel a zárat, az orrüregen keresztül távozik a levegő orrhangú zárhangok 2. Réshangok: a) a beszélőszervek szűkületet alkotnak, és az ezen kitóduló levegő zörejt okoz b) oldalsó réshang

3. Zár-rés hangok: Képzésük záralkotással kezdődik, és résalkotással fejeződik be. Ide tartozik a dz-c, a dzs-cs és a gy-ty. A réselem jelenlétéről magunk is meggyőződhetünk, ha kiejtjük egymás után az alábbi szópárokat: add – adj ott – pötty 4. Pergőhangok: Egyetlen ilyen hangunk az r. Ejtésekor a nyelv hegye a felső fogsor mögött pereg.

A lágyszájpad és a nyelvcsap működése szerint: Ø szájhang (orális hangok) Ø orrhang (nazális hangok) A szájhangok képzésekor a nyelvcsap elzárja az orrüreget, az orrhangok képzésekor pedig szabadon hagyja az orrüreg felé vezető utat.

A mássalhangzó osztályozásának egyéb szempontjai is vannak. A szájüregbeli artikuláció középső, ha a jellemző zár vagy rés kb. a szájüreg középvonalán keletkezik, pl. : a t, s ejtésekor. Oldalsó, ha ettől eltér, pl. : az l esetében. Ekkor a rés a nyelv széle és a felső zápfogak között formálódik. A fonetikában bevett szokás az l és a j hangot likvidáló, azaz folyékony hangnak nevezni.

Tulajdonképpen a magánhangzók és a mássalhangzók között nincsen éles határ. A felső nyelvállású magánhangzók után a likvidák és nazálisok következnek, melyek nagyon közel állnak a magánhangzókhoz képzésüket tekintve.

Magánhangzók rendszere térben ábrázolva:

Az ábra alapján jól szemléltethető a magánhangzók rokonsága. Az első függőleges sík a veláris hangoké, a legalsó vízszintes csík a legalsó nyelvállású magánhangzóké. A magánhangzók rendszere elkülönül ugyan a mássalhangzókétól, kapcsolat azonban van közöttük, méghozzá a magánhangzórendszer sarkpontjai és a zöngés réshangok között.

Mássalhangzók rendszere térben ábrázolva:

Az első függőleges sík a zárhangoké, a második a réshangoké, a harmadik a zár-rés hangoké. Az l és az r rokontalan hang, a zár-rés hangoknak sincsen annyi rokoni kapcsolatuk, mint a többieknek.

Köszönöm a figyelmet!