5 ttel A nyelv bels sokrtsge s egysgessge
5. tétel: A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. Szociolingvisztika Forrás: Magyar nyelv könyve: A nyelv belső sokrétűsége (54– 59. old) Szociolingvisztika (785– 791. old) Készítette: Vörös Eszter Szonja 2 -es csoport, páratlan hét csütörtök, 9 óra 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 1
Vázlat I. III. Nyelvváltozatok Összefoglalás Szociolingvisztika 1. Kutatási témák 2. Nyelvi hátrányos helyzet - korlátozott nyelvi kód - kidolgozott nyelvi kód - regionális köznyelv - kétnyelvűség 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 2
I. Nyelvváltozatok • A mindenkori nyelvállapot nem egységes, a nyelvben több változat él egymás mellett. • A belső nyelvváltozatok összességét nemzeti nyelvnek nevezzük. • A nyelvváltozatok több szempontból osztályozhatjuk. Normatív és nem normatív nyelvváltozatokat különböztetünk meg a nyelvi norma szempontjából. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 3
• A normatív változat az irodalmi nyelv és a köznyelv (azért normatív, mert országszerte használják, és mert tudatos nyelvalakító tevékenység eredménye). • A nem normatív változat a népnyelv, ide tartoznak a nyelvjárások és a regionális köznyelvek (a nyelvjárások és a köznyelv hatnak egymásra, elkezdenek hasonlítani, és a közös keveredésük a regionális köznyelv). 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 4
• A nyelvváltozatokat aszerint is csoportosíthatjuk, hogy írottak-e vagy beszélik őket. • Az irodalmi nyelv írott, a köznyelv pedig beszélt nyelvváltozat. • A nyelvjárások elsősorban beszélt nyelvváltozatok, de van írott regionális köznyelv. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 5
Nyelvjárások • A nyelvjárások területi nyelvváltozatok, önálló hangrendszerrel, szókészlettel és nyelvtani rendszerrel. Az ősmagyar kori és az ómagyar kori nyelv – csaknem 1600 -ig – csak nyelvjárásokban létezett. Ekkortájt indult meg az egységesülési folyamat. • Kialakulásához hozzájárult a könyvnyomtatás feltalálása, a nyelvtanírók tevékenysége, mindenekelőtt a nyelvújítási mozgalom. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 6
• A nyelv vízszintes tagozódása szerint különböztetjük meg a nyelvjárásokat (dialektusokat), s függőleges tagozódása szerint pedig a csoport- és rétegnyelveket (szociolektusokat). 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 7
Csoportnyelvek • Minden nyelvváltozatban vannak szakszavak, vagyis a szakmák, tudományágak speciális szavai. Ezeket csoportnyelveknek (társadalmi tagolódás szerint) nevezzük. Ezeknek nincs önálló hangrendszerük vagy nyelvtani rendszerük, mindössze terminológiáról van szó, azaz terminus technicusok együtteséről. • Általánosságban a csoportnyelvek szókincsükben térnek el a köznyelvtől. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 8
Rétegnyelvek • Ezenkívül megkülönböztetjük még a rétegnyelveket (különböző életkorban használt nyelvváltozatok), ilyen pl. : az ifjúság nyelve, a diáknyelv, stb. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 9
II. Összefoglalás A nyelv: • a társadalmi kommunikáció eszköze, gondolatokat kifejező jelek rendszere, • a nyelvi rendszert a kreativitás jellemzi, • a nyelv megvalósulása, a beszéd állandó működés: beszédtett, • a törzsfejlődés során az emberré válással párhuzamosan keletkezett, • jellemzője a sokféleség, • egy adott nyelvnek története van: szüntelenül változik, • az állandóság benyomását keltő nyelv nem egységes: normatív és nem normatív változatai vannak. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 10
III. Szociolingvisztika • Nyelv és társadalom bonyolult összefüggésrendszerének feltárását kísérli meg a szociolingvisztika, melynek vizsgálódási területe nehezen behatárolható. • A társadalmi szempontok figyelembevétele, és a szociális tényezők szerepe a nyelvhasználatban, századunk 30 -as éveitől fokozatosan erősödött, majd az 50 -es években új határtudomány kialakulását eredményezte. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 11
1. Kutatási témák • Az eddigi szociolingvisztikai kutatások sokféle témával jellemezhetők. • A legfontosabbak: - a nyelvi és társadalmi rétegződés közötti megfelelések, - a nyelv területi változatai (nyelvjárások), - a regionális köznyelvet használók származása és társadalmi státusa, jellemző sajátosságai, - a szociális viselkedés és nyelvhasználat kölcsönhatása, - nyelvi neologizmusok a társadalmi változások tükrében stb. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 12
• Ezek a témák is jelzik, hogy a szociolingvisztika gyakran nehezen különíthető el az etnolingvisztikától, a nyelvjáráskutatástól, a kommunikációelmélettől, a pszicholingvisztikától és a nyelvhasználat egyéb szempontú vizsgálataitól. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 13
2. Nyelvi hátrányos helyzet • A szociolingvisztika a nyelvészetnek szinte minden rész területét magába foglalja. • A kutatások egyik központi témája a nyelvi hátrányos helyzet vizsgálata, amelyet többnyire tanulók körében végeztek, azzal a céllal, hogy az okok mélyebb összefüggéseinek felderítésével segítséget nyújtsanak a pedagógusoknak a felzárkóztató munkához. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 14
• A nyelvi hátrányos helyzet, és az iskolai előmenetel kölcsönhatását először az angol B. BERNSTEIN vizsgálta. Eredményeit nagy feltűnést keltő és sok vitát kiváltó szocializációelméletének keretében publikálta az 50 -es évektől. • Nézete szerint a társadalmi hátrány a nyelvi hátrány révén újratermelődik. Elméletének ezt a tételét a kétféle kódról szóló hipotézisével támasztotta alá. BERNSTEIN korlátozott és kidolgozott kódot különít el. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 15
Korlátozott nyelvi kód • A korlátozott nyelvi kód olyan nyelvhasználati módot jelent, amely erősen kötődik a szituációkhoz, amikor is nem szükséges a jelen lévő dolgokat megnevezni, elegendő rájuk utalni, vagy mutatni mutató névmással vagy határozó szóval (pl. ott azt, ilyenre, eddig, arra, ennyivel stb. ) • Jellemzője: - az egyszerű mondatszerkezet, - a rövid mondatok halmozása, - az árnyalt megfogalmazás hiánya, - a szegényes jelzőhasználat, - a szaggatottság (szünetek, nyökögés), - befejezetlen mondatok. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 16
• Ez a nyelvhasználat a családban nem okoz semmiféle kommunikációs zavart, az iskolában, a tanórán, vagy egyéb nyilvános kommunikációs helyzetben már nem elegendő! 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 17
Kidolgozott nyelvi kód • Az előbb említett nyelvhasználati kóddal szemben a BERNSTEIN által vizsgált középosztálybeli gyerekek a korlátozott kód elsajátítása után az ún. kidolgozott kód használatát is megtanulják. • Képessé teszi őket egy „verbális tervezésre”, amit jellemezhetünk úgy, hogy tudják, hogy hol, mikor, kivel, hogyan kell beszélni. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 18
• Jellemzője: - képesek élményeikről úgy beszámolni, hogy az a kívülálló számára is érthető legyen, - ismerik az oksági viszony kifejezésének nyelvi eszközeit, - bonyolultabb mondat típusokat használnak, - kifejezőeszközeik változatosabban, - megfogalmazásuk pontosabb, - beszédük kevésbé töredezett, - jobban követik a nyelvi normát. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 19
• A nyelvhasználati módok és a társadalmi helyzet összefüggéseinek feltárása céljából BERNSTEIN családkutatásokat is folytatott. • A középosztálybeli gyerekek kidolgozott kódja mögött a szülők magasabb műveltsége, igényesebb nyelvhasználata állt, míg a munkásgyerek esetében ezek hiánya vagy elégtelensége volt megfigyelhető. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 20
Fontos! • BERNSTEIN nézete csak fenntartásokkal fogadható el, és semmiképpen sem általánosítható. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 21
További kutatások • PAP MÁRIA és PLÉH CSABA végzett Budapesten BERNSTEINéhez hasonló felmérést, amelynek során az iskolába lépő gyermekek szociális helyzete és nyelvhasználata közti összefüggésre keresték a választ. • A szerzők megállapítása szerint nem minden társadalmi rétegnek felel meg egy nyelvi változat, s nincs minden nyelvi változat mögött külön társadalmi réteg. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 22
Regionális köznyelv • A nyelvi hátrány nemcsak a társadalmi hátrány felől közelíthető meg, hanem a tájnyelvet beszélők szemszögéből is felvetődhet. • Magyarországon a tájnyelv és a köznyelv között nincsen nagy különbség, ezért inkább a regionális köznyelvek szociolingvisztikai megközelítése jelenthet izgalmas kutatása témát. • A tájnyelvek sorvadásával párhuzamosan alakultak ki, a regionális köznyelvek. A regionális köznyelv használata csak akkor jelent hátrányt, ha az egyén csak ezt a kódot ismeri, s munkájánál, beosztásánál fogva gyakran kell nyilvánosság előtt szerepelnie. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 23
• Az anyanyelvi nevelés egyik fontos feladata, hogy a tájnyelv vagy a regionális köznyelv épségben tartása mellett úgy kell nevelni a köznyelvre a tanulókat, hogy felnőtt korukban a körülményekhez és a helyzethez igazodva tudjanak „nyelvi regisztert” váltani. • Az anyanyelvi oktatásnak más területen is szüksége lenne behatóbb szociolingvisztikai vizsgálatokra. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 24
Kétnyelvűség • A nyelvi hátrányos helyzet a kétnyelvűség felől is megközelíthető. • A Magyarországon élő nemzetiségiek egy része azonban inkább „egynyelvű + egyszer vagy kétszer félnyelvű”( Szabó T. , 1985. 6), vagyis bizonyos dolgokat az egyik nyelven, bizonyos dolgokat a másikon tud jobban kifejezni. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 25
• A kétnyelvűség okozta nyelvi hátrányos helyzet témakörében legismertebbek RÉGER ZITÁnak a cigánygyerekek között végzett vizsgálatai. RÉGER ZITA arra kereste a választ, hogy az iskoláskorú cigánygyerekek nyelvi felkészületlensége ( a két- és hároméves magyar anyanyelvű színvonalának felel meg) mivel magyarázható. Az okok részben szociális részben nyelvi eredetűek. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 26
• A nyelvi hátrány mindig súlyosabb, ha szociális hátránnyal is párosul. A nyelvi okok a cigány és a magyar nyelv eltérő fonémarendszeréből adódnak. • A cigánygyerekek a magyar hangrendszert csak tökéletlenül ismerik, ez rendkívül megnehezíti számukra az olvasás- és írástanítást. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 27
• Említsük meg végül az ún. szociolektusokat, amelyek az azonos foglalkozást, hobbit stb. űzők nyelvhasználatát jelentik. 5. tétel A nyelv belső sokrétűsége és egységessége. 28
- Slides: 28