5 3 A Rkcziszabadsgharc okai fbb esemnyei s

5. 3 A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei Emelt szint: Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról.

Magyarország Története 20. rész A Török Kor Vége https: //www. youtube. com/watch? v=GHZd. Dq 95 KI 8 Magyarország Története 21. rész A Rákóczi Szabadságharc Kitörés https: //www. youtube. com/watch? v=Bl. MI 9 yj_p. NU A Rákóczi szabadságharc videótanár https: //www. youtube. com/watch? v=5 FHi. Wf. O 4 sj 0 I. RÁKÓCZI FERENC EMLÉKIRATOK http: //mek. oszk. hu/01000/01019. htm http: //zanza. tv/tortenelem/ujkor magyarorszag kora ujkorban/rakoczi szabadsagharc

A magyar nemzet története regényes rajzokban http: //lendvaykati. gportal. hu/portal/lendvaykati/upload/658331_1284234975_05382. pdf MUNKÁCSTÓL RODOSTÓIG II. RÁKÓCZI FERENC ÉLETE http: //www. rfmlib. hu/digitkonyvtar/dok/munkacstol_rodostoig_rakoczi_ferenc_elete. pdf http: //www. rubicon. hu/magyar/oldalak/1640_junius_9_i_lipot_magyar_kiraly_szuletese/

Előzmények MAGYAR TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK SZÉCHY KÁROLY: GRÓF ZRÍNYI MIKLÓS http: //mek. oszk. hu/05800/05842/html/5 kotet/ Tarján M. Tamás: 1664. november 18. | Zrínyi Miklós halála http: //www. rubicon. hu/magyar/oldalak/1664_november_18_zrinyi_miklos_halala/

17. A KIRÁLYI MAGYARORASZÁG A XVII. SZÁZADBAN / F: 90/2, 92/9, 94/14 ELLENREFORMÁCIÓ KATOLIKUS MEGÚJJULÁS Kiállt a magyar rendi jogokért PÁZMÁNY PÉTER esztergomi érsek Kibékítette a rendi gondolkodást a katolicizmussal ZRÍNYI MIKLÓS Katolikus főnemes, horvát bán Felismerte: az Oszmán Birodalom gyengülését nemességnek komoly szerepet kell vállalnia török kiűzésében (nemzeti hadsereg) Felszabadítás önerőből I. LIPÓT Varázslatos személyiség Megnyeri a fiatal arisztokratákat Eszterházy Miklós 1664 Kiemelkedő szerepet szánt az oktatásnak, megalapította: NAGYSZOMBAT-on az egyetemet

18. A török kiűzése Magyarországról F: 97/16, 89/11, 13 99/17

1683 1699 I. Lipót A szabadságharc fordulópontjai , „jogeljátszás 1701 1714 1703 -1711 XIV. Lajos A szabadságharc kezdete Bercsényi Miklós Szatmári béke

I. Lipót 1701 1714 XIV. Lajos „jogeljátszás” A török kiűzésének az ára Habsburg abszolutizmus előretörése, rendi és vallási sérelmek, növekvő társadalmi elégedetlenség, népi mozgalmak Tk. 4. 312. old. A spanyol örökösödési háború kitörése tovább rontotta a helyzeten, mivel a Haditanács elrendelte a sorozást, s a válságos hadi helyzetre való tekintettel újabb adókat vetett ki. Ugyanakkor a háború rendkívül kedvező alkalmat teremtett egy Habsburg ellenes mozgalom megindítására, mert a francia bajor előretörést megállítandó, a dinasztia szinte minden harcképes katonai egységet a nyugati fontra dobott át.

http: //rakoczi. lap. hu/

Zrínyi Péter és Frangepán Katalin leánygyermeke volt a fejedelem édesanyja, Zrínyi Ilona (1643 1703). Apja: II. Rákóczi György és Báthory Zsófia házasságából származott I. Rákóczi Ferenc. II. Rákóczi Ferenc származása és fiatalsága http: //olvasmanyaid. blogspot. hu/p/ii rakoczi ferenc szarmazasa es. html Magyarország története /21/ http: //www. youtube. com/watch? v=_VEAlla 6 Ze. A

Tk. 4. 312. old: Apja meghalt, anyja újra férjhez ment Thököly Imréhez. 1688 ban, mikor a Thököly – felkelés bukása után évekig védelmezett Munkács várát Zrínyi Ilona átadta, őt és gyermekeit a dinasztia felügyelete alá helyezték Zrínyi Ilona vizsgálói előtt Madarász Viktor festménye Zrínyi Ilona nemsokára követte férjét a törökországi emigrációba, a gyermekek nevelését – hogy hű alattvalókká legyenek továbbra is az udvar irányította. Rákóczi Ferenc Kollonich Lipót kalócsai érsek gyámsága alatt, jezsuita szellemben végezte tanulmányait

Rákóczi korabeli kuruc lovassági zászló 1706 -ból A szabadságharc kezdete • 1703. Rákóczi brezáni kiáltványa a „nemes és nemtelen országlakosokhoz”. • A nemesség és parasztság együttes megnyerésére: • – vetési és gyalui pátens. • Intézkedései hatására a nemesség is csatlakozott. • A kurucok gyorsan elfoglalták a Felvidéke t, a Tiszántúlt és a Duna-Tisza közét. • A szabadságharc sorsa mégis a spanyol örökösödési háború hadszínterein dőlt el. – A franciák höchstaedti veresége, 1704. – Hagyományos portyázó lovasság a nagy csatákat elveszti. A Rákóczi szabadságharc és a szatmári béke http: //www. suliaweben. hu/index. php? page=single&tk=70

A szabadságharc sikerei: Rákóczi Ferenc 1703 nyarán állt a kuruc sereg élére. Hatása: - gyorsan nőtt a felkelők tábora: jobbágyok, nemesek. a kezdeti kudarcok után sorozatos győzelmeket értek el: 1703 végéig elfoglalták a Tiszántúlt, a Duna Tisza közét és a Felvidéket, 1705 ben megszerezték a Dunántúlt is. a győzelmek okai: átmeneti egység jött létre a nemesek és jobbágyok között, tömegek álltak a felkelés mellé (200 ezer fős hadsereg), De: nincs számottevő császári hadsereg az országban (a spanyol örökösödési háború miatt). a sikerek katonai vezetői: II. Rákóczi Ferenc „vezérlő fejedelem”, Károlyi Sándor, Bercsényi Miklós, Bottyán János, Esze Tamás tábornokok. http: //torivazlat. hupont. hu/105/a rakoczi szabadsagharc#ixzz 4 a. LCdh. DQH

A „kuruc állam” működése: A katonai sikerek hatására 1705 -ben összehívták az országgyűlést Szécsénybe. Az országgyűlés eredményei: II. Rákóczi Ferencet Magyarország fejedelmévé választották, megszervezik az állam irányítását: a fejedelem mellé 24 tagú szenátusát állítottak köznemesekből, akik szakosodva készítették elő a fejedelem döntéseit, Gazdasági Tanács jött létre a kincstár és a hadellátás irányítására. törvénybe foglalták a szabad vallásgyakorlást. http: //torivazlat. hupont. hu/105/a rakoczi szabadsagharc#ixzz 4 a. LCdh. DQH

Rákóczi fejedelem zászlója jelmondatával: Az igaz ügyet nem hagyja el az Isten Tk. 4 314. old. - A szabadságharc sikerének feltételei Rákóczi tisztában volt azzal, hogy mozgalmának sikere alapvetően két feltétel megvalósulásától függ: külpolitikai helyzet kedvező alakulásától, valamint ütőképes hadsereg megszervezésétől. Az előbbi csak 1703 végéig volt biztató. Bercsényi Miklós lovassága portyái során elérte Bécs határát, ám ennél tovább nem merészkedett, ugyanakkor a bajor választó hadai is megközelítették a császárvárost, de a kínálkozó egyesülést Miksa Emánuel elmulasztotta. Az sem volt túl biztató, hogy XIV. Lajos tartózkodott a nyílt támogatástól. …. Rákóczi újabb és újabb szövetségeseket próbált szerezni (XII. Károly, Nagy Péter) …. Rákóczi helyzetét csupán I. Lipót halála könnyítette meg (1705), mert utóda I. József, apjánál nagyobb kompromisszum készségről tett bizonyságot. Az ekkor kötött fegyverszünetek azonban átmenetinek bizonyultak, s a tárgyalások csak 1711 ben –igaz ekkor már Rákóczi részvétele nélkül vezettek eredményre. Dr. SCKONER FERENC: MUNKÁCSTÓL RODOSTÓIG II. RÁKÓCZI FERENC ÉLETE http: //www. rfmlib. hu/digitkonyvtar/dok/munkacstol_rodostoig_rakoczi_feren c_elete. pdf

A szabadságharc bukása: A trencséni vereség (1708) után a szabadságharc elbukott. Okai: nemzetközileg elszigetelődött az I. Péter cár által ígért katonai segítség elmaradt, a francia segélypénzek megszűntek. gazdaságilag összeomlott: értéktelenné vált Rákóczi pénze, a libertás pestisjárvány irtotta a lakosságot, ezért visszaesett a termelés katonai téren a császári csapatok fölénybe kerültek: az ország mind nagyobb területei kerültek az ellenség kezére, a kuruc hadsereg tisztikara képzetlen volt (Vak Bottyán elhunyt, Ocskay László és Bezerédi Imre átálltak a császáriakhoz), a legénysége tapasztalatlan, fegyelmezetlen volt, a kuruc katonák belefáradtak a harcokba. http: //torivazlat. hupont. hu/105/a rakoczi szabadsagharc#ixzz 4 a. LCdh. DQH

Károlyi Sándor http: //szijarto. web. elte. hu/program/Kalmar_Janos_Karolyi_Sandor_arulasa. pdf

Rákóczi háza Rodostóban …. a magyar országgyűlésen 1715. alkotott XLIX. törvénycikkel, amely Rákóczit, Bercsényit és társaikat, akik az amnesztiát nem vették igénybe, a haza nyilvános ellenségeinek, hazaárulóknak és az igazi szabadság felforgatóinak, összes javaikat a királyi kincstár számára lefoglalandónak jelenti ki. Rákóczi ekkor még Franciaországban élt, ahol nemcsak a király, hanem általában a magasabb társaskörök is kedvelték szeretetreméltó egyéni tulajdonságaiért és nagy műveltségéért. Hányattatása közben veleszületett vallásos érzése is erősebben szólalt meg benne. Elidegenedett a zajos udvari élettől és remeteségre vágyott. Visszavonult a kamalduliak grosboisi kolostorába. Különösen XIV. Lajos 1715. szeptember 1 én bekövetkezett halála után száműzte magát a társaságból; anélkül azonban, hogy Magyarország újabb feltámadásának eszméjét elejtette volna. 1716 ban Törökország újra háborúba szállt III. Károly császár és magyar király ellen. Fülöp spanyol király, aki az olasz tartományokat szerette volna elfoglalni, fölbiztatta Rákóczit, hogy Törökországon át siessen Magyarországba és szólítsa talpra az elégedetlenkedőket. Rákóczi 1717. szeptember 15 én társaival elindult Törökországba hajón. http: //www. telehaz gyorvar. koznet. hu/ki_elemei/menu 4/k_rakoczi. htm

Érdekességek, egyéb

Forgách Simon (1669 — 1730) sok tekintetben még ma is titokzatos szereplője a Rákóczi szabadságharcnak. Esze Tamás, a korszak kiváló kutatója „a kuruc gondolathoz való viszonyát" így jellemzi: „Nagy meglepetés volt idehaza is, Bécsben is, mikor császári tábornok létére, a kurucokkal való sűrű csatározás után, váratlanul átment Rákóczi táborába. Titkot sejtettek pálfordulása mögött. A titokra teljesen csak a felkelés bukása után derült világosság, a bujdosásban vallotta meg a fejedelemnek, hogy József, az ifjabb király küldötte át a felkelő magyarok megnyerésére. . . Miért hallgatott fontos küldetéséről? Kortársai bő beszédű embernek ismerték, ha ivott, nem tudott titkot tartani. Nem sokáig szolgálta a kurucokat, egy súlyos következményekkel járó mulasztása miatt Rákóczi elfogatta, s csak a felkelés vége felé bocsátotta szabadon. Sorsa megint csodálkozást keltett: nem élhetett a szatmári béke nyújtotta közbocsánattal, követte Rákóczit a számkivetésbe, A kegyelemből való kirekesztése, utána két évtizedes bujdosása majdnem olyan titokzatos, mint rejtélyes hallgatása. "1 KOVÁCS SÁNDOR IVÁN Forgách Simon „Áfium" kiadása http: //epa. oszk. hu/00000/00021/00315/pdf/MKSZ_EPA 00021_1982_98_01_009 018. pdf

http: //mek. oszk. hu/05600/05649/html/

Érettségi feladatok

2006. Február 17. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (rövid) Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával, hogy milyen körülmények között született meg a sárospataki országgyűlés határozata, és értékelje annak politikai, katonai jelentőségét!

A Rákóczi-szabadságharc

„ 9. végzés. Azok megvigasztalására, akik mint paraszti sorúak vállalják vagy a jövőben vállalni fogják az ország szolgálatát, határozzuk és rendeljük, hogy mindazok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen és állhatatosan kitartanak, saját személyükben és a földesurak földjéről elköltözni akaró kiskorú gyermekeik személyében, földesuraik joghatósága alól örökre felszabadítottak, szabadok és felmentettek legyenek; gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges kiváltságok adományozásával, ha a fenséges fejedelem előtt jelentkeznek. ” (A sárospataki országgyűlés határozata, 1708)

„Az volt a célom, hogy több külföldi hatalom kezességével biztosított békét érjünk el. […] A höchstädti vesztett csata óta elvesztettem reményemet az idegen csapatok segítésében, és ezért nagyon is hajlottam a békére, de az ország érdekének megfelelő békékre, melyet csak az angolok és a hollandok közbenjárására remélhettem [. . . ]” (Rákóczi emlékiratai)

15. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. (rövid) Mutassa be a Rákóczi-szabadságharc első időszakát ismeretei és a források alapján! Válaszában érintse a hadsereg-szervezési kérdéseket és a külpolitikai helyzetet! Használja a történelmi atlaszt! „[…] megszálltunk

„[…] megszálltunk egy Klimec nevű faluban, a Magyarországot és Lengyelországot elválasztó Beszkid hegyek lábánál. Ez, ha jól emlékszem, 1703. június 16 án volt. […] elrendeltem, vezessék hozzám a hegy túlsó oldalán tartózkodó csapatokat. Déltájban érkeztek, botokkal és kaszákkal felfegyverezve. Ötszáz ember helyett alig volt kétszáz gyalogos, rossz parasztpuskákkal felszerelve, velük ötven lovas. Vezérük Esze Tamás volt, egy paraszt, tarpai jobbágyom […] A népség parancsnokai között csak Móriczot és Horváthot lehetett katonának nevezni, Majos, aki velem jött, nemességének előjogán akarta őket vezényelni, de részegeskedő, pimasz és összeférhetetlen fiatalember volt, s ezért nem alkalmas erre a tisztségre. De ez a népség nem is akarta a parancsait követni, a magyar nép és nemesség között fennálló természetes gyűlölet miatt. Végeredményben azonban mindnyájan olyan tudatlanok és összeférhetetlenek voltak, hogy még egy tizedes feladatát sem voltak képesek ellátni. De minthogy a nép tisztelte őket, nem lehetett elvenni a rangjukat, egyébként akkor nem is lehetett volna a helyükre jobbakat találni. ” (II. Rákóczi Ferenc emlékirata a szabadságharc kezdetéről)

„[…] a hadak, nem találván több ellenséget, s azt vélvén, hogy egész Magyarország meghódításával biztonságba jutottak, a maguk dolgával kezdtek törődni és az ellenségtől ejtett prédával visszavonultak. Mindent megkíséreltem Felség ami tőlem tellett, hogy a szerte kóborló hadakat összegyűjtsem, mégis mivel a nagyon kemény szigorúságnak kárát vallhattam volna oly hadi nép közt, amelyet mind a szabadság túlzottan tágas felfogása, mind személyem igen nagy kedvelése lelkesít, a fenyegetéseket ígéretekkel és kedvükben járással váltogattam, nehogy bármit is elmulasszak, amivel hazámnak és Felségednek ügyét előbbre vihetem. ” (Rákóczi levele XIV. Lajosnak; 1704. ) „A höchstädti csatavesztés […] megfosztott még a reményétől is annak, hogy egyesülhessek a bajor választófejedelemmel. Ez a remény volt egyetlen alapja annak, hogy belefogtam a háborúba, melynek nehézségeit nagyon is előre láttam. ” (Részlet Rákóczi Ferenc emlékiratából)

A katonai erőviszonyok alakulása a Rákócziszabadságharcban

2013/18. A feladat a Rákóczi szabadságharchoz kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be a forrás és saját ismeretei segítségével a Rákóczi-szabadságharc történetét! Válaszában összegezze a kirobbanásának okait, a kuruc országgyűlések döntéseit, a katonai és politikai erőviszonyokat és a szabadságharc lezárását! A konkrét hadjáratokról ne írjon!

„[…] e folyó 1705 dik esztendőben, September havának első Napjára ide a Szécseni Mezőben Generalis Conventusra [általános rendi gyűlésre] bennünket hívogató Levelei általl öszve hívott és gyűjtött volna, szükségesnek ítéltük mi is, hogy mindeneknek előtte edj olly Fejet válasszunk magunknak, aki velünk eddjütt hittel confoederálván [szövetkezvén] ezen Hazánknak ügyét, valamíg Isten által régi szabadságának helyre hozásával s megnyerésével kívánt tzéllyát el nem éri, nem tsak az Hadi dolgokban, hanem a Törvényes, Edjházi, Politiai és Oeconomiai [gazdasági] állapotokban is igazgassa és kormányozza, velünk egyetemben óltalmazza: Tettzet közönségessen és eddjező akarattal praemíttált [előbb említett] Méltóságos Fejedelem Felső Vadászi Rákóczi Ferenc Kegyelmes Urunkat, Erdély országának választott Fejedelmét minékünk is, confoederáltaknak [szövetkezetteknek] vezérlő Fejedelmünknek választanúnk, amint választottuk is. ” (Hajdúszoboszló városának esküszövege a szécsényi konföderációra, 1705)

„Josephus Királyságának lemondása, az Interregnumnak vagy Király nem létének békövetkezett ideje, és az Austriai Ház akármi módon praetendált [követelt] mindennémű jussának eltörlése. […] első Leopoldusnak […] nem jól folytatott Királyi Országlásának azonnal ellene mondottunk, és magunkat az alól felszabadultnak lenni kijelentettük, mindazonáltal tovább is […] vizsgálván, és meggondolván a mostani Országló Első Joseph Császárnak a Magyar Coronához képzett jussát, és álnokul koholt praetentióját [követelését], vagy ahhoz jutásra való kívánságát […]. ” (Ónodi országgyűlés törvénycikke, 1707)

Azok megvigasztalására, akik mint paraszti sorsúak vállalják vagy a jövőben vállalni fogják az ország szolgálatát, határozzuk és rendeljük, hogy mindazok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen és állhatatosan kitartanak, saját személyükben […] földesuraik joghatósága alól örökre felszabadítottak, szabadok és felmentettek legyenek; gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges kiváltságok adományozásával, ha a fenséges fejedelem előtt jelentkeznek. ” (Sárospataki országgyűlés határozata, 1708)

2006. FEBRUÁR A feladat a Rákóczi szabadságharcra vonatkozik. (rövid) Fogalmazza meg a források és ismeretei felhasználásával, hogy milyen körülmények között született meg a sárospataki országgyűlés határozata, és értékelje annak politikai, katonai jelentőségét!

„ 9. végzés. Azok megvigasztalására, akik mint paraszti sorúak vállalják vagy a jövőben vállalni fogják az ország szolgálatát, határozzuk és rendeljük, hogy mindazok, akik ennek a háborúnak a végéig hűségesen és állhatatosan kitartanak, saját személyükben és a földesurak földjéről elköltözni akaró kiskorú gyermekeik személyében, földesuraik joghatósága alól örökre felszabadítottak, szabadok és felmentettek legyenek; gondoskodni fog lakóhelyükről is a hajdúvárosok mintájára különleges kiváltságok adományozásával, ha a fenséges fejedelem előtt jelentkeznek. ” (A sárospataki országgyűlés határozata, 1708) „Az volt a célom, hogy több külföldi hatalom kezességével biztosított békét érjünk el. […] A höchstädti vesztett csata óta elvesztettem reményemet az idegen csapatok segítésében, és ezért nagyon is hajlottam a békére, de az ország érdekének megfelelő békékre, melyet csak az angolok és a hollandok közbenjárására remélhettem [. . . ]” (Rákóczi emlékiratai)

Érdekességek

Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán búcsúja a bécsújhelyi börtönben 1864 - Olaj, vászon, 176 x 236 cm Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Madarász valamennyi históriai képének tárgyát a magyar hősi múltból merítette. Ehhez a festményéhez "egész népvándorlás indult meg", amikor 1866 ban itthon kiállították. Az osztrák uralom ellen és a magyarok alkotmányos jogainak visszaállítására törő Wesselényi-féle összeesküvésben részt vett Zrínyi Péter horvát bánt és Frangepán Ferencet ábrázolja. A két hazafi a bécsújhelyi börtönben búcsúzik egymástól kivégeztetésük előtt, 1671 márciusában. Th. Gautier így jellemezte őket: "Férfias vonásaikról inkább a hasztalan áldozat miatt érzett fájdalom olvasható le, semmint az élet sajnálata. Boldogan halnának meg, ha elmúlásuk visszaadná a hazának az elvesztett jogokat. " A háttérben dölyfösen álló császári csatlósok csoportja még jobban kiemeli a két főalak bensőséges összetartozását. A mű kompozíciós és jellemzésbeli értékeihez méltóak festői kvalitásai: a pazar festőiségű képen a lokálszíneket finom árnyalatok és reflexek gazdagítják. Forrás: http: //www. kfki. hu/keptar/magyar http: //mek. oszk. hu/01400/01465/html/elemzes. htm

Madarász Viktor (1830— 1917): Zrínyi Ilona Munkács várában (Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt) (1859) Zrínyi Ilona Munkács hős védője http: //osszefogas. lapunk. hu/? modul=oldal&tartalom=12 19573

Régi magyar nagyasszonyok "Ha valaki arra adná magát, hogy a 16. század családi életét, mint szellemi és erkölcsi életünk alapját megírja, s ha nemzeti szempontból szépet és lélekemelőt akarna írni: akkor a Zrínyi lányok múltját takaró fátyolt kell csak föllebbentenie. Ez a tragikus sorsú család nemcsak hősöket, mártírokat adott a hazának, de nagyasszonyokat is, akik egy egész nemzedéknek áldását vitték magukkal a sírba. " Takáts Sándor Márk Éva: A Zrínyiek leányai és asszonyai http: //korok. webnode. hu/products/a zrinyiek leanyai es asszonyai 1/ ZRÍNYI DORICA ÉLETE LEVELEI TÜKRÉBEN (1550– 1620) GRAMANTIK CSILLA http: //www. matarka. hu/koz/ISSN_1219 543 X/tomus_18_fasc 1_2014/ISSN_1219 543 X_tomus_18_fas_1_2014_057 063. pdf