4 ttel nt a raktri folyamatok irnytsnak informatikai

4. tétel

Önt a raktári folyamatok irányításának informatikai feladataival bízták meg. Készítsen beszámolót a cég vezetése számára, milyen elképzelései vannak a tevékenység elvégzésével kapcsolatban. Információtartalom vázlata • A raktárirányítási rendszerek főbb területei • A raktári részfolyamatokat alkotó tevékenységek • A raktárirányítási rendszerekben felmerülő feladatok – – – Készletgazdálkodás Tárolóhely-allokálás Raktár útvonal-optimalizálás Raktári műveletek ütemezése Adatelemzés

Raktárirányítási rendszerek • A raktárirányítási rendszerek (WMS, Warehouse Management System) olyan önálló információs rendszeri megoldásokat képviselnek, amelyek vagy önállóan, vagy integrálva a vállalati rendszerekhez, támogatják a vállalat raktáraiban zajló anyagáramlási folyamatokat. • A raktár feladata a vállalatnál lévő alap- és segédanyagok, félkész és késztermékek mennyiségének és minőségének megőrzése, a termelő vagy az elosztó rendszer, vagy a végső fogyasztó ellátása érdekében.

Ugyanakkor a raktár a vállalat részeként, tevékenységét hatékonyan és gazdaságosan kell hogy ellássa, a raktári erőforrásokkal gazdálkodni kell. A raktárirányítási rendszerek főbb területei: • anyagáramlás menedzselése, • raktározási tevékenység támogatása, • a raktári erőforrásokkal való gazdálkodás, • a raktári teljesítmények mérése. Az operatív irányítás az alapfolyamati mozgások, állapotváltozások pillanatnyi helyzetének ismeretén alapszik.

A raktári részfolyamatokat alkotó tevékenységek • áruk beérkeztetése, a szállítmányok kirakodása a fogadótérben, • mennyiségi és minőségi átvétel, • az áruk előkészítése a tárolótérbe való beszállításhoz: címkézés, be- vagy átcsomagolás, • beszállítás a tárolótérbe, • áruk kibocsátása, • tárolás, • rendeléskiszedés, • szortírozás, • kiszállítás.

A raktárirányítási rendszerekben felmerülő feladatok Készletgazdálkodás Korlátozott raktári kapacitás mellett a tároló hely kihasználás optimalizálása. A feladat több mint, az általános vállalati készletgazdálkodás, hiszen itt korlátként belép a raktár kapacitása. A rendszer feladata, hogy adott, korlátos tér optimális kihasználása mellett a tárolás gazdaságos legyen.

Tárolóhely-allokálás Az előző feladattal szorosan összefüggő tevékenység. A tárolóhellyel, mint erőforrással való gazdálkodás operatív szinten a tárolóhelyek és a tárolandó áru összerendelését jelenti. A tárolóhelyek foglaltsága folyamatosan változik, a változásokat állandóan követve kell az újonnan beérkező áruk helyét kijelölni, figyelembe véve: • az allokációs stratégiát (fix tárolóhelyes, változó tárolóhelyes), • az áru jellemzőit, • az áru mennyiségét, • a szabad tárolóhelyek státuszát, • a szabad tárolóhelyek térbeli elosztását.

Optimum kritérium Csak hosszú távra értelmezhető, hiszen a gyakori változás folyamatosan eltávolítja a rendszert az optimális tárolótér-elosztás állapotától. A rendszer időnként felülvizsgálja a kialakult állapotot, és „intézkedhet" a belső raktár átrendezésről. Ez a tipikus helyzet a szabad tárolóhelyes (kaotikus) stratégiánál, amikor a raktártér elaprózódik, a rendszer átcsoportosít, és az azonos anyagokat azonos térbe helyezi.

Raktári útvonal-optimalizálás A raktári folyamatok szerves részét képezik a raktárban tárolt anyagokat kísérő mozgások, a raktáron belüli szállítás, a rakodás, amelyek lehetnek. • az áru betárolása: az átvételi ponttól a tároló helyig való továbbítás, • az áru kiszedése: a tárolóhelyekről az átvételi pontig való továbbítás, • az áru raktáron belüli mozgatása: tárolóhelytől tárolóhelyig való továbbítás. Az áru mozgatása költséges feladatjelentős a munkaerő, munkaeszköz igénye, és ugyanakkor kockázatos az áru mennyiségének és minőségének megőrzése szempontjából. Ezen okok miatt az útvonalak kijelölése alapvetően befolyásolja a raktárüzem gazdaságosságát.

Raktári műveletek ütemezése • A raktárban folyó tevékenységek mint, operatív feladatok ugyanúgy tervezendők és ütemezendők, mint a termelési feladatok. A tervezés és ütemezés magában foglalja: • az áruátvétel, • a csomagolás, a tárolásra történő előkészítés, • a beszállítások, • a kitárolások és kiszedések, • a csomagolás, a szállításra történő előkészítés, • a kiszállítás tevékenységeit.

Folyamatvezérlés, folyamatirányítás • A raktárirányítás legalsó szintjét képezi a folyamatvezérlés, folyamatirányítás szintje, amely érintheti a következő berendezések automatikus működését, Raktár-automatizálás • raktár-automatizálást: anyagmozgató gépek, targoncák, szállító szalagok, konvejorok, szállítópályák, páternoszter, rakodógépek, komissiózó gépek.

Adatelemzés Az adatelemzés célja a vállalat és azon belül a raktári alrendszer hatékonyságának javítása, az elemzés kiindulópontja pedig a teljesítménymutatók rendszerének kidolgozása. A teljesítménymutatók (KPI- Key Performance Indicators) lehetnek stratégiai és operatív szintűek, valamint lehetnek pénzügyi orientáltak vagy a reálfolyamatokhoz szorosan kapcsolódóak.

5. tétel

Ön egy vállalat alkalmazottja, akit azzal a feladattal bíztak meg, hogy készítsen tájékoztatót az elektronikus kereskedelem formáiról két előadásban. Most első alkalommal a vállalatok közötti elektromos kereskedelemről számol be részletesen. Információtartalom vázlata: • Az elektronikus ügyletek legfontosabb fajtái • Az elektronikus kereskedelmi formák egymásba kapcsolódása • A B 2 B kereskedelem fő összetevői • Az elektronikus kereskedelem segítségével megoldható problémák • Az internet által kínált előnyök • A B 2 B alkalmazás révén elérhető információk

Az elektronikus ügyletek legfontosabb fajtái cégek egymás közötti üzletkötései (business-to-business, B 2 B), a vállalkozások és a fogyasztók között (business-to-consumer, B 2 C), a cégek és a közigazgatás (business-to-administration B 2 A), a fogyasztók egymás közötti (consumer-to-consumer, C 2 C), a közigazgatás és a fogyasztó között (administration-to-consumer, A 2 C) • a közigazgatási szervek egymás között létrejövő (administration-toadministration, A 2 A) • Ide tartozik még a consumer-to-business (C 2 B) - ma még lényegesen kisebb forgalmú - terület, ami az internetnek arra a lehetőségére épít, amelynek segítségével a hagyományos tranzakció megfordítható. Ilyen például, amikor az utas tesz ajánlatot repülőjegyre, és a légitársaság dönti el, hogy azt elfogadjae. • • •

Az elektronikus kereskedelmi formák egymásba kapcsolódása

A B 2 B kereskedelem fő összetevői • az eladó vállalat, • a vásárló vállalat, • az elektronikus közvetítő (harmadik félként közvetítő szerepet játszik), • a szállítmányozó - aki a JIT (éppen időben) kézbesítést megvalósítja, • a hálózati platform - pl. internet, intranet vagy extranet, • a kommunikációs protokoll - pl. EDI (elektronikus adatcsere), • a háttér információrendszer - a vállalati integrált rendszer (ERP).

• Az eladó vállalat elektronikus marketingeszközöket alkalmazhat termékeinek vagy szolgáltatásainak értékesítésére. Eladó orientált piacokon alkalmazzák ezt a megoldást, amikor a vevő keresi fel az eladó weblapját, ahol pl. egy elektronikus katalógus működik. • A vásárló vállalat szempontjából a B 2 B kereskedelem a beszerzésmenedzsment lehetőségeinek kiterjesztését jelenti. A Vásárló orientált piacokon a vevő ajánlatkérési felhívást tesz közzé a lehetséges versenytársak számára. • Az elektronikus közvetítő is szerepet játszhat a B 2 B kereskedelemben, harmadikfélként közvetítve az eladó és vevő közt.

Az elektronikus kereskedelem segítségével megoldható problémák A kereskedelem elektronikus úton való lebonyolítása három olyan problémát old meg, amellyel a legtöbb vállalat kénytelen szembenézni: I. A kereskedelem szereplői földrajzilag távol vannak egymástól • Ennek következtében a piacok nem lesznek hatékonyak, illetve a vevők, és az eladók hiányos információkkal rendelkeznek. A vevők tudni akarnak olyan eladókról, akik jobb termékekkel, illetve elérhető készletekkel rendelkeznek. Az eladók pedig olyan új vevőket szeremének szerezni, akik számára eddig nem volt ismert az adott beszerzési csatorna. A kereskedelem útjába álló földrajzi, és a piaci széttagoltság megszüntetéséhez megfelelő katalizátor lehet a B 2 B.

II. A legtöbb üzletfelek közötti kapcsolattartás munka-, illetve információ intenzív. • A legtöbb üzleti folyamat nem lesz hatékony, ha a komplex együttműködési folyamatot manuálisan kezelik. A megfelelő információ megfelelő időben történő megszerzése jelentős kihívást jelent a különböző vállalatok számára. • A vállalatok az internetet nemcsak termékek, szolgáltatások eladására, vásárlására akarják használni, hanem más vállalatokkal való együttműködésre, kialakítására is. • Az interneten való kereskedelem hozzásegíthet a vállalaton belüli hatékonyság, illetve a folyamatok átláthatóságának a növeléséhez is.

III. A beszerzés során a készletek a kívánt szintnél jobban felduzzadnak, mivel a vállalatok nem képesek előre látni, és tervezni a termékek szükséges szintjét. • A résztvevők szeremének információval helyettesíteni a készleteket. A legtöbb szállító kevés információval rendelkezik arról, hogy a vevői mikor, és hogyan használják fel a termékeket. • Meglehetősen nagy készleteket építenek fel azért, hogy minden lehetséges eseményre felkészüljenek. A vevőknek kevés lehetőségük van arra, hogy gyorsan alternatív beszerzési forrásokat szerezzenek. • Az internet alapú beszerzési lánc lehetővé teszi, a készletekről rendelkezésre álló információk megosztását, illetve a piaci feltételek változásához való gyors alkalmazkodást.

• Az internet lehetőséget teremt a földrajzilag elkülönült, rosszul informált vevők, eladók találkozására, kereskedelmi csomópontok, piacterek létrehozására. • Az így létrejövő (üzleti) közösségek lehetőséget nyújtanak a információk megosztására, illetve a mindkét fél számára előnyös megoldások megtalálására.

Az internet által kínált előnyöket, lehetőségeket a következőképpen foglalhatjuk össze: • lehetővé válik földrajzilag elkülönült vállalatok, (illetve egyéb szereplők) közötti kapcsolat, • csökken a tranzakciós költség, illetve a keresés, rendelés, nyilvántartás adminisztratív költségei, • átláthatóvá válik a piac, alacsony költséggel könnyen információ szerezhető, a vevőkről, eladókról, a termékekről, az árakról, a termékek elérhetőségéről. • A biztonság lényeges szerepet kap, fontossá válik a külvilág teljes (esetenként csak majdnem teljes) kirekesztése, az egymás közötti lehetőleg legbiztonságosabb adatcsere. • Mindez abból következik, hogy ebben a kereskedelmi szférában más nagyságrendű a pénzmozgás, mint a fogyasztói kereskedelemben. A B 2 B kereskedelem meghatározó súlyt képvisel az elektronikus kereskedelmen belül.

A B 2 B alkalmazás révén elérhető információk A B 2 B alkalmazások révén rengeteg információ válik elérhetővé: • • termékinformációk (specifikációk, árak, eladási statisztikák), fogyasztói adatok (értékesítési statisztikák, előrejelzések), szállítói adatok (termékcsoportok, szállítási idők, eladási feltételek), termelési folyamat információi (kapacitások, termelési tervek), szállítmányozók adatai (fuvarozók, szállítási idő, költségek), készletinformációk (készletszint, szállítási költségek, elhelyezkedés), ellátási lánc szövetség adatai (meghatározó szerződések, a résztvevők feladatai és felelősségi köre, ütemezési adatok),

• versenytársak adatai (benchmarking, kompetitív termékajánlatok, piaci részesedés), • eladás és marketing (kapcsolati pontok, promóció), • ellátási lánc folyamatainak és teljesítményének adatai (folyamatleírások, teljesítménymértékek, szállítási idők, fogyasztói megelégedettség). • A vállalati rendszerek integrálása az elektronikus kereskedelem rendszereivel (a szállítók ill. vevők rendszereivel) a tranzakciók hatékony, egyszerű és gyors lebonyolítása érdekében szükséges, azonban a piac jellegétől függően vagy a szállító (vevőorientált piac), vagy a vevő (szállítóorientált piac), vagy mindkettő számára (közvetítő orientált piac) bonyolult lehet.