38 A magyar illetve elmagyar trtnelem a magyarsg

38. A magyar illetve előmagyar történelem, a magyarság származása (bevezető) A 6. és a Középiskola 2. osztályában használható Dr. Mészáros Zoltán

A származás sokfélesége § 1. 2. 3. 4. 5. § A 19. században úgy gondolták, hogy a mai népek származása egyszerűen visszakövethető, és a nyelv és a történelem határozza meg. Mára ez az elképzelés idejétmúlttá vált, más tényezőket is figyelembe kell venni. Nyelv Biológiai eredet A népművészet Az életmód Az anyagi kultúra Viszonylag sok elmélet létezik, ezek közül néhány tudományosan megalapozott, azonban sok légbőlkapott. Az őstörténet kérdései gyakran éles közéleti vitákra adnak okot

A kutatás nehézségei § A magyarság őshazájáról, eredetéről nem maradtak fenn írásos emlékek. § A mai hazájukhoz közeledve szaporodnak meg az arab, bizánci és egyéb források, de azok értelmezése nehéz. § Az archeológia, a paleobotanika, a nyelvészet és az egyéb tudományágak adatai nem adnak egyértelmű válaszokat. § A magyar őstörténettel kapcsolatos kutatások mai eredményei nem tekinthetők véglegesnek, a jövő bizonyára új eredményeket hoz.

Mi az őstörténet? Az őstörténet a magyarság történek honfoglalás előtti időszaka. Ezt több tudomány tanulmányozza. - Nyelvtudomány - A biológia különböző résztudományai (antropológia, paleontológia, archeobotanika, mikrobiológia) - régészet - néprajz - filológia (görög, arab, perzsa, ószláv források megismerése) -

Miért nem elégséges csak a nyelv vizsgálata? § A magyarság legközelebbi nyelvrokonai, biológiai értelemben más embertípusba tartozik (A manysik és a chantik mongoloid jelleget mutatnak) § Érdemes megfontolni az afroamerikaiak esetét (angolul beszélnek, de nem Angliából származnak) § Érdemes megfontolni az egyes Dél-Amerikai államok esetét (több olyan állam van, amelynek a lakói részben Európából, részben Afrikából származnak, de az őslakók létszáma is jelentős)

Miért nem elégséges csak a biológiai eredet figyelembe vétele § A magyarok embertanilag nem különböznek döntően a magyarok körül élő népektől, mégsem szlávok, germánok stb. § A 19. századi antrolpológiai jegyeket mérő irányzat nem teljesen alkalmas arra, hogy az egyes öröklődő tulajdonságokat magyarázza. § A mikrobiológiai kutatások, még nincsenek azon a szinten, hogy tömegesen alkalmazzák őket (egyelőre túl drágák) § Az izalandiakat, valamint Kelet-Anglia lakosságát már módszeresen tanulmányozták és érdekes, eddig nem ismert összefüggéseket tártak fel.

Miért nem elégséges a népművészet kutatása § A népművészet jelentőségét sokáig nem ismerték fel, noha nagyon fontos. § A népművészetben tarósan megmaradnak bizonyos formák, de azok jelentkezése és eltűnése nem jelent szükségszerűen nyelvváltást, vagy új népesség megjelenését. § A magyar népzene számos módon kapcsolódik a környező népek népzenéjéhez, de mondavilága jelentősen eltér.

Miért nem elégéséges az életmód vizsgálata § Az életmód vizsgálatának jelentősége az utóbbi időben felértékelődött § Köztudott, hogy az ismert történelműnk folyamán a magyarság több életmódváltáson esett át. § Nelvrkonaink, a környező népek is többféle életmódot folytattak a közelmúltban.

Miért nem elégséges az anyagi kultúra eredményeinek kutatása § A tárgyak használata és megléte, nem jelenti azt, hogy az egy bizonyos közösséghez köthető, régebben is létezett kereskedelem, és technológiák átvétele (és utánzása). § Az anyagi kultúra gyorsabban, de lassabban is változhat mint a különböző népek § Több olyan sírt is feltártak már, amelyekben az eltemetett tárgyak nem egyértelműen utalnak egy etnikai közösségre.

Összegzés A magyarság eredetét az összes releváns tény figyelembevételével érdemes kutatni. Egyszerű válasz nem adható a magyarság eredetének kérdésére.

Felhasznált irodalom: n Róna tas András: A honfoglaló magyar nép (bevezetés a korai magyar történelem ismeretébe). Balassi Kiadó, Budapest, 1996.