3 Csehszlovkia alkotmnyos s politikai rendszere A belpolitikai

3. Csehszlovákia alkotmányos és politikai rendszere. A belpolitikai élet 1918– 1922 között Csehszlovákia története 1918– 1948

• „Ausztriátlanítás” Kramář kormánya – 1918 őszén a Habsburgok trónfosztása, majd a nemesi címek eltörlése – 1919 -ben külön vámterület, önálló valuta (osztrák korona felülbélyegzése) – nagybankok és Rt. -k nosztrifikálása, hivatali személycserék • Tömegmozgalmak és reformok, reformtervek – 1918– 1919: feloszlatják a Nemzeti biz. -okat, Szlovák Nemzeti Tanácsot – szakszervezetek, üzemi tanácsok fejlődése, létrejötte: sztrájkok, tüntetések követelik a szocializálást, lépnek fel a tőkés rend ellen – a kormány megosztott (még az SZDP is legfeljebb a nagyipart, nagybankokat szocializálta volna), időhúzó–halogató taktika – 8 órás munkanap, sztrájkjog, munkanélküli segély – földreform (1919. ápr. ) 150 ha-nál nagyobb szántók, 250 ha feletti egyéb ter. kisajátítása (nm. és m. birtokok elvétele; az alacsony kártérítés nem vonatk. a Habsburg-pártiakra; szétosztásnál a légiósok, törpebirtokosok előnyben) • A kormány bukása – Kramář és pártja erőszakkal akarta leszerelni a sztrájkokat, tüntetéseket – a többi párt leszavazta, kormányválság alakult ki – 1919. jún. 15. községi választások csak a cseh tart. -okban: a szoc. pártok közel 50%-t, az Agrárpárt 30%-ot, a Nemz. Demokr. P. csak 10%-t szerzett – bár ez nem parlamenti választás volt, de az NDP-s Kramář lemondott, utóda júl. 7 -étől Vlastimil Tusar (SZDP), a Čs. Szoc. -kal és az Agrárpárttal koal.

A vörös–zöld koalíció • Szocialista vezetéssel kiépülő demokrácia – – Tusar az Sz. DP-n belül is sokadik ember, de más nem vállalt min. eln. -séget alkotmány elfogadása, 1920. febr. 29. (ld. később) állam és egyház viszonyának rendezése, világi oktatás (de hittan is van) vasutak, bányák, vízierőművek állami ellenőrzés alá vonása • 1920. ápr. 18/25. -i nemzetgyűlési választások – egyes vitás/határmenti területeken nem volt voksolás – enyhe baloldali fölény: SZDP 74, Čs. Sz. P 24, Szlk. -ban is az SZDP győz (a helyi agrárpárt gyenge eredménye miatt Šrobárt leváltják Szlk. éléről) – visszaesik az Agrárp. és főleg az NDP, a közös Néppárt ua. erősödött – bekerülnek a kisebbségek is: 41 polgári és 31 szoc. nm. képv. , magyarok is – Tusar kissé átalakítja kormányát (nő a szoc. -k száma) – csak čs. voksokkal újraválasztják Masarykot közt. elnökké – nm. képviselők káoszt, zavart okoznak a parl. -ben, akadályozva a munkát • Belső harcok az SZDP-n belül és Tusar bukása – 1920. szept. 25 -ére kongr. -t hívtak össze, ahol a balszárny többsége várható – az antikomm. vezetés ezért 14 -én el akarta halasztani a kongr. -t, kizárni a balszárnyat; saját emberei kezére játszotta a párt vagyonát is – Tusar és a kormány még aznap le is mondott – az SZDP balszárnya fellázadt, elfoglalta a párt épületeit (rövid időre)

Átmeneti kormányok • Jan Černý hivatalnok-kormánya (1920. szept. 15 -től) – a szocdem. balszárny lázadása, dec. -ben általános sztrájk, sortüzek verik le – terrorellenes törvény születik, szigorú megtorlással a pol. -i erőszakért – 1921. máj. SZDP-kongr. -on a balszárny kiválik (74 képv. -ből 18 tart velük), okt. -ben CSKP; a komm. puccs fenyegető veszélye ua. lassan elhárult – tovább romlott a cs. –nm. viszony, országos káosz (nyelvtv. , hadkötelezettség) – létrejött a pětka; üzemi és vasúti tanácsok, Stat. -i Hivatal stb. alakult • Edvard Beneš (nagyrészt) szakértői kormánya (1921. szept. 26 -tól) – a pénzügy, belügy (Černý) és szlovákügy élén is pártsemleges miniszter – mozgósítás IV. Károly magyaro. -i puccskísérleténél – földreform végrehajtása, társadalombiztosítási tv. , költségvetési egyensúly • A pártrendszer átalakulása – 1921. nov. -ben a Néppárt kettévált, a szlovák ág ellenzékbe is vonult – a Szlk. Néppárt 1922. jan. -ban „pittsburgh-i” autonómiatörvény-tervezetet nyújtott be, amit a Ngy. leszavazott (a kormánypárti szlovákok is) – a Deutscher Verband is kettéválik: megjelenik az aktivista irányzat – ezzel szemben a cseh és szlk. Agrárpártok egyesültek; az egyesült párt az SZDP kettéválása miatt a legnagyobb párt lett a parlamentben

Az alkotmányozás sajátosságai • Ideiglenes alkotmány, 1918. nov. 13. – minden hatalmat a Nemzetgyűlésre ruház, amely megválasztja az elnököt, a neki felelős kormányt; az elnök jogai erősen korlátozottak (vétóját felül lehet írni, intézkedései csak miniszteri ellenjegyzéssel hatályosak) – 1919. máj. 13. Masaryk nyomására módosítják: az elnök jogot kap a kormány ülésén részt venni és elnökölni; törvényekkel szembeni halasztó hatályú vétóját újraszabályozzák; a kormány kinevezése az elnök kezébe kerül • Az alkotmánylevél, 1920. febr. 29. – – cikkelyeinek zömét egyhangúan, harmadát a baloldal voksaival fogadták el a kisebbségek ki voltak zárva az alkotmányozásból Cseh-Szlovák helyett Csehszlovák Közt. , „csehszlovák” nemzet és nyelv demokratikus köztársaság, szólás-, gyülekezési, sajtószabadsággal; teljes egyenlőség (nemi, vallási, nemz. -i hovatartozástól függetlenül) – kétkamarás Nemzetgyűlés: 300 fős képv. ház 6 évre, 150 fős szenátus 8 évre – a képviselőház preferáltsága: kormány csak neki felelős; a szenátus ellenére is elfogadhat törvényt (ekkor minősített többséggel) – a két ház együtt választja meg az elnököt, akinek erős végrehajtó hatalma van • kormány leváltása, Ngy. feloszlatása, de akár a teljes végreh. hat. rá ruházható • de intézkedései csak ellenjegyzéssel érvényesek; tv. -ek feletti vétója felülírható – Masaryk jogot kap két ciklusnál (14 év) hosszabb mandátumra is

Közigazgatás és bürokrácia • Erős államapparátus, hadsereg és bürokrácia – – – mindez Habsburg örökség volt (az erős pártok léte szintén) az új čs. alkotmány eltörli ezt, a Nemzetgy. alá rendeli a hads. -t és bürokr. -t ez azonban tökéletlenül sikerült, s önállóságukat lassan visszaszerzik a hadsereg + a gazd. -i sikereket elérő pénzügyi tárca minden bírálaton felül állt egyes új törvények tovább erősítik a bürokrácia szerepét • a köztársaság védelméről szóló tv. (1923): az államellenes tevékenységek széles körét határozza meg, szélsőséges/szeparatista szervek elleni nyomozással • az államellenes lapok betiltásáról szóló, ill. a pártok működésének felfüggesztéséről és feloszlatásáról szóló tv. -ek elfogadása (1933) – tekintélyelvű demokrácia, erőskezű kormányok; mindvégig cenzúra is • Közigazgatási átszervezések és a helyi autonómiák szerepe – 1918 előtt a cseh elit autonómiapárti, utána kevésbé… – 1920: 21 kerület; ezek vezetése a prágai Belügyminisztérium alá tartozik; – 1923: asszimetrikus közig. rendszer: a cseh tartományok mellett 6 szlovák nagymegye (kevés önkormányzati joggal rendelkeztek) – 1927 -ben 4 tartományra osztják az országot (Cseho. , Morvao. –Szilézia, Szlov. , Kárpátalja) a harmadrészt kinevezett tagokból álló tart. gyűlés hatalma kevés volt, főnökeiket is a kormány nevezte ki

A politikai élet alapvonásai • Választójog, pártrendszer, parlamenti élet – ideológiai / osztályalapú, ipari–mg. -i, és nemzeti törésvonalak: kb. két tucat párt (min. 14 mindig be is került, 25, 5%-nál több voksot soha senki nem kap) – „hexagonális pártrendszer szabadon sodródó jobboldallal” – általános, közvetlen, egyenlő, titkos vál. jog, nőkre is azonos feltételekkel – kötelező szavazás, a kormányok összetétele majdnem független az eredm. -től – kötött pártlisták; a képviselők csak pártjuk álláspontját támogathatják (kivéve az Agrárpártot, ahol korlátozott belső pluralizmus volt), nincs független képv. – a szigor részben érthető, a sok párt mellett csak így lehetett stabil kormány – a törvényhozás és a választók beleszólása a döntésekbe erősen korlátozott • Nem választott szervek, testületek dominanciája (bővebben később) – a Pětka („ötös”): az öt nagy cseh párt vezetőjének informális megbeszélései – a Hrad („Vár”): Masaryk elnök körül tömörülő érdekcsoportok • Következtetések – az ország vezetése nem teljesen demokratikus, mégis a humánus, liberális, toleráns demokrácia képét propagálja saját magáról – ettől függetlenül Közép-Európában a legdemokratikusabb állam! – demokráciafogalma elég „rugalmas”, másrészt nem az egyénekre, hanem a közösségre, nemzetre vonatkozott – csonka demokráciája sokáig fennmarad, tk. a társadalom akarata ellenére is

Cseh és szlovák pártok (jobbról balra) – Nemzeti Fasiszta Közösség (1926, Radola Gajda); Nemzeti Liga (1927/30, Jiří Stříbrný; 1934– 37 közt az NDP-vel Nemzeti Egyesülés); Vlajka (1928) – Nemzeti Demokrata P. (volt Ifjúcsehek) soviniszta, pánszláv, antiklerikális; a tőkés elit és nac. értelmiség egyre jobbra tolódó pártja. (Kramář, Rašín) • Kiskereskedők és Iparosok P. az előbbiből kivált kis párt – (Hlinka) Szlovák Néppárt(ja) (1925 -től új néven) szinte végig ellenzéki, szűklátókörű nac. párt, autonomista, de végül modern totális erők kezébe jutott • Szlovák Nemzeti P. 1918 utáni befolyása kicsi volt, evangélikusokra támaszk. – Agrárpárt (Gazdák és kisparasztok köztársasági pártja): a középoszt. gyűjtőpártja, országosan legtöbben támogatták (kisb. -k is). Megfontolt gazd. -i szabályok, de a 30 -as években jobbratolódott. (Švehla, Šrobár, Hodža; később Udržal, Malypetr) – Csehszlovák Néppárt 1918 -ig osztrákbarát, katolikus. Haladó szoc. és gazd. nézetek. Szinte diktátori vezetője Jan Šrámek (1920– 21 -ben közös Néppárt) – Čs. (1926 -tól Nemzeti) Szocialista P. osztrákellenes, antiklerikális erő, de cseh értelm. -i gyűjtőpárt is. (Václav Klofáč, formálisan Beneš, 1926 -ig Stříbrný is) – Čs. Szocdem. Munkáspárt a legrégibb cseh párt, patrióta, de antikapitalista. (Vlastimil Tusar, Rudolf Bechyně); együttműködik a nm. szocdemekkel – Čs. Kommunista P. 1921 máj. -ban vált ki az Sz. DP-ből, a tagság és a szavazók zömével; 1921. okt. -ben Moszkva nyomására a nm. és m. komm. -k egyesültek vele. 1929 -ben alapos bolsevizáláson esett át, de legális párt maradt (Bohumír Šmeral, majd Klement Gottwald) • aláhúzás: a hexagonális pártrendszer tagjai; a ČSKP kivételével a Pětka tagjai is!

Kisebbségi pártok • Német pártok: eleinte mindegyik elutasítja az új államot – 1922 -ig polgári egység (Deutscher Verband), majd két irányzatra szakad: 1. Arbeitsgemeinschaft (Munkaszövetség; „aktivisták”): Német Keresztényszociális Néppárt / DCV (jó viszony a cseh Néppárttal); Német Gazdaszövetség / Bd. L 2. Kampfgemeinschaft (Harci szövetség; passzivisták): Német Nemzeti Párt / DNP; Német Nemzetiszocialista Munkáspárt / DNSAP (eleinte előbbi okozott gondot; utóbbi kapcsolatban állt Hitlerrel) – – • Magyar pártok: a németre emlékeztet, csak kisebb mértékben – – • Nm. Szocdem. Munkásp. / DSAP – az Anschluss híve, de később aktivista Szlk. nm. pártjai eleinte „magyarónok” (Szepességi Nm. P. ), majd 1929 -től a Kárpátnémet Párt ennek felszámolásáért küzdött az aktivizmus kevésbé jellemzi, mert Mo. aktívan támogatja a revíziót (Horthy ideológiai okokból is szembenállt a polgári demokr. Čs. -val) Országos Keresztényszocialista Párt: össz-szlovákai párt akart lenni, Lelley Jenő, Szüllő Géza, majd Esterházy János vezeti; cél a járási szintű autonómia Magyar Nemzeti Párt: korábbi nac. kisgazda csoportból, Szent-Ivány József sok magyar szavazott a Čs. Agrár, Szocdem. és Komm. pártra is Egyéb nemzetiségek pártjai – – lengyel: kis számuk miatt más pártokkal közös listák rutén: az országos pártokat támogatták, ill. átláthatatlan klikkekre bomlik

A Pětka szerepe • Megalakulása és működése – 1920 -ban Švehla javaslatára ült össze Masaryk betegsége és a parlamenti káosz (a fő kormánypárt Sz. DP szétesése, német pártok obstrukciója) miatt – a pártvezérek titkos, rendszeres találkozói és egyeztetései – eredeti tagjai: Švehla, Rašín, Bechyně, Stříbrný, Šrámek (az öt nagy cseh párt) – kezdetben fontos és szükséges volt (instabilitás, nincs parl. demokr. gyakorlat) – ideiglenes szerv helyett állandó lett, oligarchikus és alkotmányellenes erőként – kisajátította a parlament funkcióit, ill. választási eredménytől függetlenül garantálta az öt cseh párt vezető szerepét, mindenki mást kizárva a hatalomból – de rövid időn át az SZDP és NSZP helyett / mellett más pártok is tagjai voltak (ilyenkor Šestka / hatos, ill. Osmička / nyolcas néven is ismert volt) • Masaryk (a Vár) és a Pětka kapcsolata – az elnök eleinte támogatta a Pětkát, mert nem bízott a parlamentben (nyers viták, rossz emlékek a Reichsratról), az ötös tagjaiban viszont bízott; előbbre tartotta a fegyelmezett szakértői vezetést – elvárta, hogy a Pětka csak parlamenti egyeztetést végezzen, s vegye rá a Nemzetgyűlés egészét, hogy az elnök akaratát képviselje – amint ez nem így volt, kölcsönös bizalmatlanság és vádak (dem. -ellenesség) – a Pětka támadta az időnként létrejött szakértői kormányokat és Benešt is – összességében: együttműködés és kölcsönös kihívás egyszerre jellemzi őket

A Vár (Hrad) mint hatalmi központ • Masaryk demokrácia-értelmezése és támogatói köre – egyedül Čs. politikája igazán demokratikus Közép-Európában; tökéletlenségének minden jelét el kell rejteni – cél a nemzet morális, intellektuális és anyagi felemelése, „felvilágosítása” – a nép még nem elég érett, a filozófus elnöknek kell vezetni, irányítani; egy erős elnök jobban kifejezi a nép akaratát és demokratikusabb is – az elnök (és támogatói köre) a pártok felett áll, a Nemzetgyűlést is irányítja – szövetségesei: az Elnöki Iroda, a Külügymin. és számos civil szervezet • A Vár ideológiai irányultsága – – nem volt egységes, bal- és jobbszárnya is volt, több ideológiát képviselt ennek ellenére inkább a balközép erőket támogatta egyik célja a nyugati orientáció fenntartása a pánszláv–keleti irány ellenében a másik a versailles-i rend megvédése, az Anschluss és a revízió meggátlása • Masaryk kultusza – felszabadító / filozófuselnök, a nemzet atyja (Tatíček), akit versek dicsőítenek – nagy cseh elődökkel húzott párhuzamok + Ferenc József kultuszának elemei • egyenruha, aszkétikus élet, unokás fotók, rezidencia a Várban; a „jó király” képe – még életében számos róla elnevezett utca, iskola, sőt egyetem, neki szentelt intézet és múzeum; portrék, mellszobrok, műtárgyak stb. – azonban nem vezérkultusz, nem azonos a diktátorok kötelező kultuszával

A Vár két fő bázisa • Köztársasági Elnöki Iroda: a Vár központi szerve – 1919 elején jött létre, szinte korlátlan hatalommal; vezetője 1920 -tól Masaryk régi párttársa, Přemysl Šámal (az Alkotmány egyik szövegezője is) – 213 fős apparátusában Masaryk gyerekei is dolgoztak (Alice és Jan) – a munkatársak kor, nemzetiség, pol. irányzat szerint is elkülönültek – alternatív hatalmi központ, árnyékkormány, „kamarilla” volt – 1922 -től saját informátor-hálózatot épített ki, melynek az összes pártban volt ügynöke; a terhelő adatokat fel is használták – 1925 -ben saját fedőpártot is létrehozott, de az nem szerepelt jól a vál. -okon • Beneš Külügyminisztériuma („Zamini”) – két fontos feladata: külkapcsolatok és a külföldi propaganda irányítása – Masaryk és Beneš személyesen válogatta ki a személyzetet, zömmel cseheket – legfőbb a 3. osztály, ami propagandával és hírszerzéssel foglalkozott, vezetője a Čas egyik volt újságírója; – ez az osztály a Vár egyik fő információgyűjtő és elemző központja, • egyben a čs. társadalom „átnevelésével” is foglalkozott (nyugati orientáció) • a ny. -európai (főleg brit, francia és svájci) közvélemény meggyőzése a másik fő feladata, többek közt a Čs. elleni propaganda megfigyelése és semlegesítése is • valamint az amerikai čs. emigráció támogatása – magáncégnek álcázott saját kiadói adták ki propagandakönyveit és -lapjait

A Vár egyéb szövetségesei • Pénzügyi és ipari vezetők anyagi és erkölcsi támogatása – számos bank (Živnostenská B. , Légiobanka) vezetője, a Škoda Művek stb. • Civil szervezetek és a Vár: kölcsönös támogatás – zsidó szervezetek (holott egyesek szerint Masaryk titkolta antiszemitizmusát) – feministák (bár a Vár segítségével nem mindig voltak elégedettek) • Légionárius szervezetek: saját kultuszuk is van – a zborói csata napja állami ünnep volt, a Vár őrsége légiós egyenruhát hord – számos, ideológiailag elkülönülő szervezet, de Masaryk és Beneš politikai szerepét szinte kivétel nélkül elismerik (ők minden ünnepségen ott is voltak) – sok légiós került a Vár / KüM. alkalmazásába, a földreformnál preferált csop. • Értelmiségi körök – főleg a fiatalabb írók–újságírók (Karel Čapek, Ferdinand Peroutka) voltak fogékonyak Masaryk eszméire, s népszerűsítették a Vár nézeteit – a pátečnici („a péntek esti férfiak”), Čapek mesterkélten udvarias péntek esti szalonja: 1914 óta rendezték, 1925 -től kapott politikai szerepet • 1926 -tól Masaryk és Beneš is látogatta a rendezvényt, ami a Várhoz lojális értelmiség csoportja lett; nők, szlovákok, németek, magyarok nem voltak köztük – a Vár és a kisebbségek: ellentmondásos viszony • a Vár támogatta a nm. pártok belépését a koalícióba; de számos megbízható szövetségest is megfigyeltek; a cseh érdekek az elsők, a kisb. -k beolvadását várják