2019 10 22 Alsrsrl Balatonalmdiba Ksztette Szab Lilla

2019. 10. 22. Alsóörsről Balatonalmádiba Készítette: Szabó Lilla

Balaton-felvidék: Alsóörs – Kőszínház – Csere-hegyi kilátó – Balatonalmádi. 12 km-es nyílt túra. Szintemelkedés: 300 m Túravezető: Szabó Lilla

Faragott vöröskő-szobor

Alsóörs története A település és környéke már a római korban is lakott hely lehetett, de a magyarság első itteni megtelepedésének csak a 11. századtól vannak nyomai a településen; cseréptöredékek és egy 11. századi temető nyomai kerültek itt napvilágra. A falu az Örsúr nemzetség birtokai közé tartozott. Első okleveles említése az 1200 -as évből származik. 1301. április 9 -én a bakonybéli apát és konvent eladta alsó- és felsőörsi szőlőjét, mert ottani jobbágyaik és szőlőmíveseik Csák nembéli Márk fia István és rokonai, báró Cseszneki Jakab fiai garázdálkodásai folytán annyira elszegényedtek, hogy e vidéket otthagyni és a szőlőmívelést beszüntetni kényszerültek. A középkorban királynéi birtok volt a terület, akkoriban vehette kezdetét a vöröskő (vörös homokkő) bányászata. 1570 -ben gyaníthatóan egy törökmagyar ütközet helyszíne volt a környék, Bornemissza János pápai várkapitány feltehetően a suhatagi dűlőben ütközött meg a túlerőben lévő oszmán csapatokkal. 1909 -ben épült ki a Balaton északi partjának vasútvonala, valamint ezzel egy időben a Veszprém felé innen leágazó mellékvonal is, amik együttesen Alsóörsön is utat nyitottak a fejlődés számára. Rövidesen kialakult az itteni fürdőtelep, illetve fürdőegylet is alakult. Az első itteni üdülővillák egyikét Endrődi Sándor építtette, helyén ma tábla hirdeti a költő emlékét, akinek jelentős része volt a balatoni vitorlázás felvirágoztatásában. Forrás: Internet

Háttérben: Alsóörs, Somlyó hegyi kilátó

Cserszömörce

Cserszömörcés

Csere hegyi kilátó

Csere hegyi kilátó

Csere hegyi kilátó

Kilátás a Csere hegyi kilátóból

Kilátás a Csere hegyi kilátóból

Balatonalmádi története A környék a természet által nyújtott előnyök és a Balaton közelsége révén már a római időkben lakott hely volt. A honfoglalás idején a fejedelmi törzs szállásterületéhez tartozott. Almádi első írásos említése 1082 -ből, Vörösberényé 1109 -ből származik. Településalakító adottságai közt a távoli múltban elsősorban (a permi vörös homokkő málladékából keletkezett talaja révén) szőlőtermő helyként szerepelt. A református hitközség tagjainak anyakönyvezése 1735 -ben indult, a római katolikusoké 1749 -ben. A település neve a 20. század eleji községnév-rendezésig Almádi volt. 1909 -ben lett nagyközség. Az 1908 -1909 -ben megépült Győr–Veszprém– Almádi-Alsóörs és a Börgönd-Szabadbattyán-Balatonfüred-Tapolca vasútvonal révén üdülőhelyi fejlődése ugrásszerűen felgyorsult. A Balatonalmádi Fürdő és Építő Részvénytársaság megalakulása is ösztönző hatást fejtett ki. A partot 1889 -ben parkosították, nagy fáit 1903 ban ültették, 1925 -ben kapott villanyt, 1927 -ben épült az első strand, amit 1945 után, majd 1964 -ben bővítettek. Vízhálózatának kialakítását 1942 ben kezdték meg, 1960 -ban a Malom-völgyi források bekapcsolásával egész területét ellátták. A Balatoni Üdülőkörzet idegenforgalmi fejlesztése az 1960 -as évek elején indult meg, s ettől kezdve mind a szervezett, mind a családos üdülés célterületévé vált. Szálló- és ellátólétesítményei mellett óriásivá nőttek üdülő- és zártkerti övezetei, melyek lényegében Csopak-Alsóörstől Balatonfűzfő, Balatonkenese, Balatonakarattya részeivel sajátos üdülőagglomerációként nőttek össze.

A település gazdasági alapját ma alapvetően az üdülő-idegenforgalom, s az ezen gazdasági ágra települt szolgáltatások és ellátás képezik. Foglalkoztatási struktúrájában is ez jellemző, melynek allergikus oldala a szezonalitás. A várossá válással idetelepült intézményrendszer igényei révén, a kiegészítő és helyi termelő gazdasági szervezetek letelepedésével, az idegenforgalmi szezon megnyújtásával ez az egyoldalúság lassan oldódik. A városnak parti településkörnyékére gyakorolt vonzó hatása elsősorban kereskedelmiszolgáltató és szórakoztató hálózatával valósul meg, melyben a kilencvenes évek magánvállalkozásai, privatizált gazdálkodó szervezetei igen változatos kínálatot jelentenek. A város fejlesztésében a nyolcvanas évektől nagyobb hangsúlyt kapott az állandó népesség letelepítését szolgáló magán- és szervezett lakásépítés is, valamint a városi funkciót bővítő középfokú intézmények ide telepítése, köztük a jónevű kéttannyelvű gimnázium – az ország első ilyen intézménye –, bevásárlócentrum stb. Ezek térségellátószervező hatása fokozatosan kiterjed, s az előzőkben említett spontán agglomerációt is kezdi normális településfejlesztési keretbe illeszteni. A város gazdasága és urbánus-, illetve üdülő-idegenforgalmi jellegének erősítése megkívánja a korszerű telekommunikációs, illetve informatikai hálózatokkal való mielőbbi kapcsolatok és helyi szolgáltatások kiépítését, amely egy újabb helyi gazdasági ág megjelenését eredményezheti. A városi atmoszféra igényli az állandó kulturális-művelődési szolgáltatásokat, publikációkat, melyek meglevő helyi hagyományokra és polgári kezdeményezésekre alapozhatnak. Forrás: Internet

Balatonalmádi

Balatonalmádi, Szent Imre templom

Szent Jobb Kápolna

Balatonalmádi, Wesselényi Strand

Balatonalmádi, Sóhajok hídja

VÉGE