2019 09 17 Gnti bnyk Ksztette Szab Lilla

2019. 09. 17. Gánti bányák Készítette: Szabó Lilla

Vértes hg. : Gánti bányák 10 km-es nyílt túra, szintemelkedés: 200 m. Túravezető: Szabó Lilla

Gánt története Gánt első említése 1193, III. Béla oklevelében. A török időkben teljesen elnéptelenedett. 1750 -es években kezdték benépesíteni szlovák, majd német telepesek. 1776 – 1777 -ben megépült a katolikus templom. 1781 -ben már katolikus iskolája is volt. 1920 -ban fedezték fel a környék bauxitkincsét. Az első külszíni bauxit bányát 1926 -ban nyitották. Ebből 1988 -ig bezárólag 13, 6 millió tonna nyersanyagot termeltek ki. 1928 körül 2 kisebb települést hozzácsatoltak: Kőhányást és Vérteskozmát. 1950 -es években Bodajk-Gánt között kisvasút létesült az ásványi anyag elszállítására. 1976 -ban nyitották meg a település szélén lévő Bauxitbányászati Múzeumot. Forrás: Internet

1926 novemberében kezdődött meg a bauxitbányászat Gánton. A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, ma a helyiség emlékszobaként tekinthető meg. A Gánti bánya Európa leggazdagabb bauxitbányája volt. A bányát 1962 december 31 -én bezárták. Ma múzeumként működik (Balás Jenő Bauxitbányászati Kiállítás). Forrás: Internet

Galagonya

Gyökér

A bányászati tevékenység segítségével került külszínre az úgynevezett őskarszt

Az őskarszt olyan karsztos képződmény, mely a korábbi földtörténeti korokban oldódott vissza, és jellegzetes geomorfológiai formáit a fiatalabb, tehát később kialakult képződmények betakarták, megvédve a teljes lepusztulástól. Ezt aztán a bányaművelés során letakarították, és így került napvilágra az egykori karsztos képződmény, bár van rá példa, hogy máshol természetes úton, eróziós hatásokra is felszínre kerültek ezek az ősi formák. Mivel az 1920 -30 -as években még kézi fejtéssel folyt a termelés, ezért e sziklákat nem fejtették le, hisz az csak fölösleges erőfeszítéseket és többletköltséget jelentett volna, s így megcsodálhatjuk a sok millió évvel ezelőtti karsztos formakincsek maradványait. Forrás: Internet

A mészkőszikla körül agyaggal keveredett bauxitot láthatunk, melyet szintén otthagytak, mert a kor technológiai fejlettségének fokán ebből már nem tudták gazdaságosan kinyerni az alumíniumot. A bauxitnak és a karsztosodott mészkőnek is a vörös, helyenként lilás-barnás színe nem az alapkőzet eredeti színe, hanem a magas vas-oxid (barna, vörös, sárga) és a mangántartalomtól (lila) származik. A bauxit eredeti színe fehéres, vagy sárgásszürke, a mészkő is egészen világos fehéres szürke. A vas és a mangán sem csupán felületi szennyeződést okozott a mészkőben, hanem az évmilliók során átitatva (impregnálva) a kőzetet, több méteres vastagságban színezte azt meg. A mészkő felületén szép karsztos oldásformák láthatók. Forrás: Internet

VÉGE