2011 masszr vfolyam A VR A vr Feladata

2011 masszőr évfolyam A VÉR

A vér • Feladata: - tápanyagok szállítása, - bomlástermékek szállítása - légzési gázok szállítása - védekezés - belső állandóság biztosítása (p. H, hőmérséklet, ozmotikus viszonyok) • Szövettana: folyékony kötőszövet

teljes vérmennyiség: 5 l

A vérplazma összetétele: • Ionok: Na+, Cl-, HCO 3 -, PO 43+, K+, Ca 2+ • Molekulák: glükóz, zsírsavak, karbamid, hugysavak, aminosavak, plazmafehérjék, albuminok, globulinok, fibrinogén, hormonok • A vérplazma működése – A transzportfolyamatok lebonyolítása – Az ozmotikus nyomás fenntartása – Szövetnedv képzés

Emberi vér Békavér VVS: - sejtmaggal rendelkezik - nagyobb - ovális

fehérvérsejt vérlemezke vörösvérsejt

A vörösvérsejtek - fánk alak - d = 7 μm - 5 millió db/μl - sejtmag nincs - önálló mozgás nincs - keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek - érés: - smag elvesztése - hemoglobin bekerülése - élettartam: 120 nap - pusztulás: lép - funkció: O 2 -szállítás

Mennyiség Mitől növekedhet a mennyiség? - tengerszint feletti magasság - vérdopping (tiltott!) - EPO (vese hormonja, a vérképző őssejtekre hat (tiltott!)

Mitől csökkenhet a mennyiség? vérszegénység - vérzés - sarlósejtes vérszegénység = mutáció - vashiányos vérszegénység - vészes vérszegénység = B 12 vitaminhiány - hemolízis (pl. kígyómérgektől)

Ozomózis nyomás • Az oldatokban az oldott anyagok homogénen töltik ki a rendelkezésre álló teret, ha ezt nem akadályozza semmi, akkor ez diffúzió útján valósulhat meg. • Ha a részecskék mozgását akadályozzuk, például féligáteresztő hártya választja el az oldatot a tiszta oldószertől, vagy egy hígabb oldattól, akkor csak a kisebb méretű részecskék – az oldószer molekulák – képesek a féligáteresztő rétegen átjutni, a nagy átmérőjű hidratált részecskék viszont nem. • Ennek az lesz a következménye, hogy a töményebb oldat térfogata növekszik, a hígabb oldaté pedig csökken és a jelenség addig tart, amíg a két oldat koncentrációja ki nem egyenlítődik. Az ilyen koncentráció-kiegyenlítődési folyamatot nevezzük ozmózisnak.

• Az előbbi önként végbemenő folyamat megakadályozható, ha az oldat felől kellően nagy nyomással az oldószer molekulákat a féligáteresztő hártyán keresztül visszakényszerítjük a kisebb koncentrációjú oldatba. • Ha a nyomás éppen akkora, hogy időegység alatt mindkét irányba ugyanannyi oldószer molekula halad át a féligáteresztő membránon, akkor kialakul egy dinamikus egyensúly. • Azt a nyomást, amit ki kell fejteni, hogy ez a dinamikus egyensúly megvalósuljon, ozmózisnyomásnak nevezzük.

A féligáteresztő, sárga színű membránon csak a kisebb méretű részecskék juthatnak át

Gyakorlati jelentősége? • Az állati és az emberi szövetek sejtjeiben az ozmózisnyomás 8 bar körüli, s a szervezet igyekszik ezt állandó értéken tartani. • Az állati sejteknek rugalmas a sejtfaluk, de ha azokat a sejtnedvnél kisebb ozmózisnyomású (hipotóniás=hipoozmotikus) oldatba helyezzük, megduzzadnak, esetleg szétpattannak. • Ha viszont a környező oldat ozmózisnyomása nagyobb (hipertóniás=hiperozmotikus), akkor a sejt vizet veszít és zsugorodik. • A túl sós ételek azért okoznak szomjúságot, mert a szervezet vízfelvétellel igyekszik a nagy ozmózisnyomás hatását csökkenteni.

izoozmotikus oldat hiperozmotikus oldat hemolízis hipoozmotikus oldat

Élettani (fiziológiás) sóoldat A vörösvérsejtek a sejtplazmájukkal megegyező ozmózisnyomású, 0, 9%-os Na. Cl-oldatban ugyanannyi vizet vesznek föl, mint amennyit leadnak. Alakjuk szabályos. ezért használnak ún. fiziológiás Na. Cl-oldatot injekcióhoz, infúziókhoz és a gyógyászat más területén.

Dialízisben Az egy folyamat, amelynek során ozmózis révén tisztul meg egy folyadék, vagy a salakanyagok membránon mennek át és küszöbölődnek ki A dialízis lényege a veseműködés mesterséges pótlása. Az ozmózis illetve diffúzió törvényén alapuló folyamat segítségével kiszűrik a méreganyagot a vérből. Alkalomszerűen kidializálható mérgezésben, rendszeresen krónikus uraemia esetében alkalmazzák.

Oxigénszállítás

Érdekesség (nem kell tudni nyugi!) A légzés ütemét és mélységét a szervezet pontosan szabályozza, hogy a vér oxigénszintjét a kellõ szinten tartsa, és folyamatosan eltávolítsa a szén-dioxidot. A nyaki verõér és az agy jelfogói érzékelik a vér oxigén- és szén-dioxid- szintjét. A vér oxigénszintjének csökkenése (a hipoxia) vagy magas szén-dioxid-szintje (a hiperkapnia) serkenti a légzést. A szén-dioxid-szint csökkenése (a hipokapnia) ellenben lassítja azt. Nagy magasságban a hipoxiát nem annyira a fokozott munkavégzés, mint inkább a levegõ oxigéntartalmának csökkenése okozza, így a vérkeringésben nem dúsul fel a széndioxid. Ha az ember légzése élénkül, a vér szén-dioxid-szintje a normális alá csökken. A szén-dioxid egy része magától is lebomlik, emiatt hipokapnia lép fel. Az agy receptorai ezt úgy értelmezik, hogy lassítani kell a légcserét. A légzés serkentésére és visszafogására ható ingerek konfliktusba kerülnek egymással Ennek látványos következménye a hegymászók alvási légzéskihagyása, amely az akklimatizáció idején igen gyakori. Alvás közben az oxigénhiány arra ösztönzi a szervezetet, hogy fokozza a légzés ütemét és mélységét. A légzés élénkülésével egyidejûleg csökken a vér szén-dioxid-szintje (hipokapnia lép fel), s a légzés akár tíz másodpercre is leáll. Emiatt a vér oxigénszintje hirtelen leesik, a szén-dioxid-szint pedig emelkedik, újra serkentve a légzést. Az alvó hegymászó újra és újra átesik a légzésfokozási-légzéskimaradási cikluson, s nagyon kellemetlen lehet minduntalan arra ébredni, hogy álmában fojtogatják. Az ébren fekvõk pedig attól reszketnek, hogy társuk mikor hagyja abba a légzést - talán örökre! Az agy szén-dioxidszintre érzékeny jelfogói készen állnak arra, hogy elviseljék a hipokapniát és a fokozott légzést. Változások mennek végbe a testfolyadékok sav-bázis egyensúlyában is, amelyek képessé teszik a szervezetet a tartós oxigénhiány elviselésére. Ha a hegymászó túl gyorsan halad fölfelé, ezek a változások elmaradnak, és kialakulhat a heveny hegyibetegség. A Mount Everesten a szervezet csak ötödannyi oxigénhez jut, mint a tengerszinten. Ez legfeljebb a lassú sétára elegendõ. Ez magyarázza, miért tartott Messneréknek az utolsó néhány száz méter megtétele több mint egy óráig. Nem elhanyagolható az a terhelés sem, amellyel a test hõmérsékletének állandó 36 -38 Celsius-fokon tartása jár. Ha a test hõmérséklete 35 Cfok alá süllyed, a testi és szellemi teljesítõképesség összeomlik, az ember kómába kerül, és meghal.

Fehérvérsejtek neutrofil granulocita baktériumot kajál - amőboid alak - d = 5 -20 μm - 5 -8 ezer db/μl - sejtmag van - önálló mozgás van (amőboid) - keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek - érés: - speciális funkció elnyerése - élettartam: akár 10 év - pusztulás: fertőzések helyén, nyirokszervekben - funkció: belső védekezés, immunitás

Fehérvérsejtek típusai és százalékos arányuk limfociták (nyiroksejtek) monociták (nagy falósejtek) TBlimfocita 20 -40 % granulociták (kis falósejtek) bazofil 2 -8 % 0, 5 -1 % eozinofil neutrofil 1 -4 % B-limfocita baktériumokkal 40 -60 %

Fehérvérsejtek csoportosítása Granulociták (kis falósejtek) -Neutrofill -Eozinofill -Bazofill Monociták (nagy falósejtek) A legnagyobb fehérvérsejtek bab alakú maggal T- limfociták - Idegen anyagok bekebelezése és lebontása - Az érrendszerből kilépve mikrofágokká alakul -Idegen anyagok, elpusztult saját és nem saját sejtek bekebelezése és lebontása -Az erekből kilépve makrofággá alakul -A sejtes immunitásért felelősek A csontvelőben keletkeznek, a csecsemőmirigyben (Thymus) érnek B-limfociták A csontvelőben keletkeznek és a nyirokmirigyekben érnek -Az antitestes immunitásért felelősek

A sejtes elemek összefoglaló táblázat tulajdonság vörösvérsejtek fehérvérsejtek vérlemezkék Alak Benyomott korong/fánk Gömb, vagy változó Kerek, vagy csillag Számuk -5 millió/μl -6 -8 ezer/ μl -150 -300 ezer/μl méretük 7 -8 mikrométer 5 -22 mikrométer 2 -4 mikrométer Keletkezési helyük vöröscsontvelő Szerkezetük Sejtmagjuk nincs, vasat Van sejtmag és hemoglobint sejttörmelékek Élettartamuk Kb. 120 nap 1 -2 nap – évek 1 -2 hét Szerepük Légzési gázok szállítása, vércsoportok Kórokozók elleni védekezés véralvadás

Mitől csökkenhet a mennyiség? - vírusfertőzés (pl. HIV) - autoimmun betegség - sugárkezelés Mitől nőhet a mennyiség? leukémiás vér - baktériumos fertőzés - gyulladások - leukémia (fehérvérsejtszám: > 100 000 db/μl)

Vérlemezkék - lemez alak - d = 1 -3 μm - 150 -300 ezer db/μl - sejtmag nincs - önálló mozgás nincs - keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek - érés: - sejthártyával borított plazmatöredékek - élettartam: - pusztulás: vérrögképződéskor - funkció: véralvadás

2 szakaszra osztható! Az elsődleges sejtes szakaszban a sérült érszakasz falának sejtjei és a vérlemezkék, illetve a véredényen kívüli szövetek vesznek részt. A másodlagos, plazmatikus szakasz a laza sejtes lezárást fibrinszálakkal erősíti meg. Ezt tizenhárom faktor együttműködése hozza létre. A hosszú, pókhálószerű fibrin szálak rátapadnak az érfalra „beszövik” a sérülést. A vérlemezkék, és a vörösvértestek fennakadnak rajta, eltömve a lyukat. A vérlemezkék szerepe a véralvadásban

1. 2. reflexes érösszehúzódás vérlemezkék dugót képeznek 3. véralvadás

reflexes érösszehúzódás (aktív) vérlemezkék + sérült sejtek F XIII. (inaktív) (aktív) F III. protrombin (inaktív) (aktív) K vitamin F XII. (inaktív) (aktív) F XI. (inaktív) (aktív) Ca+ fibrinogén fibrin (inaktív) (aktív) vízben oldhatatlan, fibrilláris fehérje hálót képez összesen XIII faktor

Fibrinháló + fennakadt sejtes elemek = vérlepény Kiszűrődik: vérsavó Vérsavó = fibrinmentes vérplazma

vérzékenység (hemofília) - mutáció: X kromoszóma - bármely faktor hiánya - Mo: kb. 3000 beteg trombózis - erek elzárása - tüdő-, agyembólia(stroke)

Vércsoportok A Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság (ISBT) az eddig megismert antigéneket 29 vércsoport rendszerbe sorolta. Pl: MNS, P, LW, RG stb. A két legrégebben ismert, egyben legjelentősebb vércsoportrendszer az ABO és az Rh. Karl Landsteiner (1868 -1943) a laboratóriumában

Az AB 0 vércsoportrendszer A B AB 0 VVS-en: A antigén VVS-en: B antigén VVS-en: A és B antigén VVS-en: NINCS antigén Vérplazmában: anti-B antitest Vérplazmában: anti-A antitest Vérplazmában: NINCS antitest Vérplazmában: anti-A és anti -B antitest

Donor Recipiens

Az Rh vércsoportrendszer Rh+ Rh- VVS-en: Rh antigén VVS-en: NINCS antigén Vérplazmában: NINCS antitest, csak ha Rh+ VVS-ek kerülnek Rh- egyénbe >> bizonyos mennyiség fölött kicsapás

Vércsoportok magyarországi eloszlása Rh+: 85% Rh-: 15%

A B vércsoport %-os eloszlása A 0 vércsoport %-os eloszlása

Véradás Adj vért és ments meg 3 életet! http: //www. veradas. hu/

Köszönöm a figyelmeteket!