187 Vatikn hivatalos nevn Vatiknvrosi llam gyakran Vatiknvros

Vatikán – hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros, független állam Európában, az Appennini-félszigeten. A

Nemzetközi gépkocsijel – V – jobboldali közlekedés Hívószám - +39 és internet TLD -.

Az Apostoli Palota a Szent Péter térről nézve

Vatikán épületei – A Sixtusi kápolna, A Belvedere palota és a múzeum

Gömb a gömbben a múzeumban – Arnaldo Pomodoro szobra.

A múzeum leglátogatottabb kincsei közé tartozik a Michelangelo „Fájdalmas asszony” (La Pieta) szobra és

A Vatikáni Apostoli Könyvtár Sixtus-terme

A vatikáni vasútállomás, össze van kapcsolva az olasz vasúti hálózattal

A Rómában tartózkodó bíborosok a pápai eligazításon

Felszállt a fehér füst - Habemus papam ! (Van pápánk!)

A pápa testőrsége a svájci gárda katonai parádéja

A vatikáni rendőrjárőrök felszereléséhez tartoznak

• Készítette: Fehér László – 2016 február feherlaszlo 43@gmail. com http: //5 mp.

Slides: 52

Download presentation

187

Vatikán – hivatalos nevén Vatikánvárosi Állam, gyakran Vatikánváros, független állam Európában, az Appennini-félszigeten. A világ legkisebb területű és népességű független állama, melyet teljes egészében körülvesz Róma, Olaszország fővárosa. Nagyobb városai – városállam Államforma – teokratikus monarchia illetve választott abszolút monarchia. A Vatikán nem tévesztendő össze az Apostoli Szentszékkel, amely az Egyház főhatósága. Nemzetközi jog szerinti szuverén, az Apostoli Szentszéktől különböző jogalanyisága egyetemesen elismert. Államfője a pápa, akit törvényhozói, végrehajtói és bíráskodási teljhatalom illet meg. Széküresedéskor ez a bíborosi testületre száll. Az állam nem a kánonjog, hanem saját világi jogrendje szerint működik. Az alaptörvény szerint a törvényhozói hatalmat a pápa nevében a Vatikánvárosi Állam Pápai Bizottsága gyakorolja, melynek tagjait öt évre nevezik ki. A pápa, mint a bizottság elnöke egyben a végrehajtó hatalmat gyakorló Vatikánvárosi Állam Kormányzóságának elnöke is. Az állami vezetői posztokat egyháziak töltik be, míg a középvezetők és az alkalmazottak jellemzően világiak. Hivatalos nyelv – az olasz és a latin. Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás –A népesség 85%-a olasz. Viszonylag nagy csoportot képeznek a Svájci Gárda tagjai is. Vatikáni állampolgároknak számítanak mindenekelőtt a Vatikánvárosi Államban vagy Rómában lakó bíborosok. A vatikáni állampolgárság továbbá megilleti a Szentszék diplomáciai szolgálatában álló személyeket. Jogot formálhat az állampolgárságra az a személy is, aki a Vatikánban lakik beosztása vagy szolgálata folytán. Lakosságából 572 -en rendelkeznek vatikáni állampolgársággal, míg 221 -en állandó vagy ideiglenes lakók, állampolgárság nélkül. Az állampolgárok mintegy fele azonban nem a városállam területén lakik, hanem főként szolgálati (elsősorban diplomáciai szolgálati) okokból a világ más országaiban. Függetlenség – az Olasz Királyságtól – a lateráni egyezmény értelmében - 1929. február 11. Terület – 0, 44 km² (161. ) Népesség – 2014 -es becslés – 842 Népsűrűség – 1877 fő/km² GDP – nincs nyilvántartás – egy főre – nincs nyilvántartás Pénznem – Euró (EUR) Időzóna – UTC – +1

Nemzetközi gépkocsijel – V – jobboldali közlekedés Hívószám - +39 és internet TLD -. va Történelme – Róma városával szemben, a Tevere túlpartján lévő terület eredetileg lakatlan volt. Caligula császár (37 -41) idején egy kocsiversenypályát kezdtek el építeni, amit Nero fejeztetett be. A vatikáni obeliszket eredetileg Nero hozatta Egyiptomból és a versenypálya közepén állíttatta fel. Ez a hely volt sok keresztény mártíriumának színhelye a 64 -es római nagy tűz után. Ősi hagyomány szerint Szent Pétert is itt feszítették keresztre. Az ehhez húzódó temetőben temették el és itt épült 324– 326 -ban az első templom, a konstantinusi bazilika. A római püspököknek a 4. századtól meglévő birtokait 754 és 756 között Kis Pipin frank uralkodó bőkezű adományokkal egészítette ki. Ekkor jött létre Itália középső részén a Pápai Állam, amely a mindenkori pápa világi hatalmának keretéül szolgált. A 19. század közepén területe még 42 000 km²-nyi volt és több mint 3 millió alattvalója terjedt ki a pápa világi hatalma. Aki megszüntette a Pápai Államot, az Napóleon volt. Katonái 1808 szeptemberében körülfogták a pápa rezidenciáját, és hat ágyút szögeztek a pápai lakosztályra. Fél év múlva a császár rendeletileg megszüntette a Pápai Államot, Rómát és környékét pedig Franciaországhoz csatolta. Európa uralkodói a kisujjukat sem mozdították a pápaság megmentése érdekében. A bécsi kongresszus, Napóleon bukása után restaurálta a Pápai Államot, ami 1851 -ig ép maradt. A nacionalizmus szellemének következtében először egy pápai elnökletű egységet akartak létrehozni, később azonban az antiklerikális megoldás győzött. Az Itália egységéért küzdő csapatok 1859– 1860 -ban a Pápai Állam északi részét elfoglalták és Olaszországhoz csatolták. 1870 -ben Rómára is kiterjesztették hatalmukat, és a mai Vatikán kivételével az egész várost beolvasztották az Olasz Királyságba, amelynek 1871 -től Róma a fővárosa. A pápa nem ismerte el világi hatalmának csorbítását egészen 1929 -ig. 1929. február 11 -én írták alá az Apostoli Szentszék és Olaszország között köttetett lateráni egyezményt, melynek eredményeképpen létrejött a Vatikánvárosi Állam. Az egyezmény nemzetközi jog szerinti szuverén jogalanyiságot biztosított neki, hogy az Apostoli Szentszéknek, mint a katolikus egyház legfőbb intézményének biztosítsa „az abszolút és látható függetlenséget és nemzetközi téren vitathatatlan szuverenitást garantáljon neki”. A lateráni egyezményt 1929. június 7 -én ratifikálták. A szerződést 1984 ben, átdolgozva megújították.

Rómából a Vatikánba

A Szent Péter-tér

Vatikánváros falai

A Szent Péter bazilika

A bazilika a Tevere felől

Az Apostoli Palota a Szent Péter térről nézve

Mindennapos kép a turistaáradattal

Az obeliszket Néró hozatta Egyiptomból

A kormánypalota

Küzelebbről

Vatikán épületei – A Sixtusi kápolna, A Belvedere palota és a múzeum

A Sixtusi kápolna kívülről