180 Ave 60 Tanrkpzs akkreditci Bazsa Gyrgy a

180 Ave! 60 Tanárképzés - akkreditáció Bazsa György a MAB elnöke EKF Eger, 2008. április 7.

I. A TANÁRKÉPZÉS ÚJ RENDSZERE Ø kettős „kényszer” jelentkezett: • Bolognai rendszer • közoktatásunk (PISA) Ø alapelvek: egységes tanárképzés, egy tanári mesterszak, két szakképzettség Ø alapképzés – mesterképzés funkciója • közismereti első és második tanári szakképzettség • szakmai, művészeti tanárképzés Ø képzési változatok: nappali, kiegészítő, ráképzés Ø a köztudat még nem ismeri és nem érti

A nagy áttörést a Bologna-rendszer hozza Hunyady György (2005) „Az ideális persze kétségkívül az lett volna, hogy lett volna egy átfogó koncepció, amit aztán vala mennyi képzési területen végig tudunk vezetni. ” „Teljesen egyetértek tehát azzal, hogy valóban egy új pedagogikumra van szükség. Ugyanakkor ezeknek a alapvető reformoknak a megvalósulásához látni kellene, hogy mik lesznek azok a formai keretek, amikben ez megvalósulhat. Az erről szóló vitáknak konszenzusra kellene jutniuk, de ha ez nem sikerül, akkor is jogszabályt kellene alkotni, és akkor lenne mire felkészülnünk. ”

A „közismereti” képzési szerkezethez 1 Ø Alapképzés: 6 szemeszter (180 kredit): 1. szakterület 110 kredit (van záróvizsga) 2. szakterület 50 kredit (nincs záróvizsga) PP 10 kredit szabadon 10 kredit Alapszaki sajátságok, problémák: • a fiatal nem tanári szakra jelentkezik, hanem „semleges” alapszakra (a képzési ági jelentkezés gondolata „elvetélt”) • a két szakterület közötti >100% kredit különbség a mesterképzésben nem kompenzálható

A képzési szerkezethez 2 Ø Mesterképzés: 4 + 1 szemeszter (150 kredit): • • 1. szakterület 2. szakterület PP külső szakmai gyak. 30 kredit minimum 50 kredit maximum 40 kredit egységesen 30 kredit egységesen Mesterszaki sajátságok, problémák: • A 11. félév új és nagy lehetőség, de nem egy szerű feladat sem a hallgatónak, sem a FOI nek, sem a külső gyakorlóhelynek. • Hogy alakulnak a tanári M szak keretszámai? • Milyen lesz az intézményenkénti felvételi vizsga, a pontrendszer, a többszörös (át)jelentkezés, a döntési mechanizmus?

Összességében • A paradigmaváltásra a tanárképzésben szükség van, a magyar közoktatás „eredményei” (PISA felmérés) ezt igénylik. • Az új kompetencia alapú képzési szemléletet a teljes képzésben érvényesíteni kel(lenne) • A „kétszakos” tanárképzés a kétciklusú képzésben nem kiegyensúlyozott, • A képzés szerkezete a hallgatónál eklektikus lesz, nem kompakt az A+M tanári stúdium. • Az „alig másfélszakos” alapképzési oklevél munka erőpiaci értéke nem látszik, jóllehet 2/3 uk nem kap állami támogatást tovább tanuláshoz a tanári mesterszakon.

II. A REFORM SZEREPLŐI • Kormány, OKM: elvi döntés, szakrendszer, rendeletek • Nemzeti Bologna Bizottság (NBB) Tanárképzési Albizottsága: koncepció • MRK Tanárképzési b. és szakmai albizottságok: képzési és kimeneti követelmények (kkk) • MAB: minőség (feltételek, értékelés) Felsőoktatási intézmények: szakindítási beadványok és megvalósításuk Sokoldalú, olykor döcögő, de eredményes kooperáció van, felfogásbeli és érdekellentétekkel sok helyen, így a MAB ban is.

Mi a MAB funkciója és filozófiája? A minőség az intézményekben dől el, nem a MAB ban. A MAB nem egyszerűen könyveli a magyar felsőokta tás minőségét, hanem a jó gazda szerepét vállalja: „gazdálkodik” [lásd: book keeping vs. management]. Más szavakkal: a MAB nem „centizget”, hanem mér és értékel (van igény a centiméter pontos ismeretére) „A mesterképzési szak illeszkedjék a mesterképzések Európában kialakult rendszeréhez, nemzetközileg legyen versenyképes. Ugyanakkor őrizze meg a magyar egyetemi képzés értékeit. ” (2005). A felsőoktatás, a tanárképzés minőségének ügyét az intézményi (egzisztenciális) érdekek fölé helyezi;

III. A SZAKLÉTESÍTÉS (KKK) KÉRDÉSKÖRE Tartalmi: • a kkk a paradigmaváltás „letéteményese” • a hangsúlyt a bemenet felől a folyamat és a kimenet felé tolja el (11. félév) • a tanári mesterség és a diszciplináris tudás egységét és arányát reprezentálja – úgy, ahogy • 10 18 (19) éves korosztályra képzünk – tanári mesterségben és diszciplináris tudásban is • elit gimnáziumba és kisközségi iskolába is • alapképzés – mesterképzés funkciója

Szakszerkezeti: Ø képzési terület, képzési ág, szakirány • közismereti első és második szak képzettség • szakmai, művészeti tanárképzés Ø képzési változatok: nappali, kiegészítő, ráképzés Ø igen bonyolult lett – OKM honlap: http: //www. okm. gov. hu/main. php? folder. ID=1862

Képzési és kimeneti követelmények A tanári mesterszak kkk ja tagoltan készül(t): ~ 2006 ban megjelent a „koncepció” és a 40 kreditnyi PP tárgyakat lefedő hosszú rész. ~ Az MRK pedagógusképzési bizottsága 9 hónap alatt kidolgozta 83 szakterületen „a tantárgypedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló szakterületi ismeretek” et. A MAB az 1. fordulóban zömét nem támogatta, érdemi tartalmi korrekciót, átdolgozást kért. A 2. fordulóban – erős nyomás alatt – elfogadta. Az OKM 2007 nyarán honlapján megjelentette.

Közismereti* Alap képzés ben Mester képzés ben szak módsz tan isk. gyak. kredit szaba don vál. kr. szakma 1* 110 40 28 7 3 2 szakma 2* 50 40 28 7 3 2 ped pszi 10 40 30 szd. 5 3 2 nt szakma 300 30+10 18+10 7 3 2 ped pszi min. 40 30 szd. 5 3 2 szakma* 120 min. 60* 47 7 3 3, 5 ped pszi szakma 1* 0 300 40 27 7 3 2 ped pszi 0 0 Szakma 0 150 40 28 7 3 2 ped pszi 0 10 10 3 szakma* 0 120 60 47 7 2 ped pszi 0 10 10 A ra épülő * * M re épülő * Főiskola után * azonos szakon M után # # Egyetem után # Főiskola után # Újabb közismereti# tanárképzés Tanári M szakma képzés i kredit ben Gyakorlf élév Össz e sen portfolió 30 120+ 30 portfolió 20 min. 90 portfólió 20 60 portfólió 10 60 portfólió 20 60 Diszciplináris szakmai kreditek: 1. szakképzettséghez: 110+28=138, 2. hoz: 50+28=78 Többi esetekben: 300+28=328, 120+47=167, 150+28=178

* Szakmai tanárképzés egy tanári szakképzettséggel # Művészeti tanárképzés egy tanári szakképzettséggel Alap képzés ben Mester képzés ben Tanári M képzés ben szakmai kredit szak módsz tan isk. gyak. kredit Szaba don vál. kr. szakma* min. 180 min. 30* 50 7 3 2, 5 ped pszi 40 30 5 3 2 szakma 300 30+10 18+10 7 3 2 ped pszi min. 40 30 szd. 5 3 2 szakma* min. 180 min. 40* 28 7 3 2 ped pszi 40 30 szd. 5 3 2 M re épülő Szakma vagy // ped pszi 300 min. 30* 18 7 3 2 min. 40 30 5 3 2 A ra épülő * M re épülő A ra épülő # Gyakorlf élév Össze sen portfolió 30 90+30 portfolió 20 min. 90 portfolió 30 90+30 portfólió 20 min. 60 Diszciplináris szakmai kreditek: Szakmai tanárképzésben: 180+50=230, ill. 300+28=328 Művészeti tanárképzésben: 180+28=208, ill. 300+18=318

IV. A SZAKINDÍTÁSOK KÉRDÉSKÖRE • a MAB honlapon külön tanári szakindítási útmutató van • 1 intézmény 1 „A” lap: ped pszi gyakorlat (11. félév is) – értékelik a szakértők, majd a Tanárképzési Bizottság • 1 intézmény sok „B” lap: diszciplináris ismeretek és kompetenciák értékelik a szakértők, majd a képzési ági bizottságok • kollégiumok – plénum

Szakindítási beadványok • tanterv, tantárgyi programok, záróvizsga terv, tárgyi, személyi, 11. félévi feltételek; • kiegészítés: legyen 2 zárószigorlat – a rendezett, szintetizált tudás érdekében; elvileg nem sürgős: az első alapszakosok csak 2009 ben végeznek és akkor jönnek M szakra; mégis sürgős: a főiskolát végzettek gyors ráképzési lehetősége miatt? (Piacszerzés? ); 2010. szeptember 1 től „ 1 oktató 1 intézmény” feltétel itt ott gondot okoz; az oktatói terhelés maximálása a „kis szakokon” nehéz helyzetet teremtett.

Tartalmi kérdések: • a tanári mesterszak egységének, szerepének, irányultságának értelmezése • az Ftv. oktató kritériuma: Ph. D • a mesterszint feltételei a tanári és nem tanári szakok követelményeiben, ezek színvonalának viszonyában • közös képzés értelmezése a MAB-ban • szakirány jelenleg nincs

TANÁRKÉPZÉS: A tudomány itt az elméleti és a gyakorlatban fontos ismeretek együttesét jelenti. A tudás itt a tudományra alapozott ismereteket, készségeket, kompetenciákat jelenti. Ftv JOURNAL OF LINGUISTIC SCIENCE (fejlődő tudomány) Tudományos folyóirat Doktori képzés Ftv/MAB* OKTATÓ* A MODERN NYELVTUD. ALAPJAI (letisztult tudomány) Egyetemi tankönyv A tudományt olvassa M-TANÁR NYELVTAN (stabil tudás, ált. műveltség) Gimnáziumi tankönyv nyelvtan szakk. Ph. D-val A tudományt műveli* Redukció, koncentráció módszertan: tankönyírók feladata A tudományt oktatja A tudományt tanulta Tanárképzés mesterfokozaton Tanári mesterség: tudomány + tudástranszfer + módszer A tudást tanítja és nevel

Falus Iván (2007): Olvasva a különböző dokumentumokat, azt tapasz talom, hogy a tanulási eredmények alapú meg közelítés nemhogy ezeket a változásokat nem éri el, de még a különböző jogszabályokban sem érvényesül következetesen, a szaklétesítési és szakindítási dokumentumokban pedig végképp csak formálisan jelenik meg. A kompetenciákat, mint szükséges díszletet beírják a szakindítás elejére és a tantárgyleírások elejére is, azonban mindennek semmilyen hatása nincs a szakok tervezetének szemléletére. Abban még inkább kételkedem, hogy a szakok oktatására mindennek jelentős hatása lenne. Ugyan mitől?

ELTE Szeged Debrecen Eger Pécs Nyíregyháza Pannon Egyetem Sopron/Szhely Miskolc Kodolányi J F 31 20 15 12 7 6 6 4 3 2 6 6 2 12 2 16 3 13 7 7 9 9 3 2 25 3 1 4 46 35 20 26 34 22 12 18 14 9

Corvinus Sapientia HF Bp. Gazdasági F Szt. Atanáz F, Nyh Pázmány P. KE BME Károly G. RE Szegedi HF Kaposvár Semmelweis 1 1 2 16 12 7 1 1 1 3 2 1 1 16 12 9 1 1 1

Doktori iskolák a tanárképzőkben Debreceni E. Neveléstud. * ELTE Neveléstud. Pszichológiai tud. * Czigler István Bábosik István Pszichológiai tud. Hunyady György Károli GRE --- Miskolci E. --- Pannon (V. ) Neveléstud. * (+nyelvtud. ) Pázmány PKE --- Pécsi TE Neveléstud. --- Falus Iván Forray R. Katalin Pszichológiai tud. László János Szegedi TE Neveléstud. --- Csapó Benő BDF, EKF, Ny. F --- Pszichológiai tud. Kovács Ilona --- Pszichológiai tud* Bitter István BME Corvinus SE ---

Köszönöm a meghívást és a figyelmet!