12 Rsz A klfldi jog tartalmnak a megllaptsa

12. Rész A külföldi jog tartalmának a megállapítása

Ha a fórumnak a saját jogát kell alkalmaznia értelemszerűen érvényesül a iura novit curia elv. A fórum a saját jogát hivatalból alkalmazza. 1. kérdés: Érvényesül-e a iura novit curia elv a külföldi jogra is? A válasz az, hogy nyilvánvalóan nem. 2. kérdés: Megkövetelhető-e az, hogy a fórum az általa nem ismert külföldi jogot is hivatalból alkalmazza? - a kontinentális jogokban általában igen; - az angolszász jogokban nem.

3. kérdés: Kinek a feladata a külföldi jog tartalmának a megállapítása, bizonyítása? - Kontinentális felfogás: a bíró feladata – ex officio történik: szabad bizonyítás rendszere – a legjellemzőbb eszköz a szakvélemény, vagy a hatóságok igénybevétele - Angolszász felfogás: a felek feladata – más szemlélet, a külföldi jog tartalma nem jogkérdés, hanem ténykérdés – a felek bármilyen bizonyítási eszközt igénybe vehetnek, akár a tanúvallomást is. A bíróság csupán mérlegeli a felek által előterjesztett bizonyítékokat. - Léteznek köztes megoldások is, pl. a francia vagy a svájci jog, ahol bizonyos kérdésekben a felek kötelesek bizonyítani.

4. kérdés: Mi a következménye annak, ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani? - Általános jelenség, hogy ilyenkor – kisegítő jogként – a lex forit kell alkalmazni. 5. kérdés: Lehet-e jogorvoslattal élni a külföldi jog alapján hozott döntés ellen? - Ma már egyre több ország szabályozása lehetővé teszi ezt.

Kódex 7. §: A bíróság a külföldi jogot hivatalból alkalmazza és azt annak szabályai és gyakorlata szerint értelmezi. Kódex 8. §: A külföldi jog tartalmát a bíróság hivatalból állapítja meg. Ehhez bármilyen eszközt igénybe vehet, így különösen: - a felek előterjesztéseit, - szakvéleményt, vagy - az igazságügyért felelős miniszter erre vonatkozó tájékoztatását. Ha a külföldi jog tartalma ésszerű időn belül nem állapítható meg, akkor a magyar jogot kell alkalmazni. Ha a magyar jog szerint a tényállás nem bírálható el, akkor az alkalmazandó joghoz legközelebb álló külföldi jogot kell alkalmazni.

Nálunk kihirdette a 140/1992. (X. 20. ) Korm. Rendelet - A szerződő felek kötelezik magukat arra, hogy tájékoztatják egymást a polgári és kereskedelmi jogszabályaikról, eljárásukról, valamint az igazságügyi szervekről. - Minden szerződő fél kijelöl vagy felállít egy önálló testületet, amely a megkeresési ügyekben átvevő és áttevő intézményként eljár. - Megkeresés csak folyamatban lévő ügyben lehetséges.

A megkeresésben meg kell jelölni: - az előterjesztő igazságügyi hatóságot, - az ügy természetét, - a megválaszolandó kérdéseket, - a válaszadás szempontjából releváns tényeket. Szükség esetén iratok is csatolhatók. A megkeresés útja: Igazságügyi intézmény – áttevő intézmény – átvevő intézmény – válaszadásra kijelölt testület.

A válasz tartalma: - tárgyszerűen és részrehajlástól mentesen kell megfogalmazni, - Magában kell foglalnia jogszabályszövegeket és jogalkalmazói döntéseket, esetleg kiegészítő dokumentumokat (indoklások, kommentárok) Válaszadási határidő: a lehető legrövidebb időn belül. Joghatás: a válasz nem köti a megkeresést előterjesztő fórumot. A válasz megtagadható, ha a megkeresés alapjául szolgáló eljárás a megkeresett állam érdekeit sérti vagy a szuverenitását vagy biztonságát hátrányosan veszélyezteti.

- a magyar állam által kötött kétoldalú jogsegélyszerződések alapján: A megkereséseket az IM továbbítja a másik állam kijelölt hatóságához. - az Európai Unióban a polgári és kereskedelmi ügyekben működő Európai Igazságügyi Hálózat (létrehozta a 2001/470/EK tanácsi határozat) útján: A Hálózatnak valamennyi tagállamban van kapcsolattartó pontja, aki a másik tagállambeli jogról is beszerezhet információkat az ottani kapcsolattartó ponttól.