100 ves a Npszll 100 v hajlktalangyi szocilis

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Dr. Győri Péter: A szükséglakótelepek kora 2. rész 100 éves a Népszálló 2012 BMSZKI

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 2 180. 000 fő 100. 000 fő 50. 000 fő 1900 1910 1920 1930

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 3 1936 -ban Budapesten hivatalosan „ínségesként” nyilvántartott család összesen 18. 474 család ebből magánlakásban főbérlő magánlakásban albérlő magánlakásban ágybérlő fővárosi szükséglakástelepen él állami szükséglakástelepen él bódélakásban él 8354 család 1991 család 1526 család 2413 család 2164 család 2026 család A magánlakásban élő ínségesek 13%-a 3 vagy több hónapja nem fizet lakbért 37%-a 1 -2 hónapja nem fizet lakbért 1933 -1936. között a 3 vagy több tagú ínséges családok 38%-a egyszer 11%-a kétszer 7%-a háromszor, vagy többször költözött lakbérhátralék, vagy kilakoltatás miatt Schuler Dezső: Hatósági és társadalmi embervédelem Budapesten. Statisztikai Közlemények, 90. köt. , 1939.

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 4 Újrarendezési kísérlet – 1936 -1937 Az állami szükséglakások kiutalási jogát a főváros kapja (1936) Nem rászorulók kilakoltatása a szükséglakásokból: A főváros elrendelte, hogy „a szükséglakásban lakók kereseti viszonyait időnként vizsgálják felül és amennyiben megállapítást nyer, hogy a szükséglakásban elhelyzett család már nem szorul rá a közsegély jellegével bíró szükséglakásra, annak elvonása és kiürítése iránt intézkedjék” A bérelt szükséglakások kiürítésének kísérlete: annak érdekében, hogy felszabaduljanak a hatóságilag bérelt lakások, s ezáltal mérséklődjenek a piaci lakbérek Az állami szükséglakások teljes kezelését a kormány a fővárosnak adja át (1937) Schuler Dezső: Hatósági és társadalmi embervédelem Budapesten. Statisztikai Közlemények, 90. köt. , 1939.

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten A 30 -as évek vége - hol is tartunk: 1937 -ben működő fővárosi szükséglakástelepek Budapesten 21 szükséglakástelepen 6880 szükséglakás ezekben él 31. 218 ember Schuler Dezső: Hatósági és társadalmi embervédelem Budapesten. Statisztikai Közlemények, 90. köt. , 1939. 5

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Újrarendezési kísérlet – 1938 Csak budapestiek - csak kilakoltatottak – csak családok A szükséglakás csak a főváros területén kilakoltatott olyan hajléktalan családok részére utalható ki, amelyek ínséges helyzetüknél fogva hatósági támogatás nélkül lakást bérelni képtelenek. Kiutalásnál: Egyedülálló nem kaphat, kétszemélyes háztartás csak kivételesen Különösen figyelembe kell venni a gyerekek számát és Csak nagyon alacsony keresetűek Nem kaphat szükséglakást a család, ha összkeresetük meghaladja a kétszemélyes háztartásnál a három személyes háztartásnál a négy személyes háztartásnál a heti 35 pengőt heti 18 pengőt heti 22 pengőt heti 26 pengőt Schuler Dezső: Hatósági és társadalmi embervédelem Budapesten. Statisztikai Közlemények, 90. köt. , 1939. 6

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 7 Újrarendezési kísérlet – 1938 A szükséglakás segély (1938. IX. 1 -i (142. 070/1938 -IX. ) rendelet) ezért kötelező havi 6 napi (napi 6 órás) ínségmunkát végezni, vagy „akik csekély keresetet biztosító munkájuk miatt az ínségmunkát teljesíteni nem tudják”, munkakötelezettségüket havi 6 pengős térítéssel megválthatják Csak rendesek Lakásbérleti jogviszony nem jön létre, a közsegély elvonható. El kell vonni a szükséglakást attól, aki a szükséglakást egyedül használja akinek a rászorultsága megszűnt a szükséglakásért előírt szolgálatatás alapos indok nélkül megtagadja Elvonható, ha a család a teleprendet nem tartja be magatartása, életmódja súlyos panaszra ad okot, a többi lakó nyugalmát ismételten zavarja

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Fővárosi kislakások Schuler Dezső: Hatósági és társadalmi embervédelem Budapesten. Statisztikai Közlemények, 90. köt. , 1939. 8

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Fővárosi szükséglakástelepek Schuler Dezső: Hatósági és társadalmi embervédelem Budapesten. Statisztikai Közlemények, 90. köt. , 1939. 9

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Karafiáth Jenő, Budapest polgármestere megszemléli a Zita szükséglakástelep fabarakkjait, 1938 Auguszta telep, a mai Pongrác úti BKV remíz helyén Zita telep, a mai Fradi stadion helyén 10

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Konszolidációs kísérlet – a „szociális telep” 11

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 12 A szociális telep A „szociális telep” – korabeli szóval – egy munkaszervezet A munkaszervezet része: Szociális védelem: családvédelmi tanácsadás, családlátogatás, gondozás, ügyintézés, nyaraltatás, étkeztetés, nevelési tanácsadás, iskolai egészségügy Kultúrmunka: gyermekfoglalkozások, ifjusági csoportok, felnőttoktatás, könyvtár, előadások, kirándulások Helyi munkaközösség: kapcsolatok a helyi hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, üzemekkel, mozgalmakkal stb. Szociális képzés és nevelés: munkatársi értekezletek, vezetőképzés, előadások, tanulmányi csoportok, önkéntesek képzése, toborzása stb. Igazgatás: adminisztráció, gazdálkodás… „A settlement mozgalom munkatársai nem kívülről nézik az eseményeket és a szociális viszonyokat, hanem maguk is abba a közösségbe települnek és abban a közösségben élnek, amelyiken segíteni szükséges. A munkamegosztás alapján kialakítják a szükséges intézményeket és különösen nevelés, tanácsadás, felvilágosítás útján törekszenek az állapotok megváltoztatására. ” A Társadalompolitikai Ügyosztály jelentése, Budapest, 1946.

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 13 A szociális telep munkaszervezet működtetője – Társadalmi Szociális Egyesület € 1940 -ben alakult € elnöknője a Magyar Nemzeti Bank (főrendi házi) elnökének felesége € Az egyesület vezetésében részt vett Solymár György lelkiatya, Buday Goldberger Leó közeli kapcsolata. A működésben fontos szerepet játszott a Goldberger Leó által alapított és szervezett Társadalmi Szociális Egyesület és Társa Konfekcionáló Üzem Kft. , valamint az egyesülethez tartozó Textilbeszerző Kft. € az egyesület főbb támogatói és részben munkatársai arisztokrata hölgyek és nagytőkések: Chorin Ferenc (Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. , Gy. OSZ elnök), Aschner Lipót (Egyesült Izzó és Villamossági Rt. ), Haggenmacher Henrik (Dreher-Haggenmacher Első Magyar Részvényserfőzde), gróf Zichy Nándor országgyűlési képviselő, gróf Pongrácz Jenő országgyűlési képviselő € Az egyesület által patronált telepek: Auguszta-telep és a Hős utca, Ceglédi úti-telep, Vágóhíd utcai-telep, Mária Valéria-telep

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 14 A szociális telep munkaszervezet működtetője – Társadalmi Szociális Egyesület Társadalmi szervezőmunka A Ceglédi úti Szociális Telep feladata székesfővárosi szükséglakástelepeken lakó családok szociális és kulturális gondozása. Társadalmi, anyagi helyzetüket és kulturális színvonalukat nagyjából a családfő foglalkozása jellemzi: gyári munkások, alkalmi munkások, szeméttelepi "guberáns"-ok stb. , akik között a szakmunkás - gyér számban - a felső határt jelenti. A telep mintegy 1200 család, megközelítően 5000 lélek szociális és kulturális gondozására vállalkozott. E feladat végrehajtásához szükség volt áldozatos és szociális érzéstől átfűtött munkatársakra, akik ezt a nehéz munkát önkéntesen is vállalják. … Az önkéntes munkatársak száma ma már 10 -16 között váltakozik, akik a családgondozásban, az egyes korcsoportok foglalkoztatásában, a munkába helyezésnél, valamint az adminisztratív munkánál vannak segítségünkre.

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 15 A szociális telep munkaszervezet működtetője – Társadalmi Szociális Egyesület A lélektani csoport munkássága A szellemi és anyagi szegénység megszüntetésére csak úgy vállalkozhattunk, ha előbb gondozottjaink alapos megismerésére törekedtünk. Családjaink szociális, szellemi, erkölcsi, gazdasági és egészségügyi helyzetéről tiszta és világos képet családgondozási munkánk révén nyertünk. …. . E vizsgálat eredménye alapján a szakmunkára leginkább alkalmasnak tartott 17 telepi ifjút a Társadalmi Szociális Egyesület Szent István tanoncotthonába felvette. Összesen 252 gyermeket vizsgáltunk. Akciók Konyhakertek létesítése bérelt földön 40 család részére. Vitaminkertek létesítése 210 család részére. "Jobb otthont!" akció keretében takarítás, meszelés és szalmazsáktömés 120 család bevonásával. Végül még egy idevágó, de negatív célzatú munkánkat említjük. Több esetben, kellő utánjárás, nyomozás után megakadályoztuk azt, hogy professzionista koldusok, munkakerülők jóhiszemű emberbarátok jóságával visszaélve, segélyekhez jussanak.

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 16 Tevékenységek: 1. hagyományos jótékonykodás: gyűjtés (Goldberger gyár, Kispesti Textilgyár, Magyar Nemzeti Bank, Országos Sportközpont, Chorin Ferenc, gróf Zichy Nándor, Aschner Lipót, Haggenmacher Henrik); 2. néphivatali szolgálat: lakáskiutalások megszerzése, állásszerzés, segélyek kiutalásában, okmányok beszerzésében segítség, tanfolyamok szervezése; 3. ingyenes orvosi rendelő fenntartása: orvosi ellátás a biztosításon kívül rekedteknek is, gyógyszerellátás a gyógyszergyártók adományaiból; 4. fiúotthonok alapítása: szegény fiatalok ellátása és nevelése karitatív alapon, foglalkoztató műhely biztosítása; 5. szociális munka: családgondozás, bajtársi szolgálat, gyermekvédelem; 6. közművelődési és szabadidős tevékenység: könyvtárgyarapítás, színház-, múzeum- és mozilátogatás, műkedvelő előadások szervezése, ismeretterjesztés, sport.

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Konszolidációs kísérlet – „áttelepítések” 17

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 18 A szükséglakásokban lakókat csoportokba sorolják (1939 -1940. ) € A csoport: az áttelepítésre alkalmas családok € B csoport: az áttelepítésre átmenetileg figyelembe nem vehető családok € C csoport: az áttelepítésre huzamosabb időre vagy véglegesen nem alkalmas családok € D csoport: az egyedülálló munkaképtelen férfiak és nők

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 19 A csoport: az áttelepítésre alkalmas családok (1159 család) Feltételek: • a család összjövedelmének nagysága és állandósága • az átmeneti kislakás bére ne haladja meg az összjövedelemnek a 20 %-át • „a csekélyebb jövedelmet egyéb erkölcsi előnyök ellensúlyozták: a családtagok józan, mértékletes, beosztott-életmódja, kötelezettségeikkel szemben tanúsított felelősségérzetük, a tudatos törekvés a szükséglakás nyomasztó környezetéből való kiemelkedésre, határozott érzék a családi otthon vonzóereje iránt, amelynél fogva jótéteményként fogadják és szociális emelkedésnek értékelik az áttelepítést. ” • a családban nem lehettek olyan fertőző betegségek, amelyek a többi lakó, a szomszédok egészségét veszélyeztetik • „a családnak a tisztaság, a rend, az egészségügyi követelmények, a kulturális és esztétikai értékek iránti igényeire, vagy azoknak hiányára rámutató adatok” • „az erkölcstelen életmód még akkor is kizáró okként érvényesült, ha a család összjövedelme elérte, vagy túlhaladta az anyagi feltételekben megszabott mértéket”

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 20 B csoport: az áttelepítésre átmenetileg figyelembe nem vehető családok (2473 család) csekély vagy bizonytalan kereset miatt átmeneti egyéni vagy családi bajok miatt fertőző betegségek miatt család nem volt figyelembe vehető 2156 290 27 C csoport: az áttelepítésre huzamosabb időre vagy véglegesen nem alkalmas családok (2987 család) nyomasztó anyagi helyzet miatt 2152 egyéni vagy családi kedvezőtlen körülmények (súlyos kifogás alá eső erkölcsi állapot) miatt 555 a környezetet veszélyeztető fertőző betegségek miatt 31 a nem csupán a szükséglakástelepi, de a kislakástelepi életszínvonalat is túlhaladó jelentékeny keresete miatt 249 család huzamosabb időre vagy véglegesen nem jöhetett figyelembe az áttelepítésre való alkalmasság szempontjából

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 21 D csoport: az egyedülálló munkaképtelen férfiak és nők (235 fő) akiknek lakásszükséglete menhelyi elhelyezéssel oldható meg & A családok vizsgálata a szükséglakástelepi gondnok és az illetékes kerületi vöröskeresztes gondozónők bevonásával történt, „tehát azok közreműködésével, akik a családokat és életviszonyaikat személyes tapasztalásból ismerve, rámutathattak olyan körülményekre, amelyek a felvételezők figyelmét elkerülték. Ugyancsak véleményt és javaslatokat adtak a szükséglakástelepeken dolgozó különféle társadalmi szociális gondozó szervek” & Végül az „áttelepítésre alkalmas” 1159 család közül 555 család költözhetett szükséglakástelepről átmeneti kislakásba – a többi új kislakást végül más lakásigénylőknek juttatták.

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 22 Szükséglakásokból kislakásokba (1939 -40. ) szoba-konyhás lakások helyett lakókonyhás (wohnküche) lakások, mert € olcsó € „közismerten az egyszerűbb néposztály különösen télen a konyhát használja nappali tartózkodásra” A lakás (36 -40 nm): előszobából nyíló lakókonyha egy-két hálófülke WC kamrát helyettesítő szekrény hozzá a telepen: közös fürdő közös mosókonyha

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 23

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Bontások Zita szükséglakástelep fabarakk és a barakkok bontása (1940) A székesfőváros szociális lakáspolitikája, 1940. 24

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Bontások Ferencvárosi kiserdő telep bontása (1940) A székesfőváros szociális lakáspolitikája, 1940. 25

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Marad Auguszta szükséglakástelep fabarakkok (1940) A székesfőváros szociális lakáspolitikája, 1940. 26

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Marad Mária Valéria szükséglakástelep fabarakkok (1940) A székesfőváros szociális lakáspolitikája, 1940. 27

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 28 Egy a sok eset közül: „A családfő sohasem volt munka nélkül. Rendkívüli szorgalma és munkaszeretete tette lehetővé, hogy a család bár szerény, de mindig rendezett anyagi viszonyok között élt a legnagyobb egyetértésben és szeretetben. 1940. évi június hóban lakásukat hatósági intézkedésre lebontották. A hajléktalanság hosszú, hideg esős időben lépcsőházban és szabad ég alatt eltöltött hónapjai alatt állandó kapcsolatban volt a központi szociális teleppel. Ez módot adott a gyakori csüggedés, a fel-feltörő reményvesztettség ellensúlyozására, a jobb fordulatban való bizakodás és kitartás erősítésére. (…) Ma már feledve van a hajléktalanság szenvedésekkel teli ideje – nyoma sem maradt a sok lelki gyötrődésnek és aggodalomnak, vége a bizonytalanság okozta, a holnaptól való félelelmnek. Visszatért a saját erőben való bizakodás és meggyarapodva egy szép, egészséges kis magyar gyermekkel most már biztos, jó mederben folyik tovább a család élete. ”

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Háborús rombolás és újjáépítés 29

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Hős utcai szükséglakótelep 30

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Ciprus utcai telep lebombázva Százados utcai telep újjáépítve 31

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten 32 Magdolna városi kislakásos telep építése befejezés előtt (Angyalföld) Magdolna városi kislakásos telep befejezés után (Angyalföld)

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Mit hagytak ránk örökül e korszakok? Illegális nyomortelepeket Sok ezer komforttal nem rendelkező szükséglakást Több tízezer komfortnélküli szoba-konyhás „kislakást” A nagyvárosi szegénység elzárt telepszerű szegregátumait Tömeges lakásnyomort és lakáshiányt Mintákat arról, hogyan nem lehet megoldani problémákat Mintákat arról, hogyan lehet jó szándékkal elmélyíteni a problémákat Mintákat arról, hogyan lehet „a sziklából is vizet fakasztani” Mintákat arról, hogy a rendszerű eszközöket nem pótolják a nekirugaszkodások (csak időlegesen? ) Mintákat arról, hogyan válnak a „tűzoltó megoldások” állandóakká És a tévutak és megoldási kísérletek sok-sok egyéb tanulságát… 33

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Köszönöm a figyelmet! Az előadás megtalálható lesz a következő honlapon: http: //www. bmszki. hu/szazeves Az előadás előzménye is ugyanott található Győri Péter: A budapesti lakás- és hajléktalanpolitika kezdetei 34

100 éves a Népszálló 100 év hajléktalanügyi, szociális és lakásügyi kezdeményezései Budapesten Rövid jegyzék az ebből a prezentációból kimaradtakról: € Lakbér- és lakásszabályozási összefüggések € Finanszírozási, gazdasági háttér, összefüggések € Kislakásépítési folyamatok, párhuzamos alakulása € Hajléktalanellátás párhuzamos alakulása € A hozzájutás, kiutalás részletes rendszere € Élethelyzetek a nyomortelepeken, szükséglakástelepeken € Előljárósági, rendőrségi jelentések, sajtó beszámolók a telepekről € Volt szükséglakástelepek története 1945 után 35