10 1 A A szovjet felszabadts s megszlls

10. 1 A. ) A szovjet felszabadítás és megszállás B. ) Az ország háborús emberáldozata és anyagi veszteségei Tk (Sz)-Történelem IV- 143/144 old, 178/179 Emelt szint: A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulása 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németek kitelepítése)

1944. Október 15 T: 87. old Hadműveletek Magyarországon Budapest ostroma http: //www. archivnet. hu/naplo/a_donkanyarrol_egy_magyar_pancelos_szemevel. html

1944. Október 15 Szálasi Ferenc 1945. április Horthy Miklós Veszteségek ANYAGI KÁROK Háborús pusztítás SZEB Ember veszteség Kb. 1 millió fő Hadsereg ellátása Katonák fosztogatásai Szovjet hadifogság emigráltak Felszabadítás/megszállás Jóvátételi szállítások

Felszabadítás Tk 4 (Sz) F: 144/(1). old. HÁBORÚ VÉGE Megszállás SZEB Megszűnt a nyilas diktatúra Megszűnt a zsidóság deportálása Tk 4 (Sz) F: 182/(18, 19, 20)old. Ország szervezett kifosztása Katonák szervezetlen rablása, erőszakoskodásai I Civilek elhurcolása Kommunisták támogatása

Budapest, 1946. december 21. Megindult a forgalom a főváros háború utáni első állandó Duna-hídján, a Parlament mellől induló Kossuth hídon. Balról a jeges-zajló Duna. MAFIRT felvétel

Budapest, 1947. április 21. Készítik Rákosi Mátyás óriási, kétméteres portréját a közelgő május elsejére a Mezőkémia Rt. -ben MAFIRT: Rév Miklós

Budapest, 1948. január 22. (b-j) Péter Gábor, az Államvédelmi Osztály vezetője és Kádár János, a Magyar Kommunista Párt főtitkárhelyettese beszélget a Park Klubban, a román vendégek tiszteletére rendezett fogadáson, amikor Petru Groza miniszterelnök vezetésével román kormányküldöttség tett hivatalos látogatást Budapesten. Magyar Fotó: Kovács Géza

Recsk. A hatalom koncentrációja és a diktátort övező személyi kultusz mellett a Rákosi-korszak fontos jellemzője az engedetlenekkel és a potenciális riválisokkal való leszámolás, s egy olyan rendszer működtetése volt, amely lényegében az egész társadalmat rettegésben tartotta.

A II. világháború idején fölrobbantott budapesti Dunahidak pótlására először épített szovjet katonai pontonhíd, amely a Margitszigetet és Budát kötötte össze. A vicces népnyelv "Manci-hídnak" nevezte el.

z élet megy tovább. . . A régi Erzsébet-híd roncsai még a Dunában fekszenek. A közelben kikötött stégen fiatalok A

Tk 4 (Sz) 178. old 1944. dec. Debrecen Dálnoki Miklós Béla Ideiglenes Kormány Ideiglenes Nemzetgyűlés Debrecenben 230 fő, 39% komm. , mindössze két napig ülésezett. . Tk. F: 179/3 tagjait Moszkvában jelölték ki. (Legfőbb hatalom) SZEB Fegyverszünet Tk 4 (Sz) F: 180/(5) old. Voroszilov Szvidorov

Dálnoki Miklós Béla Ideiglenes Kormány fegyverszünet 1944. dec. Debrecen Ideiglenes Nemzetgyűlés SZEB Radikális földreform I Tk 4 (Sz) F: 181/7, 8

Kisgazdapárt 1939 -es programja 3 millió kat. hold föld Félmillió paraszti családfő (100 ezer földnélküli) A kisajátított földekért kártalanítás járt volna Nemzeti Parasztpárt 1945 -radikális „Életképes parasztgazdaság” Úri birtok esetén 100 kat. hold Paraszti birtok esetén 200 kat. hold Kártalanításra nem helyezett hangsúlyt Kommunista Párt Propaganda eszköze Életképtelen törpebirtok

A kommunisták megszerzik maguknak meg a földművelésügyi tárcát és népszerűsítették Nagy Imrét mint földosztó miniszter

Bogár hóhér a börtönudvaron . Néhány perccel később fölakasztják a Népbíróság által halálraítélt háborús főbűnösök első csoportját. (1946. tavasza)

Bárdossy László Népbíróság előtt (Budapest, 1945. november 2. -án vallomást, a Zeneakadémia nagytermében. ) Az egykori miniszterelnököt Magyarország II. világháborúba történt beléptetéséért és a zsidó lakosságot sújtó rendelkezések meghozataláért állították az igazságszolgáltatás elé Bárdossy László kivégzése http: //www. magyaralmas. hu/napok/bardossykivegzese

Szálasi Ferenc Budapest, 1946. február 6. A megbilincselt Szálasi Ferenc levett kalappal áll a Duna-parton, a felrobbantott Lánchíd közelében. A volt nyilas nemzetvezetőnek megmutatják a magyar fővárosnak a II. világháborúban elpusztított létesítményeit. MAFIRT (Reismann Mariann)

Sztójay-kormány belügyminisztere Budapest, 1946. április 11. Jaross Andornak, a golyó általi kivégzése a Markó utcai törvényszéki épület udvarán. (Oszlophoz kötik. ) MAFIRT felvétel

Ideiglenes Kormány Dálnoki Miklós Béla Fegyverszünet I Radikális földreform Igazolási eljárás 1944. dec. Debrecen Ideiglenes Nemzetgyűlés SZEB (Tk közalkalmazottak igazolási eljárás alá bocsátását, a háborús és népellenes bűnösök felelőségre vonását végző Népbíróság hitelét rontotta, hogy megkérdőjelezhető volt eljárásainak szakszerűsége, illetve, hogy néhány évvel később a diktatúra kiépítésére használták fel

Ideiglenes Kormány Fegyverszünet I Dálnoki Miklós Béla Radikális földreform 1944. dec. Debrecen Ideiglenes Nemzetgyűlés SZEB Igazolási eljárás Népbíróság választás ? ? Tk. F: 181/9

Életem első szavazása

SZEB választás Kisgazdapárt Koalíciós kormány Tk (Sz) F: 181(9) old. Rákosi Mátyás Tildy Zoltán Belügy hadügy Gazdasági Főtanács

Békéscsaba, 1946. április 22. Rákosi Mátyás, a Magyar Kommunista Párt főtitkára a Viharsarokban egy vasúti kocsi lépcsőjéről szónokol. A propaganda körútjára elkísérte Rajk László belügyminiszter is, aki a kép bal oldalán látható, virágcsokorral a kezében. (MAFIRT: Bass Tibor)

A köztársaság kikiáltása

A köztársaság kikiáltása 1946. Február 1

Nagy Ferenc Az új miniszterelnök beszédet mond a Magyar Köztársaság kikiáltásának alkalmából a Parlament előtt. (MAFIRT felvétel)

1946 elején a Kisgazdapárt kísérletet tett arra, hogy választási eredményei arányában kiterjessze pozícióit a helyi közigazgatásokban és a rendőrségnél (arányosítás), másfelől programjába iktatta a földosztás során elkövetett jogsértések orvoslását. 1946 március Baloldali Blokk „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!” „A földet vissza nem adunk!” A tömeggyűlésen mintegy 300 ezre vettek részt. A Baloldali Blokk tüntetése az Andrássy úton 1946. március 7. (Legújabbkori Történeti Múzeum ) Az un. Baloldali Blokk a Kisgazdapártot nyomás alá vették de A kisgazdapártot nem a Baloldali Blokk által felkorbácsolt tömeghangulat, hanem a külpolitikai okok késztették meghátrálásra. Az amerikai és brit diplomaták ugyanis azt tanácsolták Nagy Ferenc miniszterelnöknek, hogy „Magyarországnak mindent meg kell tennie a Szovjetunióval való minél bensőségesebb viszony érdekében”

1946 Forint Budapest, 1946. augusztus 1. Magyarországon a világtörténelem addigi legsúlyosabb inflációja zajlott le a II Világháború után. . A tarthatatlan állapot felszámolására 1946. augusztus 1 -jén kibocsátották az új magyar fizetőeszközt, a forintot. A képen: Az utcasepró billpengős bankjegyeket söpör össze a budapesti utcán.

Újjáépítés Jóvátételi szállítások Megszálló hadsereg ellátása 30% A történelem legnagyobb méretű inflációja „batyuzások” 1946 Tk 4 (Sz) 179 old. Forint

Budapest, 1946. július 29. A forint bevezetését reklámozza egy textilkereskedés: "Csak forintért" MAFIRT: Bass Tibor

Budapest, 1946. december 21. Megindult a forgalom a főváros háború utáni első állandó Duna-hídján, a Parlament mellől induló Kossuth hídon. Balról a jeges -zajló Duna. MAFIRT felvétel

A tanuló ifjúság

Gyér forgalom az November 7. (Oktogon) téren

Goldberger Textilgyár divatbemutatója

Első osztályos lettem

Gyerekek a Balatonnál

Érettségi feladatok

2007/20. A feladat Magyarország II. világháborús történetéhez kapcsolódik. (hosszú) Mutassa be Magyarország felszabadításának hadműveleteit és a szovjet megszállás körülményeit 1944 -45 -ben! Térjen ki a Vörös Hadsereg politikai szerepére, és mutassa be a lakossághoz való viszonyát! Használja a történelmi atlaszt!

„A németek valóban varázslók. Sikerült megvalósítaniuk a csodát, hogy minden tisztességes ember őszintén és forró reménykedéssel várja az oroszokat, a bolsevistákat, akik valóságosan mint felszabadítók érkeznek. Én is így vártam az oroszokat. ” (Márai Sándor: Napló; 1944. október 17. )

„A nyilas hatalomátvétel után és a visszavonulások során az országot a Wehrmacht szisztematikusan kifosztotta. Ennek során számos erőszakoskodás és egyéni rablás is történt. A magyar államvasutak guruló állományának 70%-a, az iparkészleteinek és gépparkjának jelentős része a Birodalomba került [. . . ]. A háború utolsó hat hónapjában a szarvasmarhaállomány 44%-a, a lóállomány 56%-a, a juhállomány 80%-a és a nemzeti vagyon 40%-a semmisült meg vagy került elhurcolásra. ” (Ungváry Krisztián történész)

A Magyarország területén szembenálló szovjet és német erők 1944 végén Élő erők és eszközök Szovjet csapatok (Vörös Hadsereg) Német-magyar csapatok (Wehrmacht és Magyar Királyi Honvédség) Személyi állomány Lövegek Aknavetők Harckocsik 528 000 10 867 3 974 565 127 000 2 800 880 kb. 140 Arány 4: 1 3: 1 9: 2 4: 1

„A három csatorna, melyeken át a magyar nemzeti vagyon nagy része ezekben az években elszivárgott a Szovjetunióba – a harcokat követő helyi zsákmányolás, aztán a jóvátétel és a potsdami határozat alapján » közös « német-magyar javakból a szovjetnek juttatott gyárak, kisajátított iparvállalatok, ez volt a három csatorna -, azokban a hetekben még szervezetlen volt, csak a » zabra «, a zsákmányolás ipara működött tökéletesen… Mindent vittek, amit láttak. A szomszédos villaházat szemem láttára, fényes nappal ürítették ki; elvitték, teherautóra rakták a bútorokat, a berendezési tárgyakat, még a parkettát is felszedték és a Bergmann-csöveket is kiszakították a falakból: csak a könyveket hagyták a polcokon… A falu, a környék lakóhelyei hamarosan hangos, siránkozó panaszkodástól visszhangzottak. A parasztság mentette értékeit, ahogy tudta; elásták a búzát, a bort, a burgonyát, erdőbe rejtették a tehenet, a disznót, a lovat, bekormozták a lányok arcát, » stary babá «-nak, öregasszonynak álcázták, kendőzték a fiatalabb, szemrevaló személyeket, ahogy a fiatal férfiak ijedtükben szakállt növesztettek, » stary papá «-nak, öregembernek mutatták magukat, mert híre járt, hogy az oroszok összeszedik és elviszik a fiatalabb férfiakat. [. . . ] A parasztok […] hamarosan észrevették, hogy a legtöbb orosz nemcsak kapzsi és harácsoló martalóc, hanem korrupt is: tehát trafikálni kezdettek velük. Az orosz elvitte a lovakat, de másnap új karaván érkezett, zsákmányolt lovak ezreit hajtották pálinkára szomjas muszkák, és a parasztok egy liter pálinkáért – ez volt az ára – vásároltak egy másik lovat. ” (Márai Sándor: Föld, föld!. . . )

A budai Alagút bejárata 1945 februárjában

Érettségi- 2005 május 10. Az alábbi feladat a XX. századi magyarság sorsára vonatkozik. Töltse ki az életrajzi leírás felhasználásával a szöveg alatt található táblázatot, illetve válaszoljon a kérdésre! Használja a Történelmi atlaszt! (Elemenként 0, 5 pont) „ 1913–ban születtem Ungváron. Azóta itt élek. Mégis öt különböző állampolgára voltam. Első emlékem I. Ferenc József halálakor elrendelt gyászhoz kötődik. Az első világháború után szülőföldem a kisantant egyik országához került. Az újabb világégés idején ugyanahhoz az országhoz csatoltak, amely a Sárospatakon élő unokatestvérem hazája. Később a Vörös Hadsereg betörése nyomán ismét egy másik állam polgára lettem. Az utcán járva, még a feliratokat sem tudtam elolvasni. Istennek hála a nagy birodalom összeomlott, én meg újabb állampolgárságot kaptam. ” (Petrók. Józsefné visszaemlékezése 1995 -ből)

a) Állam, államalakulat (ország) neve 1. Ferenc József halálakor - ………. 2. A kisantant létrejöttekor - ………. . 3. Az újabb világégés idején- ………. 4. A kommunista diktatúra alatt - ……. 5. Jelenleg- ………. b) Nevezze meg azt a földrajzi (történeti) tájegységet, ahol a visszaemlékező lakott! ……………………………… 3 pont

10. A feladat Magyarország II. világháború utáni történelmére vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0, 5 pont. )

Népmozgások Magyarországon a második világháború után

„Az állami szempontból megbízhatatlan személyeknek a Csehszlovák Köztársaság területén levő vagyonát állami kezelés alá veszik […]. Állami szempontból megbízhatatlanoknak kell tekinteni: a német vagy magyar nemzetiségű személyeket. […] Azok a német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárok, akik az idegen megszálló hatalom jogszabályai értelmében német vagy magyar állampolgárságot szereztek, az ilyen állampolgárság megszerzésének napján elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A többi német vagy magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgár e dekrétum hatálybalépése napján elveszti csehszlovák állampolgárságát. […] …bevezetjük azon személyek munkakötelezettségét, akik […] elvesztették csehszlovák állampolgárságukat. […] Az állami szempontból megbízhatatlanoknak tekintett személyeknek a köztársaság hatóságai vagy szervei által őrizetbe vételét a törvény által engedélyezett eseteken kívül is, vagy ideiglenes őrizetben (fogságban) tartásuk meghosszabbítását a törvényben engedélyezett időtartamon túlmenően is törvényesnek kell tekinteni. ”(Beneš csehszlovák elnök dekrétuma; 1945)

a) Emeljen ki a rendeletből két olyan megkülönböztető intézkedést, amely a csehszlovákiai magyarságot sújtotta a II. világháború után!. . . ……………………………. . . . . . . . . . . vizsga 0713 11 / 32 2007. május 9. Történelem — középszint Név: . . . . osztály: . . . b) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással azt a korabeli elvet, amely a rendelet alapját alkotta! - Truman-elv - a kollektív bűnösség elve - nemzetiszocializmus - New Deal c) Karikázza be a térképvázlaton azt a nyilat, amely a dekrétum további következményét jelzi! …………………………… d) Mivel magyarázható a szlovákok Csehszlovákiába települése? ……………………………

e) Válassza ki a felsorolásból aláhúzással, miért került sor a magyarországi németek kitelepítésére! - Csak ötven éve telepedtek Magyarországra. - Németországnak szüksége volt rájuk a háborús veszteség pótlására. - A győztesek az egész nemzetiséget felelősnek tartották a nácikkal való együttműködésben.