1 SZAKDOLGOZAT Bori Dra TRGY S KRNYEZETKULTRA MINT

1. SZAKDOLGOZAT

Bori Dóra TÁRGY- ÉS KÖRNYEZETKULTÚRA, MINT A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓ FORMÁJA, ÉS A VIZUÁLIS NEVELÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI Értékek és ellentmondások Témavezető: Bényei Judit Konzulens: Pataky Gabriella Opponens: Gaul Emil Design-és vizuálisművészet tanár szak MOME 2014.

Kiindulás, problémafelvetés, cél • A formát mindig az adott korszak szellemi igénye alakítja. • Szakdolgozatom a mai 14 -19 évesek kulturális, esztétikai, és tárgyi preferenciáit vizsgálja nem, kor, iskolatípus, régió szerint. • Ifjúsági szubkultúra tanulmány - értékítélet • Arra kerestem választ, hogy mi jellemzi, mi befolyásolja a fiatal generációk tárgyi kultúrához való viszonyát, illetve az intézményes keretek körött létrejövő esztétikai nevelés mennyire tükröződik a kamasz egyéni értékrendjében? • • Miért fontos ez ma? A multikulturális világ jelenléte, a gyorsan változó stílusirányzatok sokszínűsége a kamasz identitás keresését és kialakítását is megnehezíthetik, akiket nem csak mintakövetőkként, hanem mintateremtőkként is számon kell tartanunk (Bauer és Szabó (szerk. ) 2004). • Célja, hogy az általuk preferált értékvilághoz közelebb kerülve, a vizuális nevelésben is érvényesíthető egzakt, friss információkkal gazdagodjunk, vagyis azok szellemi igényéről, a jelenlegi kulturális élet megítéléséről pillanatképet kapjunk.

1 - Elméleti kutatás • A társadalom és környezet viszonylatában fejlődő egyént állítja középpontba. • Az ember születésétől kezdve a társadalom tagja, az innen érkező hatások végigkísérik életét: család, környezet, kortársak, óvoda, iskola, - emellett a tömegkommunikáció jelenléte jelentősen gondolkodást, beszédet, viselkedést befolyásoló tényező. A gyermek sokféle ingert befogad, s megannyit másképp fogadva, másképp kódolja, raktározza el elméjében. • Az oktatási intézményekben töltött időszak kitolódott, ezzel együtt az önálló döntések korszaka is (Gábor és Jancsák 2006). • Az internet széleskörű elterjedésével és korlátlan információáradatával mégis megköveteli társadalmunk, hogy hamarabb felnőtté váljanak. • A felnőtt léthez alkalmazkodó, azok sajátosságait magukon hordozó eszközök veszik át a szerepet. Társadalmi jelenlétünket határozzák meg, kultúraközvetítők, és szociális közeget hordoznak magukon. • A fiatalok kulturális fogyasztásának középpontjába került. A külvilág felé így cselekvéseikkel, választásaikkal, preferenciáikkal saját személyiségüket tudják kifejezésre juttatni, vagy legalábbis amilyenné válni szeretnének.

Az iskolai esztétikai nevelés fontossága, koncentrációja • A hatalmas inger-információ felhalmozódása végett ma még nagyobb szüksége van a diákoknak arra, hogy megismerjék a művészet által önmagukat, a többi embert, a szociális közeget amiben élnek. • A kamaszkorban kiemelten fontossá válik a környezetalakító tevékenység, vagyis az esztétikai nevelés: • A tervező, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. • A kamasz szubjektív módon próbálja személyiségét önálló tendenciák szerint kibontakoztatni. • A szociálisan kommunikált üzeneteit tárgyainak használatában, öltözködésében, gesztusaiban, tárgyaik, saját teste megformálásában, díszítésében is kinyilvánítani, dekódolni– akár kézzel fogható, akár virtuális formában. Ez a terület ebben az életkorban fejleszthető leghatásosabban. (Kárpáti, 2005. ).

2 - Önálló kutatás • Többek között arra kerestem választ, hogy: • Az intézményes keretek között létrejövő esztétikai nevelés mennyire tükröződik a kamasz egyéni értékeiben? • A fogyasztói társadalom befolyásoltsága mennyire van jelen életében? • Tárgyaik milyen szereppel bírnak életükben, és milyen kontextusban határozzák meg azt, hogyan ágyazzák be hétköznapjaikba? • • Környezeti – kulturális és esztétikai ítélőképességet és befogadóképességet, az alkotói aktivitást, tárgyi preferenciát vizsgáltam. • Kutatási módszerem a tárgyi esztétikai preferenciák széleskörű vizsgálatára törekedett, melynek nem célja egy országos reprezentatív minta összeállítása.

A kutatás menetéről, módszeréről • Regionális, intézményi, nemi, életkori különbségek és hasonlóságok: • A mintaválasztás kritériuma elsősorban az volt, hogy fővárosi és vidéki iskolákat keressek fel. • Az iskolák kiválasztásában arra törekedtem, hogy mindkét városból mindegyik középiskolai típusból kerüljön a mintába. • 1 -4. évfolyamig minden iskolából egy-egy osztályt kérdeztem meg. • Átfogó tanulmány - kérdőíves módszer – órai keretek között • Papíralapú, 32 -ből 28 kérdés • Az adatok feldolgozása, majd kiértékelése, először papír alapon, majd a gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb információk érdekében az adatok kiértékelése excel programban történt. • Kódolással tettem átláthatóbbá. • Az egyénileg adott válaszokat külön, a válaszok alapján kialakított szempontrendszerint értékeltem. • Az összesítés nagy része leíró jellegű, kérdésenként taglalom a háttérváltozók figyelembevételével a vizsgálat eredményét, néhol egybe vetve más, korábbi kutatások eredményével. • .

Korábbi kutatások a témában -Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor Tárgyak szimbolikája c. kutatási anyaga (Kapitány és Kapitány, 2005) -Lipóth Ágnes a felnőtt lakosság körében végzett kutatása az iparművészettel kapcsolatos fogyasztói elvárásaival kapcsolatban (Lipóth, 2006) -Kárpáti Andrea CDT-teszttel mért kötött formaalkotás mérései (Kárpáti, 2005) -A magyar ifjúság körében végzett friss kulturális vizsgálatok (Bauer és Szabó (2004), (2008), (2011)). Ezek a korábbi vizsgálatok összevethetők a szakdolgozat kutatási eredményeivel, lehetővé téve a különbségek felismerését, esetlegesen folyamatok összevetését is.

1 - A vizsgálati minta adatai – objektíven mérhető információk -758 tanuló műszaki szakközépiskola 14% waldorf 2% -8 középiskola, 31 osztály -3 budapesti, 5 nyíregyházi iskola gimnázium 56% -Budapest 303 fő (40%), Nyíregyháza 466 fő (60%) művészeti iskola 28% -45% fiú, 55% lány gimnáziumi iskola (56%), művészeti szakközépiskola (28%), műszaki szakközépiskola (14%), waldorf iskola (2%)

2 - A rajz- és művészettörténet órák megítélése a magyar közoktatásban - 28% - nagyon fontos nincs ilyen órája 19% - 34% - nem annyira fontos, nagyon fontos 28% - 19% - egyáltalán nem fontos -19% - nincs ilyen órája - a lányok számára sokkal fontosabb - az életkor növekedésével egyre kevésbé fontos egyáltalán nem fontos 19% nem annyira fontos 34%

3 - Szabadidős tevékenységek internethasználat -Szabadidő átlagosan, egy hétköznapi napon: 3 óra /nap - Internethasználat napi 1 -2 óra - 1. Barátok 19% 2. Zene 11% 3. Sport 11% 4. Internet 10% 5. Filmezés 9% 6. Olvasás 9% 7. Bulizás 7% 8. Alkotás 6%. . . 15. Kiállításnézés 1%

4 - Tárgyi preferenciák - nélkülözhetetlen tárgyak: 1. Multimédiás eszköz (számítógép, laptop, telefon, mp 3) 45% A nyíregyházi iskolákban jelentősebb, a fiatalabb korosztályokban magasabb arányban főként a lányoknál. 2. Alapvető, létszükségletű dolgok (étel, bérlet, szemüveg) 13% Több lány, főként a fővárosi gimnáziumosok. 3. Írószer, rajzeszköz, könyv 10% Szintén több lány, főként a fővárosi gimnáziumosok. 4. Ruha, ékszer, kozmetikai cikk 6% Több lány (művészeti iskolában elsősorban), fiúknál életkor előrehaladtával fontosabb, és főként olyan iskolákban, ahol a fiúk aránya nagyobb. 5. Sporteszköz, közlekedési eszköz 4% 6. Hangszer 4% 7. Játék 3%

4 - Tárgyi preferenciák - Identitást legjobban kifejező tárgyak: 1. Önmagán viselt tárgy, ruhadarab 23% 2. Multimédiás cikkek (számítógép, telefon) 8% 3. Írószer, rajzeszköz 7% 4. Sportszer 7% 5. Dísztárgy, plüss 5% 6. Könyv, újság 5% 7. Hangszer 4% 8. Közlekedési eszköz 3% 9. Bútor, lakásfelszerelés 2% 10. Megfoghatatlan dolog 1% 11. Fegyver, éles szerszám 1% 12. Saját alkotása 1% Nincs válasz 29%

4 - Tárgyi preferenciák - Vallási, védő, gyógyító, mágikus szerepű tárgyak, kabalatárgy 1. Nincs válasz 53% 2. Ékszer 13% 3. Használati tárgy 11% 4. Kristály, amulett, talizmán 6% 5. Kifejezetten vallási tárgy 5% 6. Plüss 4% 7. Törékeny tárgy, pénzérme 3%

4 - Tárgyi preferenciák - vágytárgy 1. Műszaki cikk 21% (Kisképző, és a nyíregyházi iskolák) 2. Ruha, kiegészítő, sporteszköz 17% 3. Közlekedési eszköz 14% 4. Írószer, rajzeszköz, könyv 8% (művészeti iskolák) 5. Egyéb 5% 6. Hasznos tárgy, az adott helyzetben vágyott dolog 4% (gimnáziumok) 7. Hangszer 4% 8. Végzettséget igazoló dokumentum 2% 9. Pénz 2% 10. . Dísztárgy 2% Nincs válasz 21%

5 -Környezetalakítás, alkotás - Saját kezűleg készített tárgyak - Nincs válasz 32% - Sok igen, néha, ritkán 1. Rajz, festmény, képeslap, montázs 14% 2. Gyöngyfűzés, süthető gyurma, üvegfestés, dekupázs 11% 3. Ajándékként 7% 4. Könyv, naptár, origami 6% 5. Varrás, kötés, bábkészítés 5% - Egyértelműen a művészeti középiskolákban alkotnak saját kezűleg tárgyat a legtöbben, a Kisképzőben valamivel ez jobb arány.

5 - Környezetkultúra - Az esztétikus tárgy fogalmának megítélése A tárgy egyén felé kommunikált tulajdonságai egyéb 2% környezeti v. egyediség 2% 4% egyén viszonya 6% anyag 1% szín 8% összhatás, benyomás 47% praktikum 10% kinézet 20% Fiúk: Praktikum, hasznosság, funkcionalitás. Egzakt, „áramvonalas” formák, keményebb anyagok, fekete, rikító, színes színek. Lányok: Minőség. Lágyabb, kerekebb formák, csillogóság, díszítettség, puha anyagok. Fontosabbak a színek: natúr, kellemes, pasztell, színes. Egyénhez való viszony (6%) : fiúknál érzelmekre ható (emlékeket ébreszt, kötődik hozzá), lányoknál érzékekre ható (jó ránézni, tapogatni)

5 - Környezetkultúra - Formatervezés - design 1. A mindennapi élet része 71% (lányok nagyobbrészt) 2. Csak gazdagabbak részére szól 13% 3. Értelmetlen dolog 13% Inkább a fiúk ítélik meg úgy a designt, mint ami csak a gazdagabbaknak szól, vagy értelmetlen lenne. A vizuális nevelés, művészeti nevelés nagyban befolyásoló a design, formatervezés megítélésében. A társadalmi presztízs, az iskola nívója, oktatási színvonala nem elsődleges szerepű a témában. A regionális elhelyezkedés vizsgálata sem hozott élesen különválasztható különbségeket. Az életkor előrehaladtával javul ez a tendencia.

5 - Környezetkultúra - Tárgyi tulajdonságok vásárlásnál 1. Minőségi 29% 2. Praktikus 11% 3. Értékálló 10% 4. Egyedi 9% 5. Olcsó 9% 6. Szép 8% 7. Márkás 8% 8. Esztétikus 6% 9. Trendi 5% 10. Környezetbarát 3% 11. Hazai termék 2% Fiúk: minőség, praktikum, értékállóság, lányok: minőség, egyediség, szépség. Az olcsó ár, a környezetbarát és hazai termék fontosabb a fiúk esetében, de a márka is. A művészeti középiskolákban és a waldorf iskolában a hazai termék, környezetbarát kategória jelölése. Az esztétikum jelölése főként a két budapesti gimnázium, és a nyíregyházi Krúdy Gimnáziumban szerepel legnagyobb arányban. A trend, a divat, márka lényegesen fontosabb tulajdonság egy nyíregyházi kamasz számára (kiemelkedés, megkülönböztetés igénye lehet erre a magyarázat). A korcsoportokat nézve, mintha az értékállóság és a praktikum valamivel jelentősebb lenne az életkor előrehaladtával, a szépség és a márka pedig valamivel kevésbé. Az esztétikum szerepének ennél látványosabb a növekedése.

5 -Környezetkultúra - Művészeti alkotások előfordulása a hétköznapokban 1. 29%internet 2. 27% iskola 3. 14% utca 4. 13% otthon 5. 9% bevásárlóközpont, pláza 6. 6% egyéb 1% nincs válasz - internet, pláza, bevásárlóközpont – fiúknál lényegesebb -iskolai és az utcai közeg - több lány - internet kategóriája a legnagyobb arányban a gimnáziumok tanulóinál Az iskolai környezet jelölése legtöbbször a két művészeti szakközépiskolában, a Kossuth Gimnáziumban és a waldorf iskolában fordult elő. Az utca kategóriáját valamivel több budapesti diák választotta, mint nyíregyházi. A bevásárlóközpont, pláza említése sokkal nagyobb arányú a nyíregyházi iskolákban, mint a budapestiekben. Az otthon válaszainak százalékai között jelentős különbségek és érdekességek mutatkoznak az egyes iskolatípusokban: A legnagyobb százalékot a waldorf iskola érte el, ezt követi a három budapesti iskola. Az otthon adta kulturális közeg, és nevelés tehát ezeknek a diákoknak az életében kiemelkedőbb szerepű.

5 - Környezetkultúra - Képző – és iparművészeti kiállítások látogatása 1. 35% 1 -2 alkalommal, 2. 24% 4 vagy több alkalom 3. 21% egyszer sem, 4. 19% 2 -3 alkalom, 5. 1% nem válaszolt. A lányok járnak többször múzeumba évente. Iskolák, vagy regionális elhelyezkedés szerinti különbségek egyértelműen tapasztalhatóak voltak. A 4 vagy több alkalommal képző- és iparművészeti kiállításokat látogatók legnagyobb aránya a Kisképzős diákok eredményei között található, ezt követi a Művészeti Szakközépiskola, majd a két többi fővárosi gimnázium. Szinte minden iskolában a lányok válaszai vannak többségben a fiúkhoz képest, két iskola azonban kivételt képez: a Fazekas és a Krúdy Gimnázium.

Ma, az internet világában, több mint a lányok felének, a fiúknál kevesebb, mint a felének fontosak lennének a kézzel fogható kézműves hagyományok megismerése középiskolában. Elmondható, hogy a válaszadók nagyrésze értékesnek tartja a természeti tárgyakat, főként a lányok - természethez való kötődés. Reklámok hatása: Elsősorban az érdekelt a kamasz önkritikája a témában, inkább a fiúk szerint vannak befolyással saját magukra a reklámok. Inkább a lányok jobban ragaszkodnak a tárgyaikhoz, de többen is szelektálnak, mint a fiúk. A lányok nagyobb részét nem zavarja, ha használt egy tárgy. De több fiú van úgy vele, hogy ha megszerzett egy tárgyat, utána már nem olyan fontos vagy értékes az számára.

Az opponenciában feltett kérdések – Gaul Emil 1. Miért kellett olyan témát bevenni a kutatásba, amit mások nagy apparátussal már vizsgáltak? (pl. internetezésre fordított idő, Bauer – Szabó is vizsgálta). 2. Hogyan fogalmazná meg a kutatás fő eredményét? 3. Mik lennének a vizuális nevelés hatását vizsgáló kutatás fő jellemzői?

2. Tervező szakos munkák Kerámiatervezés BA, MA (2008/2013)

Kakaóbabos kanál a Rózsavölgyi Csokoládé részére (porcelán, 2009. )

Szenteltvíztartó (beton, 2011. )

Diplomamunka: Keresztelő tál és kancsó (porcelán, 2013. )

3. TANÁRI PORTFÓLIÓ

Pedagógiai gyakorlatok

1. helyszín: Budapesti Fazekas Mihály Általános Iskola és Gimnázium - 60 óra gyakorlat -11. a. osztály (humán – társadalomtudomány szak) - vezető tanárom: Zele János - 45 perces órák - legfontosabb feladat: -képességek próbálgatása, szemléletmód feltérképezése, diákok megismerése -A megtartott 6 óra változatos témájú: -az első és második óra tárgyalkotói témájú (talált tárgyból tervezett újabb tárgyak, taktilis érzéklet közvetítése verbálisan egy tárgy letapogatásával)

1. Kiválasztott óra Feladat: „Vonzás a kör közepébe” Dinamikus és statikus elemek rendszerezése és komponálása egyénileg választott tudatos kifejezési szándékkal. Az óra bevezetése a minimalista stílus kiemelési és komponálási eszközeinek bemutatásával. Értékelési szempontok: színhasználat, kompozíció, kreativitás

2. kiválasztott óra Előzetes érzékleti tapasztalatokra építő tudás: jelenségek, látványok értelmezése papírfelületen (forma, felület, textúra, faktúra). -Értékelési szempontok: plasztikai kifejezés(értelmezhetőség), kreativitás, egység Plasztikai, rendszerező és komponálási készségek fejlesztése, anyagszerűség megfelelő értelmezése

Fővárosi rajzverseny 2014 -4 hétvége alatt 1 -2. , 3 -4. , 5 -6. , 7 -8. évfolyama vett részt a versenyen - Feladatok: háromórás verseny előkészítése, lebonyolítása, munkák értékelése -

2. helyszín: Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, Budapest -középfokú művészeti képesítést nyújtó intézmény - A 120 órás tanítási gyakorlat - Vezető tanár: Sinkó István - 9. évfolyamos rajzi és festő szakos csoport tanítása (12+4 ember). A művészeti szakközépiskolában való oktatást sokkal nagyobb kihívás volt számomra, így nagyrészt sikerült magam számára is nehezebb témákat találni.

3. kiválasztott óra -Feladat: metamorfózis – állatból növény – növényből állat -6 x 45 perc - komplex, kreatív, játékos; a következetesség, az egészlegesség a cél, a folyamatra helyeződik a hangsúly. Értékelési szempontok: ötletesség, forma-karakter összhang, kompozíció, a kivitelezés minősége .

A legjobbnak / legrosszabbnak tartott óra -Fazekas, 11. a, 1 x 45 perc - bevezetés: testbeszéd, érzelmek kommunikációja, művészettörténet: expresszionizmus, fauveok -6 alapérzelem közül 3 : öröm, bánat, düh kifejezése tanulók által beállított modellen. - ezután a feladatok egyéni, 10 -12 perces megjelenítése -ecset helyett szivacs -értékelési szempontok nincsenek, szubjektív vélemény megfogalmazása -felszabadultság

A legjobbnak / legrosszabbnak tartott óra Kisképző, festő szak, 6 x 45 perc Összefüggő téma: axonometrikus térben leképezett formai kompozíciók létrehozása. Bevezetés: op art 1. 2 x 45 perc: kockás és vonalas lapok adta egyenesekkel való játék, 2. 3 X 45 perc: ellentétpárok kifejezése formákban és színekben (ugyanúgy adott csíkos felület: itt hullámkarton), 3. 1 x 45 perc: az ebből létrejövő tér vonalrendszerekben való ábrázolása. -Új téma -nem megfelelően előkészített, ezért nehezen értelmezhető, -Kevés ráfordított idő, lassabb ütemben kell az információt átadni. -Az optikai művészetből kiemelt axonometrikus ábrázolási mód precizitása és mértaniasságra épülő sokoldalú szemléletmódja nagy odafigyelést, koncentrálóképességet, pontosságot igényel, így ez a feladatsorozat kísérleti jellegű maradt. -Értékelési szempontok: tér- formaábrázolás, kompozíció, színhasználat, kifejezőerő

Múzeumpedagógiai gyakorlat: Műcsarnok -hazai és külföldi kortárs művészet legjelentősebb közvetítő intézménye -30 óra gyakorlat -múzeumpedagógus: Szabics Ágnes -motivációs levél -foglalkozások tartása a Derkovits ösztöndíjasok kiállításához kapcsolódóan - Megtapasztalhattam, hogy rengeteg dologban eltérőbb és szabadabb felfogású (például motiváció) az iskolai órákhoz képest. Más korlátozó tényezők azonban itt is jelentős befolyással bírnak (múzeumi közeg). .

-2 foglalkozási terv elkészítése - egy foglalkozás megtartása - zuglói általános iskola 5. osztályosai, 25 fő -Feladat: Hírnév. Reklámozd kedvenc művészedet! -A kiállított művek kapcsán szokatlan – logikájában illeszkedő - szóösszetételeket alkotása csapatokban egy-egy művész munkájáról. -Egy ember, egy szópárt kiválasztva újabb csapatba került, így egy csoportban 4 -5 művészről alkotott szópár egyesülhetett egy-egy Derkovits kiállítás plakátként. - Csoportmunka, kooperatív tanulási csoport

Családi nap - feladatok kitalálása - gyerekek által tartott foglalkozásban való közreműködés