1 Regionlis gazdasgtan 9 elads A regionalizmus s

  • Slides: 24
Download presentation
1 Regionális gazdaságtan 9. előadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban

1 Regionális gazdaságtan 9. előadás A regionalizmus és regionális politika az Európai unióban

Regionalizmus az EU-ban Mi Európa? Heterogenitás Terry Jordan (Texasi Egyetem, 1996) : 11 ismérv

Regionalizmus az EU-ban Mi Európa? Heterogenitás Terry Jordan (Texasi Egyetem, 1996) : 11 ismérv 1, vallás (az ország lakosságának minimum 80 % - a keresztény) 2, nyelv (minimum 80 % indoeurópai anyanyelvet beszél) 3, embertani jelleg ( minimum 90 % europid) 4, egészség (a csecsemőhalandóság maximum 1 ezrelék) 5, fejlett gazdaság (GDP/fő legalább 10 ezer USD) 6, képzettség (írástudatlanok aránya maximum 10 %) 7, fejlett közlekedési hálózat (a közutak sűrűsége min. 400 km/100 km 2) 8, ipari – tercier foglalkoztatási szerk. (agrárkeresők aránya max 15 %) 9, nagyfokú urbanizáció (a városlakók az összlakosságban 50 % felett) 10, stabil népességszám (természetes szaporodás legfeljebb 1 %) 11, parlamentáris demokrácia legalább 1980 óta. • Az európai kontinens országaiban: 0 - 11 ismérv teljesül! • Nyugat- Európában 8 feletti • Portugália, Spanyolország, Görögország, Közép-Kelet –Európa: 5 -7 • Balkán, Szerbia, Montenegró: 4, • Albánia, Törökország: legfeljebb 3 ismérv 2

Közigazgatási alaptípusok Európa közigazgatási szerkezete: négy alaptípus (történelmi gyökerek) Az állam és a közvetlenül

Közigazgatási alaptípusok Európa közigazgatási szerkezete: négy alaptípus (történelmi gyökerek) Az állam és a közvetlenül alatta lévő közigazgatási szint viszonya alapján a Föderalizált (szövetségi) államok. Németország, Ausztria, Belgium, Svájc – A tartományok illetve kantonok autonómiája széleskörű, több vonatkozásban állami szintű intézményekkel, funkciókkal rendelkeznek, törvényhozásuk, kormányuk van. Történelmi hagyományaikban az autonómia a meghatározó. • Regionalizált államok: Olaszország, Spanyolország… – A középszint jogosítványai szűkebbek, a központ irányítás pénzügyi elosztó funkciója erősebben érvényesül. A régiókat a központ jelöli ki, ezek törvényhozási, költségvetési jogosítványai korlátozottak • Decentralizált államok: Franciaország, Portugália… – A helyi önkormányzatok és a a központi hatóságok közt regionális közigazgatási szint, szerepköre bővebb a helyi és szűkebb a központi szintnél. • Egyközpontú (unitárius) államok: Görögország, Finnország, Dánia, Hollandia, Írország, Nagy-Britannia – a középszintű igazgatási egységek szoros központi irányítás alatt állnak, ezek pénzügyi kereteit és törvényi szabályozását is a központ határozza meg. Közép-Kelet- Európa, valamint Dél- Európa országainak többségére is ez jellemző. 3

 • • • Európa regionális tagolódása Európa nyugati felén is nagyok a fejlettségbeli

• • • Európa regionális tagolódása Európa nyugati felén is nagyok a fejlettségbeli különbségek gazdasági erőközpont: magas népsűrűség, magas jövedelmek, , a termelési tényezők és üzleti tevékenységek koncentrálódása Európa centrum-övezetei: 4 • Kék Banán: Délkelet-Anglia Benelux állam - Rajna-vidék. Svájc- Észak – Olaszország: nagy népsűrűség, nagy iparvidékek. Ma az ipari tevékenység csökken, de tőkeerős bankok, transznacionális vállalati központok, közlekedési csomópontok (légikikötők), a nemzetközi politikai döntéshozó centrumok. • Ezen belül is kiemelt: az ún. központi háromszög: a London. Párizs- Ruhr-vidék, a kontinens erőközpontja, centrumtérsége. • Földközi tenger partvidéke, az ún. napfény-övezetben (sunbelt), a Barcelona-Lyon-Bologna háromszög: szolgáltató szektor, a turizmus, és a kreatív ágazatok, pl. a formatervezés, és a fordista tömegtermelés helyett az egyedi igényeket kiszolgáló kis/közepes vállalatok • Fejlődési tengelyek: a fő közlekedési folyosók mentén, az innováció, a gazdasági dinamizmus terjedése.

Az EU regionális politikája • • • Egyenlőtlenségek: az 1990 -es évek közepétől csökkentek

Az EU regionális politikája • • • Egyenlőtlenségek: az 1990 -es évek közepétől csökkentek a jövedelmi és foglalkoztatottságbeli egyenlőtlenségek az EU-ban De: Az egyenlőtlenségek nőttek a 10 ill. 12 új tagállam belépésével. Az új országokban GDP/fő < EU átlaga, a munkaképesek 56%- ának van állása, (EU-15: 64%) az új tagállamok területére és népességük 98%- ára GDP/fő < EUátlag 75%-a, Az újak népessége kétharmada olyan régiókban él, ahol GDP/fő <EUátlag 50%-a, A munkanélküliségi ráta nagyon eltérő: 2% Tirolban (Ausztria) és 3, 3% Cipruson, de 29% Réunion szigetén (Franciaország) és 26, 3% Lubuskie régióban (Lengyelország). 5

6 A regionális politika indoka: a szolidaritás Célja: • nem egyszerűen az erőforrások újraelosztása,

6 A regionális politika indoka: a szolidaritás Célja: • nem egyszerűen az erőforrások újraelosztása, hanem • hogy újakat hozzon létre a régiókban, illetve az egyes településekben rejlő lehetőségek támogatásával. • Arra is törekszik, hogy „hozzáadott értékkel” növelje a fejlesztési tevékenységeket, az európai dimenziót.

Regionális politika 2000 -2006: Prioritások 2000 és 2006 közötti időszak strukturális finanszírozása az alábbi

Regionális politika 2000 -2006: Prioritások 2000 és 2006 közötti időszak strukturális finanszírozása az alábbi három célkitűzés köré összpontosult. · 1. célkitűzés: Segítségnyújtás az elmaradott régióknak a felzárkózásban. · 2. célkitűzés: A gazdasági és szociális kohézió támogatása a strukturális nehézségekkel küzdő ipari, vidéki és halászattól függő területeken. · 3. célkitűzés: A képzési rendszer modernizálása és a foglalkoztatottság előmozdítása. A 3. célkitűzés alatt finanszírozott intézkedések: az egész Unióra az 1. célkitűzés régióinak kivételével, A hátrányos helyzetű régiók Mindent összevetve a hátrányos helyzetű régiók (1. és 2. célkitűzés) mintegy 225 millió lakost érintenek, azaz a Huszonötök Uniója népességének majdnem 50%-át. 7

8 Az elmaradottabb régiók (1. célkitűzés) • olyan régiók: ahol GDP/fő < Unió átlagának

8 Az elmaradottabb régiók (1. célkitűzés) • olyan régiók: ahol GDP/fő < Unió átlagának 75%-ánál • a régi támogatottak a korábbi Tizenötök Európai Uniójában – ma már túllépik az EU 25 átlagos GDP-jének 75%-át (2006 -ig támogatottak maradnak) • az 1. célkitűzés: új tagállamok egész területére Pozsony, Prága és Ciprus kivételével, amelyek a 2. és 3. célkitűzés alatt kapnak támogatást. • A nagyon kis népsűrűségű ( < 8 fő /km 2 lakosú) régiók (Finnország, Svédország, Franciaország tengerentúli megyéi, a Kanári-szigetek, az Azoriszigetek, Madeira) • Egyes svédországi területek, konkrét programokra • ( Észak-Írország és az Ír Köztársaság határmenti megyéi 2003 -ig a béke és a kiegyezés támogatására) Az 1. célkitűzés régióiban fejlődést akadályozó tényezők: · · az általános befektetés alacsony szintje; az átlagnál gyakran magasabb munkanélküliség; a vállalkozásoknak, közösségeknek nyújtott szolgáltatások hiánya; a gazdasági tevékenységekhez alapvető infrastruktúra hiánya.

9 A gazdasági és társadalmi szerkezet-átalakulás alatt álló régiók (2. célkitűzés) A 2. célkitűzés

9 A gazdasági és társadalmi szerkezet-átalakulás alatt álló régiók (2. célkitűzés) A 2. célkitűzés alá tartozó négy területtípus az alábbi nehézségekkel néz szembe: • változások a kulcsfontosságú ágazatokban és a foglalkoztatottság csökkentése az iparban és a szolgáltatásokban • gazdasági és társadalmi válság és a városi lakónegyedek állagának romlása; · a hagyományos tevékenységek hanyatlása és a vidéki területek elnéptelenedése; · a foglalkoztatottság és a halászat hanyatlása a gazdaságilag a halászattól függő területeken. A munkaerőpiacon nehézségekkel küzdő személyek (3. célkitűzés) A foglalkoztatottsággal és a humán erőforrással kapcsolatos európai támogatás. Támogatottak: • a munkanélküli fiatalok, • az alulképzett munkások, • a tartós munkanélküliek, • aki egyenlőtlenségekkel kerül szembe a munkához és szakképzéshez való hozzájutás terén. ( nemi, faji vagy származási, vallási, fizikai vagy szellemi fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság miatt diszkrimináció) elmaradott és virágzó régióban egyaránt.

10 Közösségi kezdeményezések és újító jellegű fellépések A következő négy közösségi kezdeményezés célja, hogy

10 Közösségi kezdeményezések és újító jellegű fellépések A következő négy közösségi kezdeményezés célja, hogy megoldást találjon sok vagy az összes tagállam és régió közös problémáira: Interreg III: a határon átnyúló, régióközi és nemzetek közötti együttműködés fejlesztésére; URBAN II: az újító jellegű stratégiák támogatására a városokban és a városnegyedekben; LEADER+: a vidékfejlesztési kezdeményezések előmozdítására; EQUAL: a munkaerő-piaci diszkrimináció elleni küzdelemre. A közösségi kezdeményezések: strukturális alapok költségvetésének 5, 35%-a

A regionális politika finanszírozása Az Unió költségvetésének több mint egyharmadát szánták regionális fejlesztésre és

A regionális politika finanszírozása Az Unió költségvetésének több mint egyharmadát szánták regionális fejlesztésre és gazdasági és társadalmi kohézióra Európai regionális fejlesztési alap Európai Szociális Alap Európai Mezőgazd. Orientációs és Garancia Alap- Orientációs Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz 11 • 2000 - 2006 : 213 milliárd euró strukturális eszközökre (EU-15). Emellett 2004 – 2006: 22 milliárd euró előcsatlakozási támogatás • és további 22 milliárd eurónyi strukturális támogatás az új tagállamokra • (Ez összesen 257 milliárd euró, EU 20002006 költségvetésének 37%-a ) • Módja: többéves fejlesztési programokon keresztül, • kiegészítik a nemzeti támogatásokat.

12 A Kohéziós Alap Célja: segítséget nyújtson a legszegényebb tagállamoknak: • az új tagállamoknak,

12 A Kohéziós Alap Célja: segítséget nyújtson a legszegényebb tagállamoknak: • az új tagállamoknak, illetve • Írországnak (2003 végéig), • Görögországnak, Portugáliának és Spanyolországnak. Kezdeti feltétel: ország bruttó nemzeti terméke (GNP) max az Unió átlagának 90%-a • A Kohéziós Alap az egész nemzeti területet lefedi, • környezetvédelmet és a transz-európai közlekedési hálózatokat érintő nagyberuházások • 2004 és 2006 között a Kohéziós Alap finanszírozásának egyharmadát az új tagállamok számára tartották fenn.

Előcsatlakozási támogatás A 13 tíz kelet- és közép-európai ország (KKE) számára - 2004 -ig,

Előcsatlakozási támogatás A 13 tíz kelet- és közép-európai ország (KKE) számára - 2004 -ig, illetve Bulgária és Románia számára 2007 -ig. Eszközei: • PHARE program (1989) · intézmények, igazgatási és állami szervek segítése a közösségi jogalkalmazásra · támogassák a befektetéseket a legszükségesebb területeken (infrastruktúra, cégek, szociális intézkedések). · A PHARE CBC (határokon átnyúló együttműködés) kiegészíti az Interreg-et a tagjelölt országok területén. · Speciális Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Csatlakozási Program (SAPARD) (1999) · Unió közös agrárpolitikája, a mezőgazdasági struktúra, vidékfejlesztés( fogyasztóvédelem és környezetvédelem, műszaki segítségnyújtás is) · Előcsatlakozási Strukturális Politikák Eszköze (ISPA) (1999) · a Kohéziós Alap mintájára: fontos projekteket finanszíroz: környezetvédelmi infrastruktúra és a transzeurópai közlekedési hálózatok kiterjesztése + felkészíti a strukturális alapok és Kohéziós Alap igazgatásáért felelős nemzeti testületeket. A csatlakozást követően végéig • az ERFA és az ESZA vette át a PHARE beavatkozásokat, • a Kohéziós Alap az ISPA-t • az EMOGA-Orientáció a SAPARD-ot.

Az EU strukturális és regionális politikájának célja és eszközrendszere, 2000 -2006 14 Eszközrendszer (2000

Az EU strukturális és regionális politikájának célja és eszközrendszere, 2000 -2006 14 Eszközrendszer (2000 -2006) Előcsatlakozási Alap Strukturális Alapok Közösségi Kezdeményezések Kohéziós Alap (21, 84 mrd. euro) (195 mrd. euro) (10, 44 mrd. Euro) (18 mrd. euro) • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • (47%) • Európai Szociális Alap (ESZA) (33, 5%) • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) 17, 5% • Orientációs Részalapja • Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) (2%) INTERREG III PHARE ISPA SAPARD TACIS CARDS MEDA URBAN II LEADER+ EQUAL környezetvédelmi beruházások • Vízminőség javítása • Városi szennyvíz kezelése • Ivóvízellátás fejl. • Levegőtisztaság • Hulladékkezelés • Árvízvédelem közlekedési infrastruktúra fejl. • TEN-T kiterjesztése, • hálózatok összekapcsolása, • gerincvonalakra rákapcsolódás segítése, • fenntartható mobilitás segítése

Az EU regionális politikája a 2007 -2013 időszakban A regionális és kohéziós politika négy

Az EU regionális politikája a 2007 -2013 időszakban A regionális és kohéziós politika négy kihívása : 1. A kohézió erősítése a kibővült Unióban - Az Unió 25, majd 27 tagállamra való kibővítése: az egyenlőtlenségek megduplázódnak, az átl. GDP 12, 5%-kal csökken. – gazdasági-fejlettségi különbségek növekedése – az egyenlőtlenségek problémájának keleti irányba történő eltolódása – nehezebb foglalkoztatottsági helyzet ( jelenségek: a gazdasági szerkezetváltás felgyorsulása, a nagyobb kereskedelmi nyitottság, a technológiai forradalom, a tudásalapú gazdaság és társadalom kialakulása, a népesség öregedése és a növekvő bevándorlás) 2. Az Unió prioritásainak megerősítése Állam- és kormányfők, 2000 márc. , Lisszaboni stratégia: 2010 -re Európa a világ legsikeresebb, versenyképes tudásalapú gazdasága, a szegénység csökkentése, környezet, fenntartható fejlődés 3. A minőség javítása a fenntartható és kiegyensúlyozottabb fejlődés érdekében jól célzott befektetések az emberek képességei kiteljesítése, az egész EU gazdaságának növekedési potenciálja javítása érdekében 4. Új kohéziós partnerkapcsolat létrehozása A hatékonyság, az átláthatóság és a politikai elszámoltathatóság, az 15

Prioritások: konvergencia, versenyképesség, együttműködés 2004. február 18, Európai Bizottság: hamadik jelentés kohéziós jelentés: „Új

Prioritások: konvergencia, versenyképesség, együttműködés 2004. február 18, Európai Bizottság: hamadik jelentés kohéziós jelentés: „Új partnerkapcsolat a kibővült Unió kohéziója érdekében: konvergencia, versenyképesség, együttműködés” Ebben: 2007 - 2013 időszak tervei. Költségvetés: több mint 336 milliárd euró a kohéziós politikára Prioritások: 1. Konvergencia: a foglalkoztatottság növelésének támogatása és munkahelyteremtés a tagállamokban és a legszegényebb régiókban • Ahol az egy lakosra jutó GDP kisebb, mint a közösségi átlag 75%-a. (+ bővítési „statisztikai hatás” ideiglenesen) • fő téma: a gazdasági szerkezet modernizálása, diverzifikálása, alapvető infrastruktúra fejlesztése, a közigazgatási kapacitások, a munkaerő-piaci intézmények, oktatási és képzési rendszerek minőségének javítása, az emberi erőforrások fejlesztése. • Ahol a GNP < EU 90%-a: a Kohéziós Alapból is, közlekedési és a környezetvédelemi programokra 2. Regionális versenyképesség és foglalkoztatottság: a változás előmozdítása és ösztönzése • Segítség a régióknak és a regionális hatóságoknak az ipari, városi és vidéki területek gazdasági változásainak előmozdítására, erősítse azok versenyképességét és vonzerejét, figyelembe véve a területi egyenlőtlenségeket. • A nemzeti programok segítségével támogassa a teljes foglalkoztatottságot, a minőségi és termelékeny munkát és a társadalmi integrációt célzó politikákat. 3. Európai területi együttműködés: összehangolt és kiegyensúlyozott fejlődés az EU-ban 16

17

17

Pénzügyi források az egyes célkitűzésekhez „Konvergencia” célkitűzés (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap). kevésbé fejlett régiók

Pénzügyi források az egyes célkitűzésekhez „Konvergencia” célkitűzés (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap). kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciájának felgyorsítása: a növekedés és a foglalkoztatottság, a fizikai és emberi erőforrásokba történő befektetés, innováció és a tudásalapú társadalom, a gazdasági és szociális változásokhoz való alkalmazkodóképesség, környezetvédelem, közigazgatási hatékonyság különösen az új tagállamokban Erőforrások: 264 milliárd euró összeg, az Alap támogatásának 78, 54%-a: · 67, 34% olyan régióknak, amelyek GDP/fő mutatója az átlag 75%-a alatt · 8, 38% a, , statisztikai hatás” által érintett régióknak, · 23, 86% a Kohéziós Alap kedvezményezett országainak · 0, 42% a legkülső (távoli) régióknak és térségeknek. ”Versenyképesség és Foglalkoztatottság” célkitűzés (ERFA, ESZA). A régiók versenyképességének és vonzerejének megerősítése regionális fejlesztési programokon keresztül (ERFA), és az ESZA által megfelelő mértékben finanszírozott nemzeti vagy területi szintű programokon keresztül elsőbbséget biztosítanak a munkavállalók és a vállalatok alkalmazkodóképességének, versenyképességének Erőforrások: 57, 9 milliárd euró (a teljes összeg 17, 22%-a) az alábbiak szerint felosztva: 18

Célkitűzések, támogathatóság, erőforrások/3 „Európai területi együttműködés” célkitűzés (ERFA). Az Interreg közösségi kezdeményezés tapasztalatai által

Célkitűzések, támogathatóság, erőforrások/3 „Európai területi együttműködés” célkitűzés (ERFA). Az Interreg közösségi kezdeményezés tapasztalatai által ihletett célkiűzés Célja: fokozza az együttműködést három szinten: • határokon átnyúló együttes programok; • transznacionális térségek; • együttműködési hálózat és tapasztalatcsere az Unió egészében. Támogathatóság: A Bizottság a rendelet hatálybelépésekor elfogadja a támogatható – határ menti régiók és – a transznacionális együttműködési térségek jegyzékét. – Az Unió egész területe jogosult az európai együttműködési és cserehálózatok finanszírozására. Erőforrások: 13, 2 milliárd euró (a teljes összeg 3, 94%-a) az alábbiak szerint: · összesen 47, 73% a határokon átnyúló együttműködésre: · amelyből 35, 61% o az EU területén belüli határokon átnyúló együttműködési fellépésekre, · 12, 1 2% a Szomszédsági és Partnerkapcsolati Pénzügyi Eszköz és az Előcsatlakozási Pénzügyi Eszköz határokon átnyúló ágára, 19

20 A kohéziós politika 2007 és 2013 között: megoszlás célkitűzésenként Összesen: 336, 1 mrd

20 A kohéziós politika 2007 és 2013 között: megoszlás célkitűzésenként Összesen: 336, 1 mrd euró

21 A kohéziós politika 2007 és 2013 között (336, 1 milliárd euró)

21 A kohéziós politika 2007 és 2013 között (336, 1 milliárd euró)

22 Az Alapok változása a 2007 -2013 közötti időszakra 2000 -2006 2007 - 2013

22 Az Alapok változása a 2007 -2013 közötti időszakra 2000 -2006 2007 - 2013 ERFA ESZA EMOGA EMVA HOPE KOHÉZIÓS ALAP

A Közösségi Kezdeményezések változásai a 2007 -2013 közötti időszakban INTERREG Az „Európai területi együttműködés”

A Közösségi Kezdeményezések változásai a 2007 -2013 közötti időszakban INTERREG Az „Európai területi együttműködés” célterület alá tartozik URBAN Városfejlesztési projekt-modellek LEADER Az EMVA keretében folytatódik tovább EQUAL Megszűnik, elveit tovább alkalmazzák 23

Az európai regionális politika fő fejlődési szakaszai: 1957 A Római Szerződés: „népeik gazdaságait egyesítik,

Az európai regionális politika fő fejlődési szakaszai: 1957 A Római Szerződés: „népeik gazdaságait egyesítik, és azok harmonikus fejlődését előmozdítják, az egyes területek közötti különbségeket és a kedvezőtlenebb adottságú területek elmaradottságát csökkentik”. 1958 Létrejön két ágazati alap: az Európai Szociális Alap (ESZA) és az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA). 1975 Létrejön az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a tagállamok által befizetett költségvetés egy részének a legszegényebb régiók közötti újrafelosztására. 1986 Az Egységes Európai Okmány: a valódi kohéziós politika alapja, célja, hogy ellensúlyozza az egységes piac által a déli országokra és egyéb hátrányos helyzetű régiókra nehezedő terheket. 1989– 1993 A (ma már strukturális alapokként ismert) szolidaritási alapokra 68 milliárd ECU-t különít el. 1992 A Maastricht-i szerződés: a kohézió az Unió egyik fő célja a gazdasági és monetáris unió, és az egységes piac mellett. Létrejön a Kohéziós Alap 1994– 1999 Döntés: A Közösség költségvetésének harmadát, (1999 -es árakon) közel 177 milliárd ECU-t, a kohéziós politikára fordítják. A Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz (HOPE) létrehozása. A strukturális alapok reformja, a Kohéziós Alap működésének módosítása (ezekre 2000 és 2006 között évente több mint 30 milliárd euró). A PHARE-t kiegészítő ISPA, SAPARD a tagjelölt országoknak 2000– 2001 A lisszaboni Európai Tanács (2000. március) elfogadja a foglalkoztatottságra összpontosító és arra irányuló stratégiát, a göteborgi Tanács (2001. június) kiegészíti a fenntartható fejlődéssel. 2002 A koppenhágai Európai Tanács (2002. december): tíz új tagállam csatlakozási feltételek 24