1 KRNYEZETI DEMOKRCIA S CIVIL SZFRA dr Antal

1 KÖRNYEZETI DEMOKRÁCIA ÉS CIVIL SZFÉRA dr. Antal Attila (egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK Politikatudományi Intézet)

Témakörök 2 I. A környezetvédelemre berendezkedett demokrácia: 1. 2. Mit jelent a környezeti demokrácia? A környezeti demokráciaelmélet; II. A magyar környezeti demokrácia jogi alapjai: 1. 2. 3. Jog és környezetvédelem; A magyar környezetjog; A magyar Alkotmány és a környezetvédelem; III. A civilek mint a környezeti demokrácia társadalmi alapjai: 1. 2. Környezetvédelem és rendszerváltás; Környezetvédelmi szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban; IV. A környezeti demokrácia jövője: 1. 2. 3. Az alkotmányozás; A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel; A civil lehetőségek korlátozása; V. Következtetések.

3 I. A környezetvédelemre berendezkedett demokrácia „Ahogyan a demokratáknak el kell ítélniük azokat, akik más embereket elhallgattatnak, ugyanúgy kellene elítélniük azokat is, akik a természetet hallgattatják el azáltal, hogy elpusztítják. ” (Dryzek, 2009)

1. A környezeti demokrácia jelentése 4 Ø A környezeti demokrácia hagyományos jelentése: § Hozzáférés a környezeti információkhoz; § Ennek alapján részvétel a politikai döntéshozatalban; § Állami garanciaként az utóbbiak peremfeltételeinek megteremtése (azaz a részvételre képesítés) § Ezekhez kapcsolódóan az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosítása. Ø Manapság: környezetvédelemre „berendezkedett” demokrácia.

2. A környezeti demokráciaelmélet 5 Demokráciaelméletek Paradigma A paradigma jellege Képviseleti paradigma Hagyományos demokráciaelméletek Elmélet Az elmélet jellege Képviseleti elmélet A legjobb döntés meghozás a legjobb eljáráson keresztül Részvételi elmélet Az egyenlő befolyásolás lehetősége Elsősorban cselekvéselmélet; Közvetlen elmélet Az intézmények szerepe Instrumentális racionalizáció Deliberatív elmélet Nyilvános vita, konszenzusosközösségi döntéssel Antropocentrikus Direkt paradigma Fő motívum Elsősorban értékelmélet; Új demokráciaelmélet(ek) Öko-paradigma Differenciált , ökocentrikus megközelítés (ember és a természet) Környezeti demokrácia Környezeti értékek; megértés; interakció; kommunikáció Reflexív elmélet; Kommunikációelmélet; Kommunikatív racionalizáció

2. A környezeti demokráciaelmélet 6 Ø A környezeti demokrácia nem szakad el a korábbi Ø Ø elméletektől (leszármazási viszony); A liberális-demokrata politika és az általa biztosított cselekvési tér adja az ökológiai politikai tevékenység mozgásterét; Az elmélet egyik legfontosabb eleme a kommunikáció: a természeti világból érkező jelekre ugyanolyan figyelmet fordítunk, mint azokra amelyek az emberektől érkeznek, és ugyanolyan gondosan értelmezzük őket; A civilek, mint közvetítő mechanizmus; A „demokrácia evolúciója”.

7 II. A magyar környezeti demokrácia jogi alapjai

1. Jog és környezetvédelem 8 A szabályozás szintjei: Szupranacionális környezetjog Alkotmányos környezetjog Törvényi, rendeleti környezetjog

1. Jog és környezetvédelem 9 A hagyományos környezeti demokrácia megjelenési formái: Ø Az Aarhusi Egyezmény bővülő rezsimje; Ø Az Európai Parlament és a Tanács 2003/4/EK irányelve a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről; Ø A részvételi aspektust szabályozó 2003/35/EK irányelv; Ø Az Aarhusi Egyezménynek a közösségi intézményekre történő alkalmazásáról szóló 1367/2006/EK rendelet.

2. A magyar környezetjog 10 Ø Környezetről való gondolkodás az 1960 -as évektől; Ø Széttagolt szabályozás, a környezeti szempontok második helyen; Ø Egységes szempontrendszer kialakulása: 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről; Ø Azonban a törvény nélkülözte a közvetlenül alkalmazható rendelkezéseket; Ø Egységes környezetpolitika hiánya.

2. A magyar környezetjog 11 Ø A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény; Ø Integrált környezetpolitikai szemlélet: „A környezetvédelmi szabályozás megújítása elsődlegesen a környezetbarát jogrendszer fogalmával jellemezhető. E fogalom lényege, hogy a törvényalkotás ill. törvényszerkesztés tekintettel van a környezet védelmének érdekeire. Nem születhet a jövőben jogszabály úgy, hogy az nem harmonizál a környezetvédelem alapvető célkitűzéseivel, sőt a hatályos joganyagot is felülvizsgálatakor, és a környezetvédelmet érintő meglévő jogszabályokat is a fentieknek megfelelően módosítják. ” (A környezetvédelmi törvény indokolása)

2. A magyar környezetjog 12 „Nem túlzás azt állítani, hogy a környezetvédelem a demokrácia gyakorlásának kulcsterülete lett, de azt sem, hogy a demokratikus játékszabályok épp ezen a területen a legkidolgozottabbak (működésük értékelése már más kérdés). ” (Fodor László, 2006)

3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem 13 Ø Ø I. fejezet Általános rendelkezések: „ 18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. ” XII. fejezet Alapvető jogok és kötelességek: „ 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabbszintű testi és lelki egészséghez. (2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg. ”

3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem 14 Ø Az Alkotmánybíróság gyakorlata alakította ki a Ø Ø környezethez való jog értelmezését (28/1994. AB határozat); Probléma volt: az alapjogi fejezetben nem szerepel a környezethez való jog, ezért elvileg nem lehet rá alanyi jogként hivatkozni, vagyis nem kikényszeríthető; Az AB-nak egy bonyolult konstrukciót kellett kidolgozni, hogy a környezethez való jogot „közelebb vigye” az alanyi jogokhoz: önmagában vett és önállósult intézményvédelem; Az állam kötelessége szervezeti garanciák nyújtása; A környezethez való jog levezethető az élethez való jogból.

3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem 15 Az AB „vívmányai” A környezethez való jog értelmezése Alapjogi védelem hiányában intézményvédelem kialakítása A jogosulti kör kitágítása (a jelen és a jövő nemzedékek, maga a „természet”) Általános környezetvédelmi kötelezettség felvetése A védelmi szinttől való visszalépés tilalma

3. A magyar Alkotmány és a környezetvédelem 16 Problémák és dilemmák Ø Az Alkotmány hiányosságait az AB értelmezése pótolta, amely sok dogmatikai vitát eredményezett; Ø Valóban levezethető-e az általános (azaz mindenkit terhelő) környezetvédelmi kötelezettség a mostani Alkotmányból? Ø Mivel védelmi szinttől el kehet térni, ha más alapjog vagy alkotmányos érdek érvényesítéséhez elkerülhetetlen, ezért a környezethez való jog hatókörét nem maga az Alkotmány, hanem a jogalkotó határozza meg külön törvényekben; Ø Vagyis a környezeti demokrácia központja jelenleg nem az Alkotmány (épp az általános környezetvédelmi kötelezettség kimondatlansága miatt) hanem az alacsonyabb jogszabályi szint; Ø Az Alkotmányban nem jelennek meg önállóan a környezeti demokrácia eszközjogosítványai, azokat az alacsonyabb jogszabályok jelenítik meg.

17 III. A civilek mint a környezeti demokrácia társadalmi alapjai „A modern technológiai társadalom demokratizálódása megköveteli, hogy a ’laikus’ állampolgárok jogot kapjanak a fejlesztési irányok befolyásolására. ” Pataki György, 2007)

1. A környezetvédelem és a civil szervezetek szerepe a rendszerváltásban 18 Ø Ø Ø A rendszerváltás és a civilek; Kibontakozó zöld mozgalmak (Duna-mozgalom); Ügyek mentén való szerveződés (pl. Bős-Nagymaros); A rendszerváltás egyik „zászlóshajója” a zöld ügy; A zöldek és a pártok; A rendszerváltás „ökológiai magja”.

2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban 19 A társadalmi részvétel indokai: A koherens zöld politika hiánya Az időhorizont problémája Közgazdasági szempontok Szocializáció Erkölcsi elvárás Right-to-know

2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban 20 A társadalmi részvétel formái – A civil szervezetek professzionalizálódása: Európai NGO-hálózat EU Helyi NGO Kormányok

2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban 21 A társadalmi részvétel formái – A civil szervezetek Insider Outsider A részvétel szintjei professzionalizálódása: A döntéshozók ellátása információval, tudással (szakmai részvétel) Tüntetések és tiltakozások, utcai megmozdulások, bojkott, nyílt levél (társadalmi befolyásolás) Közvetlen akciók Aréna-váltás Európai és tagállami szinten is A közvetlen demokrácia eszközei (népszavazás, nép kezdeményezés) Koalícióépítés Információ a választók preferenciáiról A megvalósítás figyelemmel kísérése (watch dog) Jogi útra terelés Közvetlen részvétel a környezetvédelmi jogalkotásban, jogszabályok véleményezése (jogalkotási részvétel) Részvétel egyedi közigazgatási eljárásokban (eljárási részvétel) A részvétel egyéb, deliberatív formái Csak tagállami szinten

2. A környezetvédelmi civil szervezetek az európai és a tagállami döntéshozatalban 22 Ø Ø Ø Új deliberatív tendenciák Részvételi költségvetés; Állampolgári tanács; Konszenzus konferencia; Városgyűlések; Vitázó közvélemény-kutatás.

23 IV. A környezeti demokrácia jövője „… az Alkotmány valamennyi állampolgár közkincsévé, az állampolgári alapműveltség szerves részévé válhasson. ” (Kilényi Géza, 1989)

1. Az alkotmányozás 24 Az általános környezetvédelmi kötelezettség deklarálása A környezethez való jog alanyi oldalának egyértelműsítése A környezeti demokrácia eszközjogosítványainak (különösen a társadalmi részvételnek) alkotmányos szintre emelése A környezethez való jog áthelyezése az alapjogi fejezetbe

2. Az új jogalkotási törvény (a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvétel) 25 Ø Ø Ø Technikai törvény és a jogalkotásban való társadalmi részvételt szabályozó törvény; A társadalmi részvétel hatálya csak miniszterek által előkészített jogszabálytervezetekre terjed ki; Általános egyeztetés (mindenki) és közvetlen egyeztetés (kiválasztott szervezetek); A jogalkotó megmarad a „hagyományos” társadalmi egyeztetés kereti között (nincsenek új deliberatív tendenciák); Nincs garancia arra, hogy ki lehet a közvetlen egyezetés alanya.

3. A civil lehetőségek korlátozása 26 Ø Ø Ø Közérdekű adat közfeladatot ellátó szervtől Az államháztartási törvény módosítása; A részvételi lehetőségek csorbítása (javaslat) A hatósági eljárás során a társadalmi szerveztek ügyfélképességének csorbítása: a jogorvoslati lehetőség megszüntetése; „Az elmúlt időszakban az állam, az önkormányzatok, valamint a magánszféra által megvalósított, nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások során az eljárások indokolatlan elhúzódása volt megfigyelhető. ”

27 V. Következtetések „Mert a demokrácia nemcsak emberek között létezhet, hanem az embernek a természeti világgal kapcsolatos bánásmódjában is…” (Dryzek, 2009)

Következtetések 28 Ø A jövő demokráciájának mindenképp reflektálnia kell a Ø Ø környezetvédelemre; Célszerű, ha ezt a legfontosabb közjogi-politikai szerződésben teszi meg; A demokrácia új, környezetközpontú felfogása, amelyben kulcsszerepe van a civil szférának (a laikus és szakmai elemnek egyaránt); Az alkotmányozás vissza nem térő lehetősége és egyben felelőssége; A társadalmi részvételi formák alkotmányos és törvényes erősítése (és az ambivalens szabályozás kerülése).

29 Köszönöm a figyelmet!