1 FAZEKAS KROLY IGAZGAT MTA KZGAZDASGTUDOMNYI INTZET HOV

1 FAZEKAS KÁROLY IGAZGATÓ, MTA KÖZGAZDASÁG-TUDOMÁNYI INTÉZET HOVÁ TŰNT, HOGYAN LESZ EGYMILLIÓ MUNKAHELY MAGYARORSZÁGON? - TUDOMÁNYOS KUTATÁS ÉS SZAKPOLITIKA MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG 49. KÖZGAZDÁSZ VÁNDORGYŰLÉS Pécs 2011. szeptember 29. – október 1.

Vázlat 2 I. III. IV. Bevezetés Mi volt? Okok és következmények Mi lesz? Mit lehet tenni? Tudomány és szakpolitika

A 15 -64 éves népesség foglalkoztatási rátája (2010) 3 Lemaradásunk EU átlagtól: 9. 1 százalékpont, 600 000 fő Hollandiától: 19. 3 százalékpont 1. 300 000 fő Forrás: Eurostat

Miért baj az alacsony foglalkoztatás? 4 Magyarországon kevesen vannak a foglalkoztatottak de azok nagyon sokat dolgoznak!

Az 1 dolgozóra jutó, ténylegesen ledolgozott évi munkaórák száma a fejlett országokban 5 5 Forrás: Mihályi, 2011.

A munkaidő alap és a gazdasági fejlettség mutatói néhány európai országban 2008 -2009 -ben 6 1 főre jutó ledolgozott heti munkaóra 1 főre jutó GDP 30, 000 20 18 25, 000 16 14 20, 000 12 10 15, 000 8 6 10, 000 4 5, 000 2 Sz ália lo vá Ro kia m á N nia or vé gi A Le us a ng zt ye ria l G ors ör zá ö g M gor ag sz ya ág Fr ror an s ci zág ao rs z Be ág O lgiu la sz m Tö ors rö zág ko rs zá g ug rt Po Cs eh or sz ág 0 0 10 12 14 16 18 20

A foglalkoztatottak számának alakulása (1980 – 2011) 7 6, 000. 00 1980 - 1990: - 5, 500. 00 500 e 1990 - 1996: - 1. 250 e 5, 000. 00 1996 -2006: + 200 e 4, 500. 00 2007 - 2011: - 200 e 2011 - 2021: +1. 000 e 4, 000. 00 3, 500. 00 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 3, 000. 00 ? - 1. 000 e

1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 8 A foglalkoztatottak számának alakulása (1980 – 2021) 6, 000. 00 5, 500. 00 5, 000. 00 4, 500. 00 4, 000. 00 3, 500. 00 3, 000. 00

A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 9 ? 240. 00 a 2011 220. 00 2008 180. 00 160. 00 140. 00 1996 120. 00 1989 100. 00 80. 00 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105

A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 10 240. 00 aa 2011 220. 00 ? 200. 00 2008 180. 00 160. 00 140. 00 1996 120. 00 1989 100. 00 80. 00 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105

A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 11 d 240. 00 a 2011 220. 00 ? 200. 00 2008 180. 00 160. 00 140. 00 1996 120. 00 1989 100. 00 80. 00 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105

A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 12 240. 00 a 2011 220. 00 ? c 200. 00 2008 180. 00 160. 00 140. 00 1996 120. 00 1989 100. 00 80. 00 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105

A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 13 240. 00 a 2011 220. 00 ? b 200. 00 2008 180. 00 160. 00 140. 00 1996 120. 00 1989 100. 00 80. 00 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105

14 I. Mi volt? – Okok és következmények

A foglalkoztatottak számának alakulása (1980 – 2011) 15 6, 000. 00 1980 - 1990: - 5, 500. 00 500 e 1990 - 1996: - 1. 250 e 5, 000. 00 1996 -2006: + 200 e 4, 500. 00 2007 - 2011: - 200 e 2011 - 2021: +1. 000 e 4, 000. 00 3, 500. 00 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 3, 000. 00 ? - 1. 000 e

16 Az alacsony foglalkoztatás szerkezeti jellemzői és okai Jellemzők: Iskolai végzettség Foglalkozás Lakóhely Életkor Nem Egészségi állapot Etnikai hovatartozás Okok? Duális gazdaság Technológiai fejlődés hatása a szakma tartalomra Szakpolitikai hibák Útfüggőség

th ua n a ki va Re ia pu bl ic Po la nd H un ga r Es y to ni a La tv Bu ia lg ar ia Ir el an Be d lg iu Sl m ov en i Fi a nl Ge a rm Ro nd an m y an (in ia cl ud L I in ta ux g em ly Eu fo bo rm ro ur pe er g an GD Fr U a R nc ni on fro e m (2 1 99 5 co un 1) tr ie s Sw ) ed en M al ta Sp ai n Au st ria U ni G re te d ec Ki e ng do m Cy p D rus en m N a et he rk rla n Po ds rt ug al h ec Cz Li Sl o 100 17 A foglalkoztatási ráta alakulása az iskolai végzettség szerinti bontásban 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Alacsony végzettségű Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű

A foglalkoztatási ráta eltérése az EU 25 országok átlagától (2010) 18 35 30 25 20 15 Alacsony végzettségű Középfokú végzettségű Felsőfokú végzettségű 10 5 0 Slovakia -5 -10 Forrás: Eurostat Czech Republic Poland Hungary Bulgaria

Következmények 19 Munkanélküliség Betegség Társadalmi devianciák Szegénység Szociális függőség Emberi tőke amortizációja A hátrányok inter-generációs öröklődése Társadalmi, gazdasági, területi SZÉTSZAKADÁS, SZEGREGÁCIÓ

0_) 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 20 A regisztrált munkanélküliek számának alakulása (1990 – 2011) 800000_) 700000_) 600000_) 500000_) 400000_) 300000_) 200000_) 100000_) Munkanélküliek száma

100000_) 17. 00 0_) 15. 00 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A munkanélküliek száma és a regionális különbségek mértéke 21 800000_) 29. 00 700000_) 27. 00 600000_) 25. 00 500000_) 400000_) 23. 00 300000_) 21. 00 200000_) 19. 00 Munkanélküliek száma Hoover index

Területi polarizáció – kistérségi munkanélküliségi arány alakulása (2010) 22

A területi szétszakadás jellemzői és következményei 23 Iskolai szegregáció Lakóhelyi szegregáció Munkapiaci szegregáció Halmozottan hátrányos helyzetű helyi társadalmak – gettók, stressz övezetek kialakulása A magyarországi gyermekek egyre nagyobb hányada hátrányos helyzetű családokban lakóközösségekben, lepusztuló térségekben stressz-övezetekben él.

Összefoglalva 24 A rendkívül alacsony foglalkoztatási ráta egy területi, társadalmi, gazdasági szétszakadás egyik indikátora Az eddig alkalmazott gazdaságpolitika, szakpolitika nem tudta kezelni ezt a problémát Ezt a folyamatot meg kell törni, az országot a foglalkoztatást és a termelékenységet egyaránt növelő fejlődési pályára kell állítani Hogyan?

25 II. Mi lesz?

Versenyképes gazdaság és foglalkoztatás 26 Versenyképes 21. századi gazdaságban csak versenyképes 21. századi tudással lehet munkához jutni. Az előző időszakban kiszorultak a foglalkoztatásból mindazok akik nem rendelkeztek a 20. századi piacgazdaságban szükséges alapkompetenciákkal A következőkben ki fognak szorulni a foglalkoztatásból mindazok akik nem rendelkeznek 21. századi kompetenciákkal Megállítható, megfordítható-e ez a tendencia?

Kompetenciák 27 Alapkompetenciák Írás Olvasás Számolás 21. századi kompetenciák Gondolkodásmód Kreativitás és innováció, kritikai gondolkodás, probléma megoldás, döntéshozatal, tanulási képesség, a tudás hatékony alkalmazásának képessége Munkamódszerek Kommunikáció, együttműködés Munkaeszközök Információ megszerzése és feldolgozása, információs és kommunikációs technológiák alkalmazása Életmód Állampolgárság – helyi és globális, életmód és karrier , egyéni és társadalmi felelősség, kulturális kompetenciák Forrás: Assessment and Teaching of 21 st Century Skills project

A termelékenység és a foglalkoztatottság alakulása (1989 = 100%) 28 ? 240. 00 a 2011 220. 00 2008 180. 00 160. 00 140. 00 1996 120. 00 1989 100. 00 80. 00 60 65 70 75 80 85 90 95 100 105

Szerkezetváltás - közelmúlt 1997 - 2008 29 A feladatok jellege szerint 50 Képzettség 70 40 60 30 50 20 40 20 vá S -50 Rutin szellemi és fizikai Nem rutin analitikus és interaktiv Forrás: Oesch and Menes (2010) jc g vá zá yo lo S rs sz or et ém pa n -30 S Nem rutin szolgáltatás és fizikai N -40 N ag y br -20 ág -10 án pa n ia 0 it t lo r 10 yo et ém S -30 N N ag y -20 sz zá g or s án it t br -10 jc 0 ág 30 ia 10 -40 Alacsony Középfok Felsőfokú 29

MTA KTI – Munkaerő-piaci előrejelzés (TÁMOP 2. 3. 2) 30 30 • • Közgazdaság- statisztikai modellkeret Adatbank Feltáró kutatások Munkaerő-piaci előrejelzés készül 10 ágazatra és 200 foglalkozási csoportra, közép- és hosszú távra • Előrejelzési jelentés a szakértő felhasználók számára amely jól áttekinthető módon értelmezi a számítások és kutatások eredményeit • Web-alapú információs rendszer felépítése, amely a munkaerő-piaci előrejelzést a nem szakértő felhasználók (például álláskeresők, munkáltatók) számára elérhetővé teszi. http: //elorejelzes. mtakti. hu

A kompetenciák hiánya – alacsony növekedési potenciál 31 Az ország hosszú távú növekedési potenciálját az emberi tőke minősége, a szükséges kompetenciák megléte vagy hiánya határozza meg A magyar iskolások jelentős része nem rendelkezik az alapkompetenciák elsajátításához szükséges tanulási képességekkel sem. A magyar iskolák jelentős része nem tudja megtanítani a gyerekeket a 21. századi kompetenciákra A magyar felnőttek jelentős része nem rendelkezik a szükséges kompetenciákkal és nem rendelkezik a kompetenciák megszerzéséhez szükséges tanulási képességgel

32 III. MIT LEHET TENNI? „Az alkotó élethez szükséges oktatás a növekedés motorja. ” Róna Péter

33 Egy közgazdaság-tudományi perspektíva Forrás: J. J. Heckman

OK! De mi a modell narratívája? 34 Invesztáljunk minél korábbi életkorban történő beavatkozásokba! De pontosan mit kell csinálnunk? A válasz megköveteli az ok okozati összefüggést létrehozó mechanizmusok megértését, a beavatkozások gondos előkészítését és hatásvizsgálatát. Szükség van a tanulási folyamatot feltáró idegtudományi, magatartástudományi, pszichológiai, oktatástudományi kutatásokra, a pedagógia gyakorlat tapasztalataira.

Közgazdaságtudományi, neuro-biológiai és magatartástudományi perspektívák 35 Közgazdaságtudomány: A koragyerekkori környezet hatása a felnőttkori munkapiaci sikerekre és kudarcokra Magatartástudomány: A koragyerekkor meghatározó a felnőttkorban fontos kompetenciák elsajátítására való képesség szempontjából Neurobilológia: a koragyerekkori események hatása a gyermeki agy fejlődésére

36 Célzott kutatások – fundamentális jelentőségű eredmények Különösen fontosak a beavatkozások hatásait hosszú távon értékelő tudományos igényű empirikus elemzések. Science: Investing Early in Education. SCIENCE VOL 333. 19 AUGUST. 2011. www. sciencemag. org/special/education 2011/

37 A feladat-végrehajtási kompetenciák szerepe a tanulásban Diamond and Lee: Interventions Shown to Aid Executive Function Development in Children 4 to 12 Years Old. In: Science: Investing Early in Education. SCIENCE VOL 333. 19 AUGUST. 2011 www. sciencemag. org/special/education 2011/ Feladat-végrehajtási készségek (intuíció, meggondolt és kevésbé impulzív reakciók, koncentrálóképesség önfegyelem) A feladat végrehajtási képességek korai fejlesztésének eredményei. A legsikeresebb módszerek kombinálják a célzott fejlesztéseket a szociális készségek és a fizikai készségek fejlesztésével. (Közösségi játékok, joga, harcművészetek, zene, tánc …. . )

38 A gyermekkori önkontrol hosszú távú hatásai J. Heckman (ed. ) 2010: a gradient of childhood self-control predicts health, wealth, and public safety. PNAS | February 15, 2011

Egy fejlődésbiológiai keret a tanulási, magatartásbeli és egészségi különbségek megértéséhez 39 Az egészséges fejlődés alapjai A tanulás, magatartás és egészség felnőttkori jellemzői Odafigyelő Korai károsodások forrásai támogató Pszichológiai adaptációk javít és károsodások Személyes kapcsolatok Oksági mechanizmusok Egészséggel kapcsolatos magatartások károsít Elhanyagoló, káros Kumulatív hatások egészséges jó Idegrendszer Genetikus örökség Fizikai, kémiai, Oktatási eredmények Épített környezet és a környezet Gazdasági termelékenysé Immunrendszer interakciója egészségromboló rossz jó Gondozás A szenzitív periódusokban Bekövetkezett biológiai hatások Hosszú távú következményei jó Fizkai és mentáslis egészség rossz Forrás: Shonkoff 2010.

Alapkoncepciók I. 40 A koragyerekkori fejlesztés alapozza meg a közösség, és a gazdaság fejlődését ez teszi képessé a gyermekeket a sikeres és egészséges életre. Az emberi agy szenzitív periódusok sorozatán keresztül fejlődik. Ezek szorosan kapcsolódnak speciális képességeinkhez. Az egészséges fejlődés alapfeltétele a szoros, személyes visszacsatolásokon alapuló kapcsolat a szülő, gondozó és a gyermek között.

Alapkoncepciók II. 41 Az agy és a kognitív képességek egyaránt alulról felfele épülnek fel ahol a korábban megszerzett képességek alappillérei a későbben megszerezhető képességeknek. A gyermekkorban elszenvedett mérgező stresszhatások rendkívül károsak a fejlődő agyra és egész életre kiható következményekkel járnak a tanulási képességekre, magatartás zavarokra, a fizikai és mentális egészségre. A koragyerekkori fejlődéshez megfelelő környezet kialakítása sokkal kevésbé költséges mint az élethosszig tartó problémák kezelése.

42 IV. Tudomány és szakpolitika.

Paradoxon 43 A 21. századi kompetenciák sikeres elsajátítása csak akkor lehetséges ha a koragyerekkorban megóvtuk a gyereket a negatív hatásoktól és a fejlődés egymásra épülő szakaszaiban a gyermek megkapta a fejlődéshez szükséges feltételeket Minél erősebb a 21 századi kompetenciák megléte annál fontosabb ez az összefüggés Magyarországon a gyermekek egyre nagyobb hányada olyan környezetben, stressz-övezetekben él ahol nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges feltételeket és ahol nem védik meg a mérgező stressz-hatásoktól.

Ha ezen nem tudunk változtatni 44 A gyerekek jelentős része egész életére kiható ártalmakat szenved már a magzati életszakaszban Egész életére kiható ártalmakat szenved kisgyerekkorban amely később már nem vagy csak részben korrigáltató az óvodai és iskolai fejlesztési programokkal Nem szerzik meg a tanuláshoz és a sikeres élethez szükséges végrehajtási kompetenciákat Nem tudják elsajátítani a 21 században elengedhetetlen alapkompetenciákat

45 ? Hogy jön ide az adósságcsökkentés és a költségvetési deficit lefaragása?

J. J. Heckmann: Letter to the Joint Select Committee on Deficit Reduction. 2011. szemptember 11. 46 „… Nem kétséges, hogy csökkentenünk kell a szövetségi költségvetés hiányát. A kérdés az, hogy van e bátorságunk új módon gondolkodni, kijavítani korábbi hibáinkat, abbahagyni mindazt ami eredménytelen és abba invesztálni ami működik. ”

Mi a probléma? 47 . . Amerika súlyos problémája a megfelelő képzettséggel rendelkező munkaerő hiánya. … A költségvetés hiánya nagymértékben a munkaerő kompetencia hiányára vezethető vissza. A közelmúlt kutatási feltárták ennek a hiánynak az alapvető okait. … Az ország nem képes versenyben maradni a globális gazdaságban, ha nem képes ellátni a szükséges kompetenciákkal azokat az egyre növekvő számú gyermekeket, akik nincsenek felkészülve az iskolára, a munkára, az életre.

Mit tegyünk? 48 A kora gyerekkori fejlesztések több és nem kevesebb forrást igényelnek A minőségi koragyerekkori fejlesztés hatalmas hozamokkal jár, mérlegeljük a költségeket és hasznokat a költségvetési döntések előkészítésekor Válasszunk: vagy korai beavatkozásokkal csökkentjük a későbbi iskolai eredmények különbségeit vagy az állam később sokkal nagyobb költségekkel kezeli a korai beavatkozások hiányából eredő hatalmas gazdasági és szociális problémákat A koragyerekkori egészséges környezet nagymértékben determinálja a későbbi egészségügyi kiadásokat Az államnak különös figyelmet kell fordítania a veszélyhelyzetben lévő gyermekekre A szakpolitika formálói támaszkodjanak a már bevált modell programokra Gyűjtsék, elemezzék az életpálya egészére vonatkozó adatokat Támaszkodjanak a magán kezdeményezésekre a koragyerekkori beavatkozások területén is.

49 Koragyerekkor – lehetőségek és veszélyek Jack P. Shonkoff (2011): „A koragyermekkorban megszerzett alapokra épül a későbbi felelős állampolgári tudat, a gazdasági prosperitás, az egészséges közösségek, a következő generációk felnevelése. A gyenge alapok aláássák az egész nemzet társadalmi és gazdasági életképességét. ”

H. L. Mencken: 50 „Minden bonyolult problémára van egy megoldás amely egyszerű, plauzibilis és rossz. ”

51 Köszönöm a figyelmet!