1 Alapoz gazdasgtan SO S GA BRI EL

1. Alapozó gazdaságtan SO ÓS GA BRI EL LA

A közgazdaságtan fogalma A közgazdaságtan az embereknek a termelésben, az elosztásban , a cserében és a fogyasztásban felmerülő döntési alternatívái, e döntések társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. Termelés Elosztás Csere Fogyasztás

Alapprobléma a gazdaságban szükséglet Korlátos, véges (bizonyos erőforrások mennyisége még csökken is) Természeti tényezők, munka, tőke, vállalkozó termelési tényezők igény termelés Korlátlan, végtelen (folyamatosan bővül, minőség+mennyiség is) hajlandóság+képesség kereslet javak kínálat

Közgazdaságtan fogalma 1. A közgazdaságtan a szűkös erőforrások racionális elosztásának tudománya. Az elosztás célja a fogyasztás Gazdálkodás: A szűkösen rendelkezésre álló termelési erőforrások és javak célszerű felhasználása a szükségletek kielégítése érdekében. (ami szűkösen áll rendelkezésre azzal gazdálkodunk pl. idő is) 2. A közgazdaságtan a gazdálkodás jelenségeivel, összefüggéseivel, törvényszerűségeivel foglalkozó társadalomtudomány A gazdaságban a szűkösség miatt a döntés, választás elkerülhetetlen. 3. A közgazdaságtan a döntések és választások tudománya. 4

Közgazdaságtan fogalmak Az embereknek a termelésben, elosztásban, cserében és fogyasztásban felmerülő döntési alternatíváival és e döntések megvalósulásának feltételeivel, társadalmi következményeivel foglalkozó társadalomtudomány. Jellemzői: • empirikus (tapasztalati tudomány) • megfigyel, adatokat gyűjt → statisztika, matematika • csoportosít, rendszerez → adatbázis • összehasonlít, elemez → hipotézis (cáfol, elfogad) • általánosít (MODELLEZÉS) MODELLEZÉS → törvény, szabály→elmélet→ előrejelzés (jövőbeli események várható kimenetele) 5

Közgazdaságtan részterületei • Elméleti gazdaságtan: q. Mikroökonómia q. Makroökonómia q. Nemzetközi gazdaságtan q… • Alkalmazott (funkcionális) gazdaságtan: q. Számvitel q. Pénzügytan q. Marketing q. Vállalat gazdaságtan q. Statisztika q. Prognosztika q. Logisztika q… 6

Mikroökonómia Az egymástól elkülönült piaci szereplőket (egyes fogyasztók, egyes vállalatok) vizsgálja, kutatja magatartásuk okait, általánosítható viselkedés jellemzőit pl. fogyasztói magatartás, termelői magatartás 7

Makroökonómia A gazdaság egészét vizsgálja, összevont mutatók segítségével elemzi a gazdaság állapotát, fejlődését pl. infláció, munkanélküliség, gazdasági növekedés 8

Nemzetközi gazdaságtan A modern gazdaságokra jellemző nemzetközi vállalatok, külkereskedelem, pénzügyek, tőkemozgások, stb. . sajátosságait vizsgálja, elemzi.

Jellemzők A mikroökonómia és a makroökonómia szintje erősen összefügg, de Σmikro≠makro → • un. Összetétel csapdája: ami igaz az egyénre, nem igaz a csoport egészére pl. az árus olcsóbban adja az árut, mert siet haza a meccsre, de nem biztos, hogy mindenki a meccs miatt adja olcsóbban • Pl. a bérek nőnek → v. Mikro szinten nő a vállalat költsége (kirúg, árat emel? ) v. Makroszinten inflációt gerjeszthet v. Nemzetközi téren a külföldi befektető elviszi a gyárát Pakisztánba az olcsóbb munkaerő miatt

Gazdasági jelenségek jellemzői • Gazdasági döntések, cselekvések szubjektívek • Gazdaság bonyolult sok tényező befolyásolja • Gazdasági jelenségek nem reprodukálhatóak pl. fizika kísérlet Köv: A közgazdasági elemzésekben szívesen alkalmazzák a modelleket: A valóság egyszerűsített, áttekinthető leírása. 11

Gazdasági modellezés Kiemeli a gazdasági jelenségek legfontosabb tulajdonságait és ezek elemzésével következtet a bonyolult valóságra. Jellemzők: • Fontos összefüggések megmaradnak • Könnyebb az ok-okozati elemzés • Modern eszközök (számítógép) szimulálható a valóság

Gazdasági modellezés VALÓSÁG MODELL

„Ceteris paribus”- elv „Minden egyéb változatlansága mellett” → A gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyet változtatunk meg, a többit változatlanul hagyjuk Pl. 5 kg banánt vegyünk 800 -ért, vagy 4 kilót 800 -ért? Attól függ, ha ceteris paribus azonos minőségűek, akkor első jobb

Modellezés veszélyei • Modellek csak meghatározott feltételek esetén érvényesek • Váratlan jelenségek nem modellezhetőek • Modelleket időszakonként felül kell vizsgálni • „Látszat rabjai”: pl. emelik a fizetéseket → előbb utóbb az árak is emelkednek → a béremelés hatása eltűnik

Gazdasági racionalitás A modellekben feltételezzük, hogy a gazdasági szereplők racionálisan döntenek, vagyis a jobb eredményre törekednek v. a rosszabb eredmény elkerülésére: • Fogyasztó racionalitása→ szükségleteinek max. kielégítése • Termelő racionalitása→profitmaximalizálás ( adott ráf. mellett minél nagyobb bevétel, v. adott bevétel elérése minél kisebb ráfordítással • Termelési tényező tulajdonosának rac. → a termelési tényező átengedésével jövedelemmaximalizálás • Állam racionalitása→társadalmi jólét növelése

Közgazdaságtan 3 alapkérdése 1. MIT termeljünk → fogyasztó dönti el, a vállalat azt termel amit a fogyasztó hajlandó és képes megfizetni 2. KINEK termeljünk → milyen elvek alapján osszuk el a javakat (annak, aki a legtöbbet fizeti érte => piacgazdaságban) 3. HOGYAN termeljünk → milyen technológiával, erőforrások felhasználásával

Hatékonyság • Optimális választás: a gazdasági szereplő számára legjobb megoldás. • Hatékonyság: • adott felhasznált ráfordításokkal a legnagyobb kibocsátás • adott kibocsátás a legkisebb ráfordítással

Szűkösség és gazdálkodás • Termelési tényezők: a termelés erőforrásai, amelyek megkülönböztethetők egymástól aszerint hogy milyen funkcióval vesznek részt a javak és szolgáltatások elosztásában. • Munka: mint termelő szolgáltatás az ember mindazon szellemi és fizikai képességeinek összessége, amelyeket a termelési tevékenység során felhasználhat. • Természeti tényezők: a földterület, erdők, vizek, bányakincsek, stb. , melyek eredeti, természetes formában alkalmasak a termelési folyamatban történő felhasználásra. • Tőkejavak: a termelésben alkalmazott mesterséges eszközök, gépek, épületek, felszerelések, alkatrészek, stb, (együttesen reáljavak), valamint az ezek feletti rendelkezést képviselő pénz- és értékpapírok. • Vállalkozó: az embereknek a többi termelési tényező kombinálásában, a róluk hozott kockázatvállalással járó döntésekben megnyilvánuló tulajdonosi, szervezési, vezetési, üzleti tevékenységei, készségei

Termelési folyamat LEHETŐSÉG SZÜKSÉGLET korlátos ∞ reálfolyamatok output input INPUT termelési tényezők OUTPUT termékek és szolgáltatások transzformáció pénzfolyamatok 20

Termelési tényezők Azok a gazdasági erőforrások, amelyeket a termelés során felhasználnak javak előállítására. Csoportosítása: • Elsődleges (eredeti) termelési tényezők: nem kizárólag termelési célból jöttek létre • természeti tényezők (l. And =A) • munkaerő (Labour =L) • Másodlagos termelési tényezők: kizárólag termelési célból hozták létre • tőketényező (Kapital =K ) • vállalkozó (Entrepreneur =E)

Természeti tényezők A természetben rendelkezésre álló anyagi jelenségek, amelyek természetes formában alkalmasak termelési célokra. pl. föld, nyersanyagok, levegő, víz, éghajlat, napsugárzás, domborzat, stb… • lehetnek megújulók, nem megújulók A termőföld –sajátos erőforrás (megújítható, vagy tönkretehető. ) Jövedelme/költsége: járadék 22

Tőketényező Emberi tevékenység során létrehozott javak, amelyek inputként szolgálnak további termelőtevékenységek számára. 2 fő csoport: vreáltőke: közvetlen felhasználás pl. gép, berendezés, anyag, eszköz, jármű stb… vpénztőke: közvetett felhasználás pl. kp, kötvény, részvény, stb… Jövedelme/költsége: kamat 23

Munkaerő Az ember mindazon szellemi és fizikai képessége, amelyet a termelés során felhasználhat. –Jövedelme/költsége: munkabér 24

Vállalkozó A termelési folyamatot szervező tényező, amely az előbbi 3 tényező kombinálásával megvalósítja a termelést. Pl. tulajdonos, vállalatvezető, stb… Jövedelme/költsége: profit Csányi Sándor, OTP Steve Jobs, Apple Marc Zuckerberg, Facebook

Jellemzők • A termelési tényezőket napjainkban egyre inkább kiegészítjük egy ötödik tényezővel: a termelést szolgáló tudás, az információ. • „A tudás, az információ áthatja a termelés, a gazdasági folyamatok egészét, átértékeli a hagyományos termelési tényezők szerepét, megteremti egy új típusú társadalom, az információs társadalom, a tudásalapú társadalom alapját. ” • A termelési tényezők egy része bővíthető, gyarapítható. • Egy meghatározó időpontra vonatkoztatva: • a termelési tényezők felmérhetők • korlátozott tömegben állnak a társadalom rendelkezésére.

Gazdasági rendszerek és osztályozása Gazdasági rendszer: a gazdasági tevékenység során a szereplők között kialakult kapcsolatok összessége. A három legfontosabb jellemző: • tulajdonlás, • döntés, • koordinációs mechanizmus: két vagy több egyén vagy szervezet egymásra hatásával járó mikrofolyamat szabályozása

Koordináció módszerei • etikai→vallási alap (pl. tized), erkölcsi normák alapján, ajándékcsere • központi hatalmon alapuló • agresszív→önkényes kényszerítés (jogba, erkölcsbe ütközik) • bürokratikus→jogi és adminisztratív eszközök • piaci alapú→egyenjogú, egyenrangú felek vannak, nyereség motiválja, cserearány megállapítása (ár) 28

Gazdasági rendszerek és osztályozása Rendszer típusa Piaci Tulajdonlás magán Döntés egyéni Koordinációs mechanizmus piaci Tiszta piacgazdaság Központosított Állami (köztulajdon) Állami (tervek alapján) bürokratikus Tervgazdaság Vegyes Magán + állami Egyéni + állami Piaci + bürokratikus Modern (vegyes) gazdaság

Koordináció típusok jellemzői A gazdasági szereplők közötti kapcsolatok A gazdasági tevékenységek fő koordináló ereje A szükségletkielégítés alapvető módja Bürokratikus Piaci Vertikálisak Horizontálisak (alá-fölérendeltségi viszony) (mellérendeltségi viszony, jogi egyenrangúság) Jogi szabályozás Piaci árak (jogi szankciókkal alátámasztott adminisztratív kényszer) Központi elosztás ( a tranzakciók nem feltétlenül monetarizáltak) (eladó és vevő szabad megegyezése) Etikai Agresszív Horizontálisak Vertikálisak Etikai alapelvek Parancs (viszonosság, erkölcsi normák) Csere Jótékonyság (a tranzakciók monetarizáltak) (jellemzően nem monetarizált kapcsolatok) (jog és erkölcs által el nem ismert erőszak) Önkényes (monetarizált, vagy nem)